Keresés eredménye

Kevesen tudják, de hazánkban is él medúza. Ez az apró termetű, mindössze 2-4 cm-es faj az édesvizekben találja meg életfeltételeit. Ha itthon szeretnénk a tengerek világát idéző medúzát látni, a késő nyári, kora őszi időszakban érdemes keresni őket, látványuk igazi különlegességnek számít.

A közelmúltban végzett felmérések során a Dráva egyik zátonyán a Kárpát-medence rendkívül ritka, apró termetű halászmadarának, a kis csérnek 6-7 páros állományát figyelték meg a szakemberek.

Ahogy közeledik a nyár, úgy erősödik bennünk a víz iránti vonzalom, és ha az áhított őselem mellé még lenyűgöző természeti környezetet, romantikus vadonfeelinget és egy takaros lakot is kapunk, nyert ügyünk van.

A Dráva partján és ritkaságnak számító sík vidéki bükkösben jártunk, ahol a famatuzsálemeken és a változatos élővilágon túl a hidegháború nyomaira is ráleltünk.

A napokban még elcsípheted a babócsai Basa-kert virágzását, ami Európa legnagyobb egybefüggő nárciszmezőjével nyűgözi le a látogatókat.

Sikerrel zárult a magyar-horvát élőhely-revitalizációs beruházás az Ó-Dráva holtágban, amely az Európai Unió LIFE pályázatának keretében, nemzetközi összefogással valósult meg. 

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett nemzetközi projekt a 15 km hosszú Dráva holtág és a körülötte lévő ligeterdők védelmére jött létre. 

A dél-baranyai, Dráva menti tájegységet egyes néprajzkutatók úgy határolják le, hogy „ameddig a bikla ér”. Hogy mi is az a bikla, mi jellemzi az Ormánságot, hogy miért is érdemes kerékpárral meglátogatni? Cikkünkből minden kiderül. 

Vannak vidékei az országnak, amelyeket a vízitúrázó csak a folyó mentén, a víz felől ismer, ami pedig a konkrét szárazföldet illeti, abból gyakran csak a kikötési helyek közvetlen környezetét, és persze a legalapvetőbbeket: a boltot, a kocsmát és a templomot. A Dráva esetében ráadásul ezt a „száraz tudást” szinte meg is felezhetjük, hiszen a túrák legtöbbjén a jobb parton végig - a szigorú schengeni szabályok miatt, mivel a túlpart Horvátországhoz tartozik - tilos kikötni. Itt nem csak városi legenda, hogy a víz fölé hajló ágak rejtekéből váratlanul határőrök bukkanhatnak fel...

Ha akarod, részt vehetsz egy városi túraversenyen vagy egy éledező állat- és növényvilágot figyelő kiránduláson a természetben. Hajnalmadár, mohamezők, rétisasok és denevérek a hétvége főszereplői.

Szeptember második hétvégéjén sem lehet okod panaszra, mert országszerte remek programokkal próbálnak a kedvedben járni. Dömösön mindent megtudhatsz a Dunakanyarról, egy izgalmas túrán felfedezheted a Dráva ártéri élővilágát, Dinnyésen búcsút vehetsz a fecskéktől, Gemencen pedig a kisvasutazás mellett langallót is süthetsz.

A vízitúrázók közül van, aki a kanyargós kis folyókat részesíti előnyben, van, aki a hosszú lapátolások rabja, mások a nyugodt, hanyatt fekvős útvonalakat kedvelik. Aki járt már a Dráván, annak egészen biztos, hogy a kedvencei közé fog tartozni a Duna jobb oldali mellékfolyója, még akkor is, ha nem lehet rajta szundikálva lazítani.

A WWF idén országosra terjesztette ki az európai folyókat ünneplő Nagy Ugrás (BIG JUMP) kezdeményezését. Régiónkban a Nagy Ugrás a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum napja is (Amazon of Europe Day), hiszen három éve, ezen a napon hivatalosan is létrejött a Mura-Dráva-Duna Határokon Átnyúló UNESCO Bioszféra Rezervátum (TBR MDD) Horvátországban és Magyarországon.

Ha szeretitek Fekete István írásait és különleges északi madárfajok megfigyelésére vágytok, 2015. január 24-én, szombaton vegyétek Béda-Karapancsa felé az irányt!

A Mura-Dráva-Duna határon átnyúló Bioszféra-rezervátum létrehozását 2012-ben magyar és horvát kezdeményezésre fogadta el az UNESCO.

A WWF és partner civil szervezetei változatos eseményekkel ünnepelték „Európa Amazonasának Napját” július 13-án a Duna, a Dráva és a Mura mellett.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság januárban pályázatot hirdetett meg a működési területén található, internetről letölthető vezetőfüzettel látogatható tanösvényeket végigjáró természetkedvelők számára.