Keresés eredménye

Barcson, a Dráva mellett már nem bírtak a hódokkal: muszáj volt valamilyen intézkedéssel fellépni ellenük.

A Duna–Dráva Nemzeti Park az ország hatodik nemzeti parkjaként jött létre 1996-ban, vagyis épp 25 éve. Ez a vidék, Gemenctől a Zalai-dombságig számos érdekes, gyönyörű és kevésbé ismert látnivalót tartogat a látogatók számára. Ezek közül mutatunk néhányat.

A zöld növényzet között szépen mutat a védett keleti zergevirág, melynek nyúlánk szárain margarétaszerű élénksárga virág díszlik. Nektárban gazdag virágai április–májusban nyílnak, a Dráva mentén pedig most pompáznak igazán.

Idén a szokottnál korábban bontott szirmot a mocsári kockásliliom a Dráva menti erdőkben.

Megjelentek az első tavaszi tőzikék a Duna-Dráva Nemzeti Parkban, néhány héten belül pedig tömeges virágzás várható.

Kevesen tudják, de hazánkban is él medúza. Ez az apró termetű, mindössze 2-4 cm-es faj az édesvizekben találja meg életfeltételeit. Ha itthon szeretnénk a tengerek világát idéző medúzát látni, a késő nyári, kora őszi időszakban érdemes keresni őket, látványuk igazi különlegességnek számít.

A közelmúltban végzett felmérések során a Dráva egyik zátonyán a Kárpát-medence rendkívül ritka, apró termetű halászmadarának, a kis csérnek 6-7 páros állományát figyelték meg a szakemberek.

Ahogy közeledik a nyár, úgy erősödik bennünk a víz iránti vonzalom, és ha az áhított őselem mellé még lenyűgöző természeti környezetet, romantikus vadonfeelinget és egy takaros lakot is kapunk, nyert ügyünk van.

A Dráva partján és ritkaságnak számító sík vidéki bükkösben jártunk, ahol a famatuzsálemeken és a változatos élővilágon túl a hidegháború nyomaira is ráleltünk.

A napokban még elcsípheted a babócsai Basa-kert virágzását, ami Európa legnagyobb egybefüggő nárciszmezőjével nyűgözi le a látogatókat.

Sikerrel zárult a magyar-horvát élőhely-revitalizációs beruházás az Ó-Dráva holtágban, amely az Európai Unió LIFE pályázatának keretében, nemzetközi összefogással valósult meg. 

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett nemzetközi projekt a 15 km hosszú Dráva holtág és a körülötte lévő ligeterdők védelmére jött létre. 

A dél-baranyai, Dráva menti tájegységet egyes néprajzkutatók úgy határolják le, hogy „ameddig a bikla ér”. Hogy mi is az a bikla, mi jellemzi az Ormánságot, hogy miért is érdemes kerékpárral meglátogatni? Cikkünkből minden kiderül. 

Vannak vidékei az országnak, amelyeket a vízitúrázó csak a folyó mentén, a víz felől ismer, ami pedig a konkrét szárazföldet illeti, abból gyakran csak a kikötési helyek közvetlen környezetét, és persze a legalapvetőbbeket: a boltot, a kocsmát és a templomot. A Dráva esetében ráadásul ezt a „száraz tudást” szinte meg is felezhetjük, hiszen a túrák legtöbbjén a jobb parton végig - a szigorú schengeni szabályok miatt, mivel a túlpart Horvátországhoz tartozik - tilos kikötni. Itt nem csak városi legenda, hogy a víz fölé hajló ágak rejtekéből váratlanul határőrök bukkanhatnak fel...

Ha akarod, részt vehetsz egy városi túraversenyen vagy egy éledező állat- és növényvilágot figyelő kiránduláson a természetben. Hajnalmadár, mohamezők, rétisasok és denevérek a hétvége főszereplői.

Szeptember második hétvégéjén sem lehet okod panaszra, mert országszerte remek programokkal próbálnak a kedvedben járni. Dömösön mindent megtudhatsz a Dunakanyarról, egy izgalmas túrán felfedezheted a Dráva ártéri élővilágát, Dinnyésen búcsút vehetsz a fecskéktől, Gemencen pedig a kisvasutazás mellett langallót is süthetsz.

A vízitúrázók közül van, aki a kanyargós kis folyókat részesíti előnyben, van, aki a hosszú lapátolások rabja, mások a nyugodt, hanyatt fekvős útvonalakat kedvelik. Aki járt már a Dráván, annak egészen biztos, hogy a kedvencei közé fog tartozni a Duna jobb oldali mellékfolyója, még akkor is, ha nem lehet rajta szundikálva lazítani.