Első hallásra szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik elvonni a kamaszokat a képernyő elől, kiszakítani őket a digitális komfortzónából, és rávenni, hogy 10 napon keresztül sátorban aludjanak, saját kezűleg épített mosdót használjanak, és se wifi, se konnektor ne legyen a közelükben. Mégis, minden nyáron több ezer magyar cserkész indul neki lelkesen a nomád táborozásnak.

Mi a titok? Hogyan lehet azt elérni, hogy ne hiányozzon a kis- és nagykamasz gyerekeknek az otthoni ágy kényelme, a telefon vagy az áram, sőt a vezetékes víz vagy a vécé sem?

Összeszedtük a legfontosabb 10 dolgot, ami magyarázatot ad a rejtélyre.

6 / 6

Fotó: Borka János

Kapcsolódó cikkek

Ünnepi kisvasúti varázslat – Mikulásvonatok 2025-ben

Tovább

Potyautasokkal Dél-Erdélyben – 1. rész

Tovább

1. A közösség a legerősebb vonzerő

A cserkésztáborok sikerének egyik kulcsa a kortárs közösség. A gyerekek nem egyedül vágnak neki az erdőnek, hanem olyan kis csoportokkal (6-10 fős őrsökkel), akikkel év közben is együtt vannak. Az élmény így nem „túlélés”, hanem közös kaland a barátokkal.

1 / 6

Fotó: Borka János

Az őrsöt általában egy vagy két, a tagoknál mindössze pár évvel idősebb őrsvezető vezeti. Ezek az őrsök a tábori élet alapegységei, tagjai együtt alszanak, együtt játszanak, együtt esznek, időnként magukra főznek. Persze egy őrs év közben is működik, tehát a tagjai évekig együtt cserkészkednek, jól ismerik egymást. Ez kiváló tere annak, hogy mindenki megtanuljon csapatban dolgozni, megismerje a saját erősségeit, vagy esetleg azt, hogy miben kell még fejlődnie.

2. A telefonleadás nem büntetés – hanem megkönnyebbülés

A tábor első napján a gyerekek leadják a telefonjaikat, és azokat csak a végén kapják vissza. És itt jön a meglepetés: a legtöbben ezt nemhogy elfogadják, hanem kifejezetten élvezik, sőt, sokszor már eleve telefon nélkül érkeznek. A természet, a barátok és az élmények elfeledtetik velük a képernyőt.

3. A sátrak nem áznak be – mert a gyerekek tudják, mit csinálnak

A sátorozás nem egy vaktában felállított sátor és ponyva valahol a fűben. A gyerekek megtanulják, hogyan válasszanak vízelvezetés szempontjából jó helyet, hogyan ássanak körbe árkokat a sátor körül, és hogyan állítsák fel úgy, hogy a legnagyobb vihar se tegyen kárt benne. Mindezt már egészen kicsi kortól magától értetődőnek tartják.

2 / 6

Fotó: Borka János

Ugyanígy mindig ellenőrizzük a táborhelyen lévő fákat és kijelölünk egy helyet, ahol baj esetén gyülekezni lehet. Időnként át kell variálni a programot, amihez szükség van némi rugalmasságra, de ez egyáltalán nem szokatlan helyzet egy cserkésztáborban. Összességében az ilyen szituációk nagyon jól próbára teszik az embert, és rugalmasságra tanítanak, de egy kis eső vagy kiadósabb vihar után mindig jó emlékekkel és tapasztalatokkal szoktunk gazdagodni.

4. A táborhely kiválasztása hónapokkal előbb kezdődik

A felnőtt vezetők előre bejárják és értékelik a lehetséges helyszíneket: fontos, hogy legyen árnyék, tiszta ivóvíz, vadmentes környezet (vagy ha vadban gazdag, akkor egyeztetnek a vadászokkal, hogy a gyerekek közelről tudják megfigyelni például a szarvasokat), biztonságos faállomány és elérhető segélyútvonal. Minden részletre odafigyelnek – a természetre és a gyerekekre egyaránt.

Kapcsolódó cikkek

„Ne féljetek elindulni!” – tanácsolja a négygyermekes kéktúrázó család

Tovább

Látványos kirándulások barlangokkal – Túrák gyerekekre hangolva

Tovább

5. A gyerekek saját kezűleg építik fel a „mini falujukat”

A gyerekek tízfős sátrakban alszanak, a közös életükhöz szükséges tereket (az étkezőt, a konyhát, a zuhanyzót vagy a raktárat) pedig közösen, kézi erővel építik fel. Ez azért nagyon jó, mert így a gyerekek meg tudják tapasztalni, hogy milyen a saját két kezükkel alakítani a környezetüket.

3 / 6

Fotó: Borka János

A tábor kezdete előtt pár nappal már megérkezik egy idősebb, tapasztaltabb cserkészekből álló csapat a táborhelyre, és elkezdi kiépíteni a legfontosabb építményeket. A fiatalabb gyerekek így egy félig felépített táborba érkeznek meg, ami viszont az ő segítségükkel lesz teljesen kész. Az első két napban így mindig az építkezésé a főszerep.

A gyerekek maguk ácsolják, csomózzák, építik fel ezeket természetes anyagokkal (csomókkal és spárgával, hozott és a földre lehullott faanyagból), úgy, hogy nem okoznak maradandó kárt a természetben, és szinte semmit nem hagynak hátra a végén.

6. A keretmese játékká változtatja a valóságot

Minden tábornak van egy előre meghatározott tematikája (pl. az indiánok, a vikingek, vagy a Gyűrűk Ura). A gyerekek a tábor előtt megkapják a keretmesét, egy vicces és tanító történetet, ami egy egyedi ívet és hangulatot ad az egész tábornak, és ami köré a tábori szerepjátékok, jelmezek, feladatok épülnek.

A cserkésztáboroknak van egy precízen kidolgozott programhálója is, amely órára lebontva tartalmazza, hogy mikor mit csinálnak, milyen szórakoztató vagy épp hasznos tevékenységek következnek a gyereknek.

7. A cserkésztábor nem a túlélésről, hanem az életre nevelésről szól

Itt nem csak tüzet raknak vagy csomókat kötnek. A gyerekek tanulnak elsősegélyt, főznek, terepen tájékozódnak, portyáznak, és olyan készségeket sajátítanak el, amik önállóbbá, magabiztosabbá teszik őket – és amiket az iskolában ritkán tanulnak meg.

4 / 6

Fotó: Borka János

A tábor programjában mindig van néhány nap, amikor az őrsök külön-külön indulnak útnak, hogy egy nagyobb túra után egy éjszakát bivakoljanak valahol a tábortól messzebb. Ez kiváló lehetőség az őrsi közösség fejlesztésére, és nagyszerű élmény a gyerekeknek, amelynek során új készségeket is elsajátíthatnak. Például jó terepe ez a tájékozódás vagy épp a menedéképítés gyakorlásának. Amennyiben a tábor közelében van valamilyen nevezetesség, pár őrsnek biztosan arrafelé vezet az útja.

8. A digitális detox valódi kapcsolódást hoz

A táborban nincs zajos háttérzene, nincs zavaró értesítés – van viszont mélyebb beszélgetés, közös éneklés, sok nevetés és egymásra figyelés. A gyerekek megtapasztalják, milyen érzés igazán jelen lenni.

Sokat beszélgetünk a cserkésztörvény fontosságáról, ami a cserkészet szellemiségét alapjaiban határozza meg. Így tudatosan szervezünk olyan programokat, amik egyes konkrét pontokhoz kapcsolódnak, és nagy figyelmet fordítunk arra, hogy segítsük a gyerekek jellemfejlődését is. Hasonlóan fontos része a programnak a magyar kultúra ápolása: minden táborban tanulunk népdalokat, kézműveskedünk, sőt sokszor direkt a magyar történelemhez kapcsolódik a keretmese is. Éppen ezért igyekszünk mindig Magyarország újabb, számunkra felfedezésre váró vidékén táborozni.

Kapcsolódó cikkek

Tanösvények a Hármashatár-hegyen innen és azon túl

Tovább

Egyszerűbb lett a gyerektáborok szervezése

Tovább

9. A vezetők nem irányítanak – példát mutatnak és kísérnek

Fontos szerepe van a cserkésztáborban a felnőtt vezetőknek is. Ők felügyelik a tábor működését, oldják meg a váratlan helyzeteket, biztosítják a táborlakók számára az ételt és az ivóvizet, illetve segítik és koordinálják a fiatalabb vezetők munkáját. A legfontosabb feladatuk ugyanakkor az, hogy felelősséget vállaljanak a rájuk bízott gyerekek lelki és testi biztonságért. A csapatparancsnokok nem parancsolnak, hanem segítőként funkcionálnak, miközben teret adnak az önállóságnak.

5 / 6

Fotó: Borka János

10. A végén senki sem akar hazamenni – mert ez a tíz nap sokkal több, mint kirándulás

A természet, a kihívások, az emberi kapcsolatok és a közös munka élménye miatt a legtöbb gyerek úgy megy haza, hogy már visszavágyik. Ez nem egy átlagos nyári program, hanem olyan tapasztalat, ami hosszú távon is formálja a személyiséget.

Írta: a Cserkész Blog szerkesztősége, MCSSZ OI kommunikációs iroda