Alag különleges középkori mementója
Alagról sokaknak eszébe juthat a hazai lóversenysport egyik fellegvára, vagy a szomszédságában lévő dunakeszi repülőtér, azt azonban már kevesek tudják, hogy kivételes Árpád-kori emlékek találhatók arrafelé, és nem is akármilyen környezetben. Az egyedi hangulatú dunakeszi-alagimajori templomromnál jártunk.
A helyszínen 2023 júniusában jártunk. Ha valami változás történt, és szeretnéd azt jelezni nekünk, a szerkesztoseg@turistamagazin.hu e-mail-címen teheted meg.
A Dunakeszihez tartozó Alagimajor városrészben, hatalmas hársfákkal övezett kis parkban található a műemléki védettséget élvező templomrom. A településrész nevét az egykor itt virágzó középkori Alag faluról kapta, amely feltételezhetően már a 12. században lakott volt.
A gótikus szentély falainak maradványai, előtte a rotunda alapjai
A régészeti feltárások szerint Alag temploma valószínűleg a 12–13. század környékén épülhetett. Érdekessége, hogy a 2000-es évek eleji ásatások során feltárt romok valójában két templom maradványait rejtik. Az egyik egy 12-13. század fordulóján épült román stílusú körtemplom, a másik pedig ezen templomhoz csatlakozó gótikus szentély, a 15. századból.
Az alagimajori templomrom Dunakeszi határában, hangulatos, fákkal körülvett, füves, ligetes részben bújik meg.
Árpád-kori építészetünkből nagyon kevés maradt ránk, ezért is értékes műemlékünk az alagimajori 800 éves templomrom, amelynek további különlegességét az adja, hogy egy körtemplomot is magába foglal. Ezek a kör alaprajzú, centrális elrendezésű épületek ugyanis templomépítészetünk legrégebbi és legarchaikusabb rétegét alkotják.
Az Árpád-kori templomrom műmeléki védettség alatt áll.
A késő gótikus támpillérekkel ellátott, sokszögzáródású szentély falai pedig közel 5 m-es magasságig megmaradtak. A szentély falainak alsó részét a jelenlegi felszíntől mért 2,5 m magasságban törtkövek alkotják. Ettől fölfelé rengeteg szépen faragott, enyhén íves kváderkő látható a falszövetben.
A templom támpillérekkel megerősített, sokszögzáródású szentélye kivülről.
Alag falu a török időkben teljesen elnéptelenedett, és 1559-től már csak pusztaként említik a források. A 17. század végétől a pusztává vált földterület a Wattay családé lett, mely újratelepítette, majd az Orczyaké, akiktől a 18. század közepén Grassalkovich Antal kamaraelnök vásárolta meg, és gödöllői uradalmához csatolta. Ezután egymást váltották a tulajdonosok, először herceg Esterházy Leopoldina, utána báró Sina Simon birtokába került. 1860-ban a Belga Bank vette meg, majd Holitscher Fülöp kapta meg.
A késő gótikus szentély falszövetének alsó részét törtkövek alkotják, 2,5 méter fölött már szépen megmunkált kváderköveket is találunk.
A 20. század második felében az Alagi Állami Tangazdaság telepeként működött egészen a rendszerváltásig.
A középkori templomrom szomszédságában az egykori alagi tangazdaság elhagyott üzemépülete húzódik.
A környék ma is ritkán lakott, főként termőföldekkel és mezőkkel szabdalt mozaikos terület. A hatalmas fákkal körbevett romok már-már romantikus hangulattal kecsegtetnének, ha nem lennének közvetlen mellette az egykori tangazdaság elhagyott, lepusztult betonépületei. Ettől ugyanis egy kicsit gellert kap a szakrális légkör, és inkább a múlandóság és öröklét furcsa együttesét, illetve a szent és a profán különleges keverékét nyújtja a hely.
Az elmúlás melankóliája. Pusztuló üzemi betonépület a majd 900 éves alagi templomrom mellett.
Aki szereti az érdekes helyszíneken lévő templomromokat, annak érdemes ide ellátogatnia. Az Urbex iránt érdeklődőknek szintén izgalmas célpont, de az egykori üzemépület belső felfedezése – rossz állapota miatt – nem ajánlott. Ablakai rég kitörve, bejárata lezárva, kívülről azonban jól körbejárható. Az alagimajori templomrom akár csak egy séta, egy fotózás, vagy egy lazulós piknikezés szuper színhelye lehet. A pihenéshez a romok közelében, az árnyékos, fás, ligetes területen asztalt és padot is találunk.
A helyi buszjáratról az Alagimajor buszmegállónál kell leszállni, majd mellette elhaladva, balra kanyarodva az úton érjük el a templomromot. Nem túl jól észrevehetően, de tábla is jelzi az úti célt.
Vasúttal a Vác–Veresegyházi vonalon Alagimajor megállónál kell leszállni.
Autóval a Rákospalota–Fót főútról a körforgalomban kell letérni, a táblán „Dunakeszi Alagi major” felirat látható. Dunakeszi felől érkezve, a Fóti útról Repülőtéri útra kell lefordulni, majd megkerülni a repülőteret. Parkolni az út szélén, a templomrom közvetlen közelében lehet. A romok mellett elhaladó úton a továbbhaladás nem lehetséges, úgy tudjuk ugyanis, hogy az már magánterület.
Forrás: Fülöp András: A dunakeszi-alagimajori templomrom régészeti kutatása, in: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám
A cikk először 2023 júniusában jelent meg.
Így gyártunk nektek kéktúratartalmat – Kulisszatitkok a Tapolca–Badacsonytördemic szakaszról
2025.08.29.Nekikezdtünk az Országos Kéktúrának, hogy a Természetjárón és a Kéktúra.hu-n napi szakaszokat is mutathassunk nektek, illetve bővítsük az útvonal mentén fekvő, az oldalainkon szereplő látnivalók így sem rövid sorát.
Egésznapos túra végig a Geresden át
2025.08.29.Sokan talán azt se tudják, merre van a Geresdi-dombság, pedig igazán csodálatos túrahelyszín. Kedvcsináló következik.
→ Tovább
A zöld és a kék összes árnyalata: rabul ejtettek a Plitvicei-tavak
2025.08.29.Bármennyire is közhelyes, ha van olyan, amit legalább egyszer az életben mindenkinek látnia kell, akkor az Plitvice. Még akkor is, ha tömegek fordulnak meg itt, és ha tudjuk előre, hogy a szó szoros értelemben vett túraélményben nem lesz részünk. Egyedülálló látványban azonban biztosan.
→ Tovább
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/8R2UQDRHYE4Y.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
Egy szuper körtúrát ajánlunk ennek az alig ismert hegységnek a felfedezéséhez.
Egy újonnan indított túramozgalmat jártunk le a Bükkhát ritkán járt vidékén.
Ezeket a nyomvonalakat garantáltan élmény letekerni.
