Alag különleges középkori mementója
Alagról sokaknak eszébe juthat a hazai lóversenysport egyik fellegvára, vagy a szomszédságában lévő dunakeszi repülőtér, azt azonban már kevesek tudják, hogy kivételes Árpád-kori emlékek találhatók arrafelé, és nem is akármilyen környezetben. Az egyedi hangulatú dunakeszi-alagimajori templomromnál jártunk.
A Dunakeszihez tartozó Alagimajor városrészben, hatalmas hársfákkal övezett kis parkban található a műemléki védettséget élvező templomrom. A településrész nevét az egykor itt virágzó középkori Alag faluról kapta, amely feltételezhetően már a 12. században lakott volt.
A gótikus szentély falainak maradványai, előtte a rotunda alapjai
A régészeti feltárások szerint Alag temploma valószínűleg a 12–13. század környékén épülhetett. Érdekessége, hogy a 2000-es évek eleji ásatások során feltárt romok valójában két templom maradványait rejtik. Az egyik egy 12-13. század fordulóján épült román stílusú körtemplom, a másik pedig ezen templomhoz csatlakozó gótikus szentély, a 15. századból.
Az alagimajori templomrom Dunakeszi határában, hangulatos, fákkal körülvett, füves, ligetes részben bújik meg.
Árpád-kori építészetünkből nagyon kevés maradt ránk, ezért is értékes műemlékünk az alagimajori 800 éves templomrom, amelynek további különlegességét az adja, hogy egy körtemplomot is magába foglal. Ezek a kör alaprajzú, centrális elrendezésű épületek ugyanis templomépítészetünk legrégebbi és legarchaikusabb rétegét alkotják.
Az Árpád-kori templomrom műmeléki védettség alatt áll.
A késő gótikus támpillérekkel ellátott, sokszögzáródású szentély falai pedig közel 5 m-es magasságig megmaradtak. A szentély falainak alsó részét a jelenlegi felszíntől mért 2,5 m magasságban törtkövek alkotják. Ettől fölfelé rengeteg szépen faragott, enyhén íves kváderkő látható a falszövetben.
A templom támpillérekkel megerősített, sokszögzáródású szentélye kivülről.
Alag falu a török időkben teljesen elnéptelenedett, és 1559-től már csak pusztaként említik a források. A 17. század végétől a pusztává vált földterület a Wattay családé lett, mely újratelepítette, majd az Orczyaké, akiktől a 18. század közepén Grassalkovich Antal kamaraelnök vásárolta meg, és gödöllői uradalmához csatolta. Ezután egymást váltották a tulajdonosok, először herceg Esterházy Leopoldina, utána báró Sina Simon birtokába került. 1860-ban a Belga Bank vette meg, majd Holitscher Fülöp kapta meg.
A késő gótikus szentély falszövetének alsó részét törtkövek alkotják, 2,5 méter fölött már szépen megmunkált kváderköveket is találunk.
A 20. század második felében az Alagi Állami Tangazdaság telepeként működött egészen a rendszerváltásig.
A középkori templomrom szomszédságában az egykori alagi tangazdaság elhagyott üzemépülete húzódik.
A környék ma is ritkán lakott, főként termőföldekkel és mezőkkel szabdalt mozaikos terület. A hatalmas fákkal körbevett romok már-már romantikus hangulattal kecsegtetnének, ha nem lennének közvetlen mellette az egykori tangazdaság elhagyott, lepusztult betonépületei. Ettől ugyanis egy kicsit gellert kap a szakrális légkör, és inkább a múlandóság és öröklét furcsa együttesét, illetve a szent és a profán különleges keverékét nyújtja a hely.
Az elmúlás melankóliája. Pusztuló üzemi betonépület a majd 900 éves alagi templomrom mellett.
Aki szereti az érdekes helyszíneken lévő templomromokat, annak érdemes ide ellátogatnia. Az Urbex iránt érdeklődőknek szintén izgalmas célpont, de az egykori üzemépület belső felfedezése – rossz állapota miatt – nem ajánlott. Ablakai rég kitörve, bejárata lezárva, kívülről azonban jól körbejárható. Az alagimajori templomrom akár csak egy séta, egy fotózás, vagy egy lazulós piknikezés szuper színhelye lehet. A pihenéshez a romok közelében, az árnyékos, fás, ligetes területen asztalt és padot is találunk.
A helyi buszjáratról az Alagimajor buszmegállónál kell leszállni, majd mellette elhaladva, balra kanyarodva az úton érjük el a templomromot. Nem túl jól észrevehetően, de tábla is jelzi az úti célt.
Vasúttal a Vác–Veresegyházi vonalon Alagimajor megállónál kell leszállni.
Autóval a Rákospalota–Fót főútról a körforgalomban kell letérni, a táblán „Dunakeszi Alagi major” felirat látható. Dunakeszi felől érkezve, a Fóti útról Repülőtéri útra kell lefordulni, majd megkerülni a repülőteret. Parkolni az út szélén, a templomrom közvetlen közelében lehet. A romok mellett elhaladó úton a továbbhaladás nem lehetséges, úgy tudjuk ugyanis, hogy az már magánterület.
Forrás: Fülöp András: A dunakeszi-alagimajori templomrom régészeti kutatása, in: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám
Budapest egyik legszebb Duna-parti sétánya
2024.04.23.Egy hely a városban, ahol azonnal körülvesz a természet, méghozzá ott, ahol a legkevésbé számítanál rá. Ártéri fák árnyas lombsátra kilométereken keresztül, hihetetlen folyóparti kilátásokkal. Ligetek, parkok, nádasok, hattyúk, vadkacsák, csend és lustán hömpölygő Duna. Bringával és gyalogosan is végigjártuk a csepeli Kolonics György sétányt, és minden méterét imádtuk.
→ Tovább
Csillagvirágok közt lépkedve egy mesés ártéri erdőben
2024.03.21.Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy falu a Csepel-szigeten, amelynek tó van a közepén, holtágát és ligeterdeit megannyi élőlény lakja, pompás virágok virítanak mesés szigetén, a békés csendet pedig olykor csak az állatok hangja, neszezése töri meg. Ez a falu pedig nem csak a mesében létezik, gyertek velünk Szigetbecsére és sétáljunk végig együtt a Tőzike tanösvényen!
→ Tovább
Csendbe zárt menedékélmény a bükki vadonban
2024.03.05.Egy rövid túra és egy erdei lakban töltött éjszaka története a Bükk eldugott szegletében.
→ Tovább
