MOLFresh Corner

MOL természetjáró blog

2020. december 14.

Az örök dilemma - szintetikus vagy pehelytöltet?

A pehellyel töltött outdoor termékek napjainkban is verhetetlennek tűnnek tömeg-térfogat arány és hőszigetelő képesség tekintetében, a szintetikus töltőanyagúak felzárkózása ugyanakkor szédületes sebességgel zajlik. Utóbbiak elvitathatatlan előnye, hogy sokkal jobban tolerálják a nedvességet, mint a természetes eredetű szigetelőanyagot tartalmazó társaik, továbbá az, hogy egy leheletnyivel olcsóbbak is. Ezt már korábban is megállapítottuk, de a helyzet ma is változatlan.


Természeti csoda

A hálózsákokban, kabátokban, mellényekben, nadrágokban és nem utolsósorban ágyneműkben alkalmazott tolltöltetet (pehelytollak és fedőtollak meghatározott arányú keverékét) szinte kizárólag a haszonállatként tartott lúd- és kacsafajták szolgáltatják. Ezen madarak zömét húsukért nevelik, tehát nem a tollukért kell elpusztulniuk. Az etikus tartásra nagy hangsúlyt fektető állattartók kizárólag a vágást követően szedik a tollat, hogy ne okozzanak felesleges stresszt az állatoknak. Bolygónk első számú tolltermelője jelenleg Kína, amely ország mintegy 80%-kal részesedik a világtermelésből. Európa, többek között Magyarországnak és Lengyelországnak köszönhetően, szintén előkelő helyen áll: ezüstérmes.

Az élve történő tollszedés gyakorlata az ázsiai nagyhatalom számtalan állattartó telepén napjainkban is virágzik, a legfőbb problémát azonban mégsem feltétlenül ez, hanem a tollszedés okozta stressz és szenvedés minimalizálását szolgáló, nemzetközi szinten széles körben elfogadott állatvédelmi és állatjóléti szabályozások és előírások (esetenként sajnos szándékos) be nem tartása jelenti. A pehely minősége – elsősorban a töltőereje – nagymértékben függ az állat életkorától: az idősebb madár jobb pelyhet ad, mint a fiatal. A pecsenyelúd-termelés volumenének növekedése nem tesz jót a pehelypiacnak, mivel a húsludakhoz képest jóval kisebb élősúllyal, illetőleg fiatalabb korban vágott szárnyasok pelyhe kevésbé értékes. Általánosságban elmondható, hogy a libapehely jobb minőségű a kacsapahelynél, a nagyobb testű, hidegebb klímán nevelkedett madaraké pedig a kisebb testméretű, melegebb éghajlaton tartott társaikénál.

Etikus forrás

Az outdoor beállítottságúaknak valószínűleg ismerősen csengő RDS kezdőbetűhármasa az angol Responsible Down Standard („a megbízható pehely szabványa”) kifejezésből származik. RDS-minősítéssel kizárólag azok a pehelytöltetű termékek rendelkezhetnek, amelyek töltőanyaga etikusan tartott, életük folyamán sosem tépett, kényszertáplálás (tömés) alá nem vetett ludaktól és/vagy kacsáktól származik. Száz százalékig sosem lehetünk biztosak abban, hogy az RDS előírásait maradéktalanul betartotta-e az adott gyártó minden egyes beszállítója. Ennél sokkal fontosabb, hogy próbáljunk meg egyfajta prioritásként tekinteni az állatvédelem és az állatjólét kérdéskörére.

Az élve tépett madarak pelyhe nem szigetel rosszabbul, mint az etikusan tartott társaiké, utóbbiak viszont nem szenvedtek életük során rendszeresen azért, hogy mi olcsóbban juthassunk hozzá a testüket borító szaruképletekkel töltött hálózsákokhoz, kabátokhoz és társaikhoz. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy Magyarországon mind a mai napig legális a házi ludak élő állapotban történő tollszedése, magára a tollszedésre viszont roppant szigorú előírások vonatkoznak, amelyek betartásával hatékonyan csökkenthető (ha teljesen meg nem is szüntethető) az állatokat ért stressz mértéke. Ha valakit bővebben is érdekel a téma, keressen rá az interneten erre: 32/1999 (III. 31.) FVM-rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól.

Töltőerő és keverékarány

A pehelytollak és fedőtollak keverékével töltött outdoor termékeknél gyakran találkozhatunk elsőre sejtelmesnek tűnő, háromjegyű számokkal (pl. 550, 600, 700, 750, 800, 800+, 850, 900, 900+), amelyek alapvetően az alkalmazott szigetelőanyag térfogat-tömeg arányára, térkitöltő képességére utalnak. A fenti számértékek meghatározását szolgáló méréseket adott tömegű – rendszerint 1 unciányi, azaz 28,3 grammnyi – keverékkel, kontrollált, laboratóriumi körülmények között, sztenderdizáld eszközökkel végzik, és alapvetően arra kíváncsiak, hogy mekkora térfogatúra „tágul” a vizsgált szigetelőanyag.

A korábban zárójelben felsorolt számok a köbhüvelykben megadott térfogatértékekre utalnak. A nagyobb számértékek jobb hőszigetelő képességről és jobb komprimálhatóságról, összenyomhatóságról árulkodnak. Fontos tudnunk, hogy az USA-ban alkalmazott töltőerő-meghatározási sztenderd nem egyezik meg az Európában alkalmazottal. Ugyanazon töltet körülbelül 5-7%-kal magasabb töltőerőértékkel bír az USA-szabvány szerint, mint a vén kontinensen, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az amcsi 800-as pehely Németországban például csak 750+ minősítést kapna. A pluszjel egyébként azt jelenti, hogy a töltőerő meghaladja a 750-et, de nem éri el a 800-at. A pehelytoll-fedőtoll arányt egy törtvonallal elválasztott számpárral (pl. 90/10) jelölik, amelynek első tagja a pehelytollak, a második a fedőtollak százalékos arányát jelöli egy adott keverék esetében. Minél több a pehely, annál jobb a töltet: a 90/10 kiváló, a 95/5 pedig már egyenesen prémium.

Töltettömeg

Ez az érték arról árulkodik, hogy hány gramm töltőanyagot sikerült beleszuszakolni egy adott termékbe. Ugyanolyan pehelytoll-fedőtoll arányú, egyező töltőerejű keverékből 400 gramm melegebbé tesz egy kabátot, mint 200 gramm. Ne feledjük azonban, hogy ez a konklúzió csak hangsúlyozottan azonos töltetminőség esetén igaz, egy átlagos töltőerejű keverékből ugyanis 500 gramm többet nyújt hőérzetben, mint a legkiválóbb töltőerejűből 250 gramm.

Szintetikusok

Az outdoor termékekben alkalmazott szintetikus hőszigetelő anyagokat jellemzően poliészterből állítják elő. A technológiai fejlődésnek és a környezettudatosság üdvös térhódításának köszönhetően e szigetelőanyagok között már 100%-ban újrahasznosított alapanyagúak is vannak, a részben (pl. 30 vagy 60%-ban) újrahasznosított töltetek piaci részesedése pedig szintén jelentős. Szerkezetük szerint alapvetően három típusát különböztetjük meg a szintetikus töltőanyagoknak: műpelyhek, rövid szálú, valamint folytonos szálú anyagok. A műpelyhek – ahogy arra nevük is találóan utal – a természetes eredetű pehelyhez hasonló, összetett, sok levegő „csapdába ejtésére” képes térbeli struktúrával bírnak. A rövid szálú töltőanyagok gyakorlatilag különálló, egymáshoz csak igen lazán rögzülő, leggyakrabban 5 cm-nél rövidebb, rendkívül finom szálak megszámlálhatatlan sokaságából állnak.

A folytonos szálú töltőanyagokra tömöttebb, merevebb, többé-kevésbé alaktartó, paplanszerű térbeli struktúra jellemző, mivel a hosszú poliészter szálak egymáshoz is rögzülnek, ha úgy tetszik: stabil szövedéket alkotnak.


Utóbbiak jóval tartósabbak, illetve elvándorlásra sem hajlamosak az előző két csoport töltőanyagaihoz képest, szerkezetük miatt azonban nem büszkélkedhetnek olyan fokú térkitöltő képességgel és összenyomhatósággal, mint a műpelyhek vagy a rövid szálúak. A töltőerő szintetikus hőszigetelő anyagok esetében sem mellékes, de ennek az értékét nem szokták feltüntetni termékeiken a gyártók, magának a töltőanyagnak a márkáját vagy a típusát (pl. PrimaLoft Gold, ThermoBall, Polartec Alpha stb.) viszont igen. Az esetenként megadott – de egy kis internetezéssel igen könnyen kideríthető – négyzetméterenkénti tömegértékből (pl. 60, 80, 135 vagy 200 g/m²) a hőszigetelő képességre következtethetünk, de azt tudnunk kell, hogy a kétszer nagyobb szám nem feltétlenül jelent kétszeres melegségérzetet, pláne nem akkor, ha különböző gyártók termékeit hasonlítjuk össze.

Kamrákba zárva

A pehelytöltet, a szerkezetében pehelyhez hasonló műpehely, valamint a rövid szálú szintetikus töltőanyag csak akkor képes hatékonyan ellátni a feladatát egy termékben, ha nem változtatja a helyét, illetve nem tömörödik össze. Ezen nemkívánatos folyamatokat hivatottak megakadályozni azok a kisebb-nagyobb kamrák, amelyek térben elkülönült egységekre osztják fel a hálózsákokat, kabátokat vagy az otthoni használatra szánt paplanokat. Kamratípusból sokféle létezik (átfedő, többszörösen átfedő, hengeres vagy trapéz keresztmetszetű, egyterű, osztott terű, átvarrott, varrásmentes stb.), funkciójuk azonban ugyanaz: fizikailag meghatározott helyen tartani a töltetet. A kamrák kialakításánál arra is nagy gondot fordítanak a gyártók, hogy térfogatuk pontosan illeszkedjen az alkalmazott töltettípus tömegéhez és térkitöltő képességéhez. Ez teszi lehetővé, hogy „kitágulva” megfelelő mennyiségű (felmelegíthető, illetve meleg) levegőt ejthessen csapdába a szigetelőanyag. A paplanszerű struktúrával bíró, folyamatos szálú szintetikus töltőanyagok nem hajlamosak sem elvándorlásra, sem összetömörödésre, rögzítésükhöz ennek megfelelően nincs szükség összetett kamrarendszerre.

Hidrofóbok és hibridek

Ahogy arra már a bevezetőben is utaltunk, a nedvesség a pehelytöltet nagy ellensége, mert vizesen egyszerűen összetömörödik, hőszigetelő képessége pedig gyakorlatilag nullára csökken. A szintetikusok alapanyaguknak köszönhetően sokkal jobban tolerálják a nedvességet, ezért még vizesen is viszonylag klasszul tartják a meleget. És itt jön a képbe a kémia: ha víztaszító (hidrofób) kezeléssel látjuk el a pelyhet, az sokkal ellenállóbbá válik a nedvességgel szemben. Egyes gyártók alapból ilyen pehelytöltettel látják el termékeiket, míg mások inkább a természetes és a szintetikus töltet kombinálásában látják a jövőt. A gyakorlatban ez azt jelenti például egy kabát esetében, hogy a hulló csapadéknak, valamint az izzadságnak jobban kitett helyeken (kapucni, váll- és hónaljrész) poliészter töltetet, míg a védettebb – de kimondottan melegen tartandó testtájékokat fedő – helyeken (mellkas-, hát- és derékrész) pehelytöltetet alkalmaznak.

Hőmérsékleti értékek

A hálózsákoknál megadott felső határ (Upper Limit) az a hőmérséklet, amelynél egy átlagos férfi fokozott verejtékezés nélkül tud aludni úgy, hogy a kapucni nincs összehúzva, a cipzár nincs felhúzva, karjai pedig a zsákon kívül vannak. A komfort (Comfort) az a hőmérséklet, amelynél egy átlagos nő kényelmes testtartásban jól alszik. Az alsó határ (Lower Limit) azt a hőmérsékleti értéket jelöli, amelynél egy átlagos férfi úgy tud végigaludni nyolc órát felébredés nélkül, hogy összehúzódott pozíciót vesz fel a hálózsákban. Az extrém (Extreme) az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél egy átlagos nő úgy képes túlélni hat órát, hogy nem hal meg hipotermia miatt, de fagyási sérüléseket szenvedhet. Szabvány szerint a férfi 173 cm magas, 73 kg-os, 25 éves, a nő 160 cm magas, 60 kg-os, 25 éves.

A Keleti-Mecsek esszenciája

A Keleti-Mecsek esszenciája

2021.02.25.

A Keleti-Mecsek egyik völgyfőjében áll a Réka-kunyhó, a térség felfedezésének ideális elhelyezkedésű bázisa. Szomszédságában a hegyvidék messze földön neves látnivalóit találjuk: a Mecsek legmagasabb pontját, a Zengőt, Óbányát és vízesésekkel, zúgókkal tarkított völgyét, illetve Kisújbánya kilátóját.

→ Tovább
A Börzsöny legizgalmasabb vára – Drégely

A Börzsöny legizgalmasabb vára – Drégely

2021.01.06.

Több mint 700 éve vár, ebből közel 500 éve rom. Mindenki hallott már róla, de jóval kevesebben jártak a falainál. Ostrománál a magyar történelem egyik legdrámaibb küzdelme zajlott, várkapitánya – Szondi György – pedig a török háborúk egyik legvitézebb harcosa, aki hősiességével örökre beírta magát a történelemkönyvekbe.

→ Tovább
Túrázz felelősen!

Túrázz felelősen!

2020.12.01.

A járványhelyzet miatt a természetbarátok lehetőségei is beszűkülnek egy időre, hisz látogatóhelyek zártak be, előzetesen meghirdetett programok, szervezett túrák maradnak el.

→ Tovább