Katicabogarak, fürkész-és gubacsdarazsak, hangyák, poloskák halott vagy haldokló egyedét találta meg a kutató a kertben kiterített lepedőn. Csípőszúnyog viszont egy sem volt az áldozatok között.
„Hogy többet tudjunk a helyi szúnyogokról, illetve a kémiai szúnyoggyérítési mód hatékonyságáról, idén csatlakoztunk a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, a kémiai szúnyoggyérítés hatékonyságát vizsgáló projektjéhez” – olvasható dr. Mezőfi László növényorvos, kutató ökológus Diósd honlapján olvasható bejegyzésében. A kutató a település Környezetvédelmi Bizottságának külsős bizottsági tagja is.
A kémiai szúnyoggyérítés előtt a Szúnyogmonitor csapatának közreműködésével a város négy pontján különböző rovarcsapdákat állítottak fel a szúnyoggyérítés előtti, majd a szúnyoggyérítés utáni repülő rovarpopuláció vizsgálata céljából.
Szúnyogirtás (illusztráció)
A csapdák kiértékelése még folyamatban van, de Mezőfi László saját kertjében napnyugtakor, a gyérítés előtt két lepedőt helyezett ki, hogy az esetlegesen elhulló rovarokat összegyűjtse. Néhány órával a gyérítés után, hajnali 4 órakor begyűjtötte a rovarokat, az eredményről közösségi oldalán számolt be.
Hogy legyen összehasonlítási alapja a gyérítés előtti napon is kihelyezte a lepedőket, és azt tapasztalta, hogy a gyérítést követően (1 m²-nyi felületre vetítve) 16-szor több ízeltlábú hullott el a gyérítés előtti éjszakához képest.
Gyérítés után az 5 m² lepedőfelületről összesen 65 halott vagy haldokló ízeltlábút tudtam begyűjteni.
„Csípőszúnyog egy sem volt köztük (pedig amúgy van bőven a kertben). Az egyetlen kétszárnyú áldozat egy árvaszúnyog volt. Viszont tojókészülékes hártyásszárnyúak (ide tartozik a nagyon hasznos fürkészdarazsak társasága, de a gubacsdarazsaké is), hangyák és katicabogarak annál inkább hullottak a gyérítés során.”
2007 óta hazánkban már csak deltametrin hatóanyaggal végezhető az ún. kémiai (hagyományos) szúnyoggyérítés. A deltametrin elsősorban a napnyugta után repülő ízeltlábúakra jelent veszélyt.
A legnagyobb probléma, hogy nem szelektív, azaz a szúnyogokon kívül más ízeltlábúak is áldozatul esnek a szúnyoggyérítésnek.
Egyre több kutatás foglalkozik a deltametrin emlősökre gyakorolt hatásával, patkányok esetén felmerült, hogy a hatóanyagnak magzatkárosító hatása van, sok kutató szerint a deltametrin fejlődési rendellenességet okozhat az embernél is.
Több település is visszamondta már a kémiai gyérítést, például Pécs, Gárdony, Törökbálint, Pomáz, Budapest XI. kerülete. Diósdon sincs menetrendszerű gyérítés, hanem figyelik a csípésszámokat, és ha az elér egy bizonyos óránkénti számot, akkor rendelik meg azt meg, de hosszútávon a város szeretné a hagyományos kémiai gyérítési módszert kivezetni.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/8R2UQDRHYE4Y.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
Egy szuper körtúrát ajánlunk ennek az alig ismert hegységnek a felfedezéséhez.
Egy újonnan indított túramozgalmat jártunk le a Bükkhát ritkán járt vidékén.
Ezeket a nyomvonalakat garantáltan élmény letekerni.
