Lapos környezetéből szigetként emelkedik ki a mindössze 279 méter magas Ság, amit a tőle délre fekvő balatoni rokonaihoz hasonlóan egy tűzhányó hozott létre kb. 5,5 millió évvel ezelőtt. A Celldömölk határában álló, egykor koporsó alakú hegyet közel ötven évig bányászták, és ez elég mély nyomokat hagyott rajta: nem csupán megskalpolták, mondhatni ki is belezték. Tették mindezt a jó minőségű bazaltért, amiből út, vasút, templom is épülhetett, majd miután felhagytak köveinek elhordásával, hátramarad egy kráter, amely ma lenyűgöző metszetként tárja fel egy vulkán belsejét, rétegeinek változatos szín és forma-egyvelegét.

A Ság alig tűnik ki környezetéből

19 / 37

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

A bányászat során teljesen elhordták a hegy formáját meghatározó bazaltsapkát, növényvilága is majdhogynem teljesen megsemmisült. A bányatevékenység ugyanakkor páratlan látványt is eredményezett, egy krátert, ami felnyitott időkapszulájaként mutatja meg a hegy attraktív történetét. A kényelmes és panorámás tanösvényen bejárható területet 1975 óta Ság-hegyi Tájvédelmi Körzetnek hívják, mely az Őrségi Nemzeti Park gondozásában áll.

Kapcsolódó cikkek

Somló – Egy páratlan tanúhegy felfedezése

Tovább

A Balaton „új” tanúhegye – Haláp

Tovább

Látvány és gazdag programkínálat

Már a kirándulás elején érdemes eldöntenünk miképpen, milyen sorrendben szeretnénk megismerkedni az itt váró élményekkel. Gondolnánk, hogy a hegy kis területe, és a kevesebb mint 2 km hosszú tanösvény rövid programot ígér, azonban a Ság lebilincselő természeti látványa akár önmagában is több órás kikapcsolódást jelenthet, és akkor még nem beszéltünk a Sághegyi Múzeum és Kemenes Vulkán Park kihagyhatatlan kiállítótereiről, a kertivonattal büszkélkedő Vasparipa Játszóparkról, valamint a Sághegy Fogadó és Panzióról, ami frissítőt és komfortot kínál a kiránduláshoz.

Az ösvény alulról és felülről is megmutatja a Ság kráterét

23 / 37

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

Fel a hegyre!

A szőlőszoknyás Ság hegy oldalában álló fogadó melletti parkolóból indul a tanösvény. Információs pontot és Eötvös Loránd emlékoszlopát is itt találjuk. Hogy a világhírű tudósunknak mi köze a helyhez, arról majd később ejtünk szót, előbb kapaszkodjunk fel az egykori tűzhányó tufagyűrűjére, majd a jelzéseket követve vessük bele magunkat a vulkán felfedezésébe.

A bányaudvarban a tűzhányó különböző rétegeit vehetjük szemügyre

1 / 37

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

A nem túl megerőltető, családi jellegű, 12 állomásból álló túra jól követhető, kitáblázott tanösvényen halad, helyenként lépcsősorok vezetnek fel a panorámás peremre. Egyik-másik kúpra jelzetlen csapás tesz csúszós, omladékos kitérőt, azonban az elkerített, lezárt részekre nem csupán tilos, de életveszélyes is kimászni. Vakmerő vállalkozás nélkül is fantasztikus kilátásban lesz részünk.

Bazaltoszlopokat már csak kevés helyen látni a Ságon

4 / 37

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

Alig néhány lépést teszünk meg, máris a tűzhányó belsejében találjuk magunkat, és magasba emelkedő bazaltoszlopokat látunk. Vegetációs időszakban némileg takarva vannak a földtani értékek, de a növényzet a májusi burjánzás idején sem rejthet el mindent. Az út kettéválik és döntenünk kell, hogy először fentről vagy alulról akarjuk megcsodálni az első pillantásra is feltűnően formagazdag sziklafalakat.

Legfiatalabb tűzhányónk

A Kemenesalja bazaltvulkánjai 4-6 millió éve működtek. A Ság kb. 5.5 millió éve kezdte meg működését, amikor a korábbi Pannon-tenger homokos üledékére mintegy 60-120 kilométer mélyről feltörő magma kezdett lerakódni. Az első kitöréssel kiszórt törmelék, a tufa volt, majd a tűzhányó lávafolyama belülről építette a Ságot, majd mintegy 50 m vastag bazalttakaró dermedt meg a hegy tetején.

Néhol függőleges oszlopokba rendeződve, máshol palacsintaként terül el a bazalt

5 / 37

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

A Ság vulkán esetében a bazaltos láva nem folyt le a tűzhányó oldalán. A láva csak a kráter belsejét töltötte ki és nem csordogált át a tufagyűrű külső sáncán. A lávató lassan, kb. 20-30 év alatt kihűlt, megszilárdult, és a vulkán ezzel befejezte működését. A szél és a csapadék idővel elhordta a vulkáni törmeléket, a lávakőzet azonban ellenált, és egyre jobban kiemelkedett a felszínből. Végül, mint egy sapka őrizte meg az alatt lévő puhább rétegeket. Bár a víz és a szél is koptatta a hegyet, a bányászat nélkül a bazaltnak csupán a felszínét, oszlopainak felső részeit láthatnánk.

Lenyűgöző rétegsorokat láthatunk

16 / 37

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

Égbemeredő bazaltoszlopok

A magasba törő lávaszökőkutak gyorsan egymásra eső lávafoszlányai lávafolyásokat indítottak el. Ezek a robbanásos vulkáni működéshez kapcsolódó másodlagos kialakulású lávaöntések töltötték fel a Ság vulkán széles kráterét. A bazaltos lávató kihűlése során a bazalt térfogata zsugorodni kezdett, ez a kőzet oszlopos elválásait eredményezte. Sajnos a bányászat fel is tárt, el is pusztított sok mindent: a Ság hegyen bazaltoszlopokat már csak kevés helyen láthatunk.

A kürtő és a bányaudvar legmélyebb pontja

22 / 37

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

Látványos kürtő

A Ságnak több kürtője is volt, de a bánya legmélyebb részénél a legnagszerűbben megőrződött kürtő keresztmetszete tárul elénk, amit az itt feltört, legyezőszerűen szétnyíló bazaltos lávakőzet tölt ki. Ez a látvány lentről és fentről egyaránt szemet gyönyörködtető, azonban a kilátóterasz sík horizonttal kontúrozott panorámájában a vulkán egyéb érdekes rétegződései is jól megfigyelhetővé válnak.

Legyezőszerűen szétnyíló bazaltos lávakőzet tölt ki a kürtőt

14 / 37

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

A tűzhányó robbanásos kitörései során a magma és sok esetben a körülötte lévő kőzet is darabokra szakadt, és ez a törmelék terült szét a felszínen. A kitörési felhőbe kisebb-nagyobb lávafoszlányok és kőzetdarabok is bekerültek: méretei a robbanás erejétől függtek. A robbanásos vulkáni kőzeteket piroklasztitnak nevezzük, a képződményben található kőzetdarabok (hamu, lapilli és blokk/bomba darabok) jellemző mérete és viszonylagos mennyisége alapján kap pontos elnevezést. Bejárva a krátert, látványos rétegsorok mutatják a vulkanizmus különböző szakaszait. Tufa, agglomerátum, tufa, lapillitufa, és így tovább sorolva rétegződik a Ság, lenyűgöző vonalakkal és árnyalatokkal tarkítva a formákban gazdag sziklafalakat.

Kapcsolódó cikkek

A Szent György-hegy és a Sárkány-lik legendája

Tovább

Vadlányok és tündérek titka a Balaton-felvidéken

Tovább

Tűzhányó emléke

27 / 37

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

Bombák a tufában

Azt aprószemcsés tufa és a nagyobb szemcsékből álló lapillitufa rétegek monoton váltakozását olykor bemélyedő kőzetdarabok zavarják meg. A robbanásos vulkáni kitörés során kirepülő bazaltbombák becsapódásának emlékét őrzi a tufarétegek íves meghajlásai.

Gyűrt rétegek és bombák tarkítják a szabályos mintákat

8 / 37

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

A tanösvény egyes részein a távol is vonzza a tekintetet. Szomszédos tűzhányók is feltűnnek, köztük a Somló markáns tömbje az uralkodó, de az avatott szemek a táj más vulkáni képződményeit is megpillanthatják. Az innen nyugatra fekvő miskei tufagyűrű viszonylag épen megmaradt. Az egykori tűzhányó – ahol szintén nem volt lávaöntés, csak robbanásos vulkáni működés – romjai alig emelkednek ki a sík vidékből, hasonlóan a hozzá közeli Hercseg-hegyhez. Ez is egy bazaltvulkán maradványa. A tűzhányó belsejében olajpala (alginit) keletkezett, a kiemelt keleti felén előbukkanó lávakőzetek pedig a földköpeny peridotit kőzeteit rejtik. A délre látszó Kissomlyó lapos vulkáni dombjai is csak éppen kivehetőek a sík környezetből. Érdemes ide is ellátogatni, és közelről is szemügyre venni a robbanásos vulkáni tevékenység különböző képződményeit, valamint a víz alatti lávaöntés különleges megkövesült emlékeit.

Rálátunk a Somló tömbjére is

13 / 37

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

Nem csupán a panoráma és a sziklafalak monumentális látványa nyújt felfedezőélményt. A tanösvény mentén közelről is szemügyre vehetjük a vulkáni kőzetet. Szerte a bányában likacsos kövekre lelhetünk, melyek a lávatűzijáték emlékét őrzik. Az olvadt kőzetben felgyülemlett gázok óriási robbanásokat idéztek elő, a fröccsenő lávafoszlányokból távozó gázok pedig apró lukakat martak a később megszilárdult kőzetbe.

A bánya legmélyebbpontjára is lemehetünk

6 / 37

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

A kanyargó tanösvény az 1930-ban, bazaltból emelt Trianon-emlékmű irányába kapaszkodik ki a kráterből. Ebből az irányból is megunhatatlan látványt nyújt a sziklafalakkal körülvett bányakatlan, de a távlatot engedő panoráma is lenyűgöző.

A Trianon-emlékmű a szomszédos bazaltkúpról nézve

26 / 37

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

Lépcsős lejtmenetben térünk vissza kiindulópontunkhoz, miközben érintjük a sűrűben megbújó bányaipar mára utópisztikus képet festő épületmaradványait, illetve az egykori transzformátorházában berendezett Sághegyi múzeumot is, ahol a Ság történetét ismertetik a hegy kialakulásától egészen a közelmúltban lezajlott bányászatig.

Érdemes előre tájékozódni a Sághegyi Múzeum nyitvatartásáról

24 / 37

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

Látványos kiállítótér

A múzeum tőszomszédságában kiérünk a Ságra felkapaszkodó aszfaltcsíkra, ahonnan tökéletesen rálátunk a hegylábnál álló különleges épületre. A hegy és környezetének ipari építészetét ötvöző modern látogatóközpont szerves része a sági élménynek, ezért ne hagyjuk ki. Túránk végpontjától csupán negyedóra sétára fekszik, autóval pedig mindössze két perc a Vulkán Park.

Ne hagyjuk ki a Vulkán Park érdekes kiállítását

34 / 37

Az interaktív kiállítótér látványos modellezőszobájában gombnyomásra működésbe hozhatunk egy miniatűr gejzírt, vagy akár földrengést is indíthatunk. A lépcsőn fölfelé haladva a Vulkánszínházhoz vezet az út, ahol 20-25 perces, látványos filmekben láthatók a világ aktív tűzhányóiról.

30 / 37

Fotó: Lánczi Péter / MTSZ

A Tűzhányóteremben az Etna domborzati modellje mellett vulkanikus kőzetek és ásványok várják a látogatókat, a vulkánszimulációs teremben a folyó és fortyogó láva élethű hangját hallgatva akár sétálhatunk is a fonatos lávafolyás modelljén, a Verne-szoba pedig a Naprendszer más bolygóira repít.

31 / 37

Megtekinthetjük továbbá Eötvös Loránd továbbfejlesztett torziós ingájának egy példányát is, a tudósnak szentelt panorámás szobából pedig a Ság hegyre nyílik megkapó kilátás. Ha nem is akarunk mindent végigolvasni, a kiállítás megtekintésére akkor is érdemes minimum egy órát szánni.

A kiállításon láthatunk egy Eötvös-ingát is

33 / 37

A Kemenes Vulkán Park tőszomszédságában találjuk a gyerekek szemét felcsillantó Vasparipa Játszóparkot, ami már nevében is izgalmas kikapcsolódást ígér. A játszópark területén két játszótér is van, és egy közel 700 méter pályán kertivonat közlekedik. A vasútiépületben interaktív kiállítás kapott helyett, továbbá büfét szolgáltat frissítőt.

A borokról se feledkezzünk meg!

A Ság hírnevét nem csupán a bazalt jelenti. Lankás oldalában kiváló szőlő terem, mely a Nagy-Somlói történelmi borvidék részévé teszi. Az itt készülő neves borok jellege a hegy kis területén ellenére is jelentősen eltér: az északi oldal gyümülcsös, savas ízeivel szemben a déli oldal viszonylag lágy, zamatos ízeket ad. A Ság hegyi bort, a „Sagweinerként” ismert gyógyitalt, hajdan vesetisztító, emésztésjavító és étvágyfokozó hatásai miatt ajánlották szerte Európában. Több pincét is találunk a hegyoldalban, ahol eladásra kínálnak a kiváló helyi nedűből.