Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Az ország talán legszebb körpanorámáját egyszer látni kell: a Karancs-kilátó

Konfár Tibor 2020.05.21.

Nógrád megye északi peremén, vadregényes erdők mélyén, a trianoni határ által kettévágott Palóc Olimposz tetején, 727 méteres magasságban áll egy kiszolgált olajfúrótorony, melyről az ország egyik legszebb körpanorámája tárul a kalandozó kedvű kirándulók elé: ez a Karancs-kilátó.

Ebből a Karancs-Medves-vidék legmagasabb csúcsán álló masszív, fémszerkezetes toronyból a Mátrától a Tátráig, a Börzsöny hegyeitől a Bükk mészkőtömbjéig, az egykori magyar Felvidék legszebb hegyeinek ormain, a káprázatosan szép palóc vidék tájain át száll a tekintet, szárnyalhatnak a gondolataink egy-egy hidegfront utáni, kristálytiszta levegőjű, szép időben.

Ennek a szép kilátásnak azonban némi ára is van. Ez nem az a hegy, amelyre autóval csak úgy fel lehet menni, ezt a körpanorámát nem adják ingyen. Számtalan út létezik, amely felvezet a Karancs tetejére, a nagyon nehéztől a viszonylag jól járhatóig. Mind közül a legkönnyebb és a leginkább ajánlható a piros háromszög jelzés, melynek ösvényére legcélszerűbb a Salgótarján északi határában lévő Tó-strand parkolójában rácsatlakozni. Kerékpárosok se keseredjenek el, mert ugyanezen az úton végig szépen felfestve zöld kerékpáros szignók jelzik, hogy nyugodtan felkarikázhatnak ők is a Karancs tetejére.

A 21-es főút aszfaltcsíkját keresztezve vágunk neki a Palóc Olimposz hatalmas tömbjének. A jelzések egy régi, kőgörgeteges, szilárd burkolatú úton, az egykori kőbányához vezető szerpentinen vezetnek. A vasúti átjáró közelében mindjárt egy igényes tájékoztató tábla fogad, melyről megtudhatjuk, hogy az általunk keresztezett Salgótarján-Somoskőújfalu pályaszakasz Magyarország második legmeredekebb normál nyomtávú vasútvonala, amely 7,5 kilométeren 75 métert emelkedik, ami 10 ezrelékes emelkedésnek felel meg.

��������                                                                                                                       �

Tájékoztató tábla a régi bányaút szerpentinjén

Fotó: Konfár Tibor

A tábláról azt is megtudhatjuk, hogy ez a tény 1972-ben egy jókora balesetet is okozott, mikor is egy 1700 tonna tömegű tehervonati szerelvény önállósította magát és egy Somoskőújfalu felé induló személyvonattal szemben elkezdett gurulni lefelé a pályán. A tehervonatot végül sikerült elterelni, majd kisiklatni, így csupán az anyagi kár lett jelentős.

Az egykori andezitbánya szerpentinjén tovább haladva kényelmes, jól járható úton, lassan, de biztosan kapaszkodunk a csúcs felé. Hamarosan újabb tábla fogad, amely immár az alattunk futó út történetét meséli el. Eszerint a régi szerpentin a 70-es évek közepén épült, 3,2 kilométer hosszan mintegy 200 méteres szintkülönbséget küzd le, és a bánya kőanyagát, mintegy 2,2 millió tonna andezitet szállították le rajta a közeli vasútállomáshoz. Az út jelenleg nagy óvatossággal személyautóval is járható, ezt mutatja az a tény is, hogy mikor elérjük a régi kőtörő udvarát, ott meglepetésünkre találkozhatunk jó néhány személyautóval is, melyeket a picit kényelmesebb csúcstámadó kirándulók hagytak itt.

Sokan azt hiszik, hogy ez volt a karancsi kőbánya, pedig itt csak osztályozó és törő működött, az ide alig 10 percnyi kitérőre található, lenyűgöző látványt nyújtó igazi bányaudvarhoz a szerpentin egy hajtűkanyarral kapaszkodott fel. Érdemes megtenni ezt a rövidke kitérőt a jelzetlen, ám ennek ellenére kiválóan követhető úton.

11.  a felhagyott kőbánya udvara

11. a felhagyott kőbánya udvara

Fotó: Konfár Tibor

A meredeken leszakadó, lerobbantott sziklafalak remek bepillantást nyújtanak a hegy geológiai szerkezetébe, a meddőhányókról pedig a Salgói vártól a Cserhát közepén magasodó Szandáig kapunk egy remek félkör-panorámát.

A piros háromszög jelzésre visszatérve egy erős kaptatóval hamarosan elérjük a Karancs andezittömbjénak legmeredekebb, szinte csak fától-fáig kapaszkodással leküzdhető emelkedőjét. Ezen a ponton a sárga jelzés csatlakozik hozzánk, amelyet követve egy széles szekérúton picit hosszabb, de lényegesen kényelmesebb kerülőúton érhetünk fel a 727 méter magas hegycsúcsra.

A Karancs tetején már a 20. század elején is épült kilátó, akkoriban egy fagúla szolgálta ki az ide látogató turistákat. 1929-ben ezt egy újabb, erősebb torony váltotta fel, majd 1964-ben ennek helyén állították fel a ma is látható egykori olajfúrótornyot, melyet 1989-ben és 2001-ben is felújított a helyi erdészet. A torony acélszerkezete időtálló, a teraszokon és a lépcsőkön lefektetett fapallók jóval kevésbé, általában ezek szorulnak felújításra, cserére.

Itt egy tévedést is eloszlatnék, amely sok helyen szerepel a kilátó építése kapcsán: a torony nem 1989-ben lett felállítva, hanem 1964-ben. A 80-as évek elején többször felkapaszkodtunk rá gyerekként, élénken él emlékeimben, hogy az akkoriban még meglévő tériszonyom miatt mennyire féltem itt minden egyes alkalommal. Később balesetveszély miatt a tornyot lezárták, ezt az állapotot szüntették meg 1989-ben egy teljes újjáépítéssel, melynek során a fapallókat kicserélték, a torony vasszerkezetét lefestették, a talapzatot pedig betonba öntötték.

��������                                                                                                                       �

Az egykori olajfúrótoronyból épített kilátó a Karancs tetején

Fotó: Konfár Tibor

Érdekesség még, hogy a Karancs-kilátó testvére, egy pontosan ugyanilyen régi olajfúrótorony áll a Cserhát 567 méter magas csúcsán, a Tepkén is, melyet ráadásul ugyanabban az évben, 1964-ben állítottak fel a lelkes természetjárók.

A 22 méter magas kilátó legfelső szintjére felkapaszkodva percekig csak ámul és bámul az ember, a látványt fotókon visszaadni nem lehet, itt kell lenni látni és érezni. A fák lombjai közül kibukkanva kitágul a világ, szabadon szárnyal a tekintet, mintha repülőről néznénk a tájat, úgy tűnnek fel a lágyan hullámzó palóc vidék felett délen a Mátra, keleten a Bükk, nyugaton a Börzsöny, és tiszta időben északon a Tátra hófödte hegycsúcsai. A lábaink alatt pirosló trianoni határkövek jelentősége semmivé foszlik, eggyé válik szemünk előtt az egykori magyar Felvidék minden völgye és hegye, a Gömör-Szepesi Érchegységtől az Osztrovszki-Veporon és a Selmeci-hegyeken át a Börzsönyig és a déli látóhatáron méltóságteljesen kéklő mátrai vonulatokig. Nem lehet betelni a látvánnyal, akár órákat is el lehet tölteni itt fent, a kilátó legfelső teraszán ücsörögve, és a tájban gyönyörködve.

31. Somoskő várát mintha repülőről néznénk

Somoskő várát mintha repülőről néznénk

Fotó: Konfár Tibor

No, de minden jónak vége szakad egyszer, le is kell jutni valahogyan. Ezt megtehetjük ugyanazon az útvonalon, ahol feljöttünk, de a kalandozó kedvűeknek adódik egy másik, izgalmasabb ösvény is. A Karancsot kettészelő trianoni határkövek mentén egy meredek, kőgörgeteges lejtőn is megkezdhetjük az olykor a kelleténél gyorsabbra sikerülő ereszkedést Somoskőújfalu felé, majd választhatunk, hogy az egykori Északi Zöld régi jelzésein, vagy az egymással karöltve haladó sárga és piros jeleket követve érjük el Somoskőújfalut, ahonnan a gyakran közlekedő busz percek alatt visszarepít minket túránk kiindulópontjához, a salgótarjáni Tóstrand parkolójához.

����������������������������������������������������������������
Kerékpártúra Tokaj történelmi borvidékén

Kerékpártúra Tokaj történelmi borvidékén

2020.05.25.

A Zempléni-hegység Magyarország egyik legszebb és legkevésbé ismert hegysége. Különösen igaz ez a hegység déli részére, amelyet bár nem szőnek át sűrűn turistaösvények, jól járható erdészeti utakban mégis bővelkedik. Igazi mountain bike-os terep, természetközeli erdőkben és szőlőültetvények között, egy nagy múltú borvidéken.

→ Tovább
Elfeledett várak, pazar panorámák alig negyedórára Egertől

Elfeledett várak, pazar panorámák alig negyedórára Egertől

2020.05.20.

Az egri vár elődjének falmaradványai, több ezer éves bronzkori erőd hatalmas sáncai, egy gigantikus hegyomlás nyomai, az egykori Egri Bükk Osztály évszázados kilátójának romjai, egy felhagyott dolomitbánya sziklafalai, és nem mellesleg a környékre és a Bükk-fennsíkra nyíló pompás panorámák teszik egy igazán izgalmas túra célpontjává a Bükk nyugati kapuját őrző felsőtárkányi Vár-hegyet.

→ Tovább