Gráciák bérce, a Vértes rejtett gyöngyszeme
Az alacsony átlagmagasságú, de annál változatosabb domborzati viszonyokkal jellemezhető Vértes kevés természetes kilátóponttal rendelkezik. A jelzetlen úton megközelíthető Gráciák bérce egyike a hegység felejthetetlen dolomit peremének, ahonnan parádés kilátást élvezhetünk.
A Vértes a Dunántúli-középhegység Bakony és Gerecse közé ékelt, kis kiterjedésű tömbje. Túl nagy magasságokkal nem büszkélkedhet, legmagasabb csúcsa a Nagy-Csákány is 500 méter alatti. Sasbércnek sem nevezhető, mert több irányból is nálánál alig alacsonyabb magaslatok veszik körül, mint például a túránk során is érintett Körtvélyes és a szomszédos Nagy-Szállás-hegy.
A legmagasabb, központi rész két gerincét a Vinya-bükki-völgy és a folytatásába eső Borz- és Mély-árok választja el egymástól. A fő tömböt alkotó Nagy-Csákány északi oldalán vezet a Kéktúra útvonala, mely felfűzi a Vértes legnépszerűbb látnivalóit: Csákányospuszta, a Körtvélyesi-kilátó, Vitányvár és Várgesztes ennek a csapásnak az ikonikus látnivalói.
Vértessomló és Szár között, a hegység eldugottabb zugaiban is akad bőven szépség, ezért ez alkalommal túránkat ezen régió feltérképezésre terveztük.
A hegységbe vezető túrák egyik gyakori kiindulópontja a Vértes és Gerecse közti fennsíkon fekvő Szár község. Az Erdőalja utca impozáns vendégháza melletti ösvényen a Vérteserdő köszöntője fogad. Széles szekérúton kezdtük meg a sétát, ahol jobbról hamarosan a távoli Zuppa-tető jellegzetes csúcsa került a látóterünkbe. Alig 2 kilométernyire utunk a Terv útba torkollik. A Szárligetről érkező aszfaltnak érdekes története van. Az egykori Szári Erdei vasút sínei a II. világháborúban annyira megrongálódtak, hogy újjáépítés helyett a nyomvonalát az ötvenes években leaszfaltozták, és nem meglepő módon, a korra jellemző névvel látták el.
A betonútról hamarosan a piros sáv jelzés mentén bekanyarodtunk az erdőbe, és fokozatos emelkedőbe kezdtünk a Kis-Szállás-hegy irányába. Ezen a ponton érdemes a hátunk mögé is tekinteni, mert ebben a magasságban megnyílik a táj, és megjelenik a látóhatáron a Nagy-Széna-hegy oldala, és a település házai is. A piros háromszög csatlakozásánál már csak 800 méter választott el minket a Körtvélyes csúcsától.
Az északnyugat-délkelet irányban húzódó gerincvonal turistaúton bejárható, nem úgy, mint a fő tömböt alkotó Nagy-Csákány, amit jelzett utakkal alig jelölnek. A csúcsot más néven Kilátó-hegynek is nevezik, de ígéretével ellentétben kilátást nem biztosít.
A környezetébe beleolvadó tetőn 1984 óta áll geodéziai torony, mely kilátóként nem használható.
A beton építmény falára piros festékkel írták fel az életveszélyre felhívó írást. Felső szintje a fák koronái felett körpanorámát tartogat, de a balesetveszély elkerülése érdekében ennek csak az elképzelése javasolt. Magyarországon 1974 és 1984 között több ilyen, mára lepukkant állapotú, a technika fejlődésével szükségtelenné vált betonhengert építettek földmérési céllal.
Némelyik új arculatot kapott, és kilátóvá avanzsálták, sajnos a körtvélyesinek nem ez a sors jutott. A szemfüles turistamozgalmak előnyt kovácsoltak ezen építmények meglétéből, és jelvényszerző túrákat indítottak a tornyok összegyűjtésére. Ennek, és a teljesítménytúráknak köszönhetően több látogatója is akad.
Erdők, mezők mellett, nagyjából szintben haladva érkeztünk a Macska-bükkhöz, ahol jelzést nem, de irányt váltva folytattuk a túrát. Több jelzéssel is kiegészült ösvényünk itt már ereszkedett, majd a navigációt figyelve vettük jobbra az irányt.
A Gráciák bérce a turistatérképeken csak haloványan szerepel, mégis több kiránduló pihent szikláin, mint akikkel a jelzett utakon találkoztunk.
Vértessomlóról vagy Várgesztesről könnyebben közelíthető meg, amit látogatói ki is használnak. A Grácia-sziklák panorámapont egyike a Vértes kevés ilyen jellegű helyszínének. A hegységet északnyugat-délkelet irányban tagoló árkok oldalaiban, a platók szélén alakulhat ki természetes kilátóterasz.
A sziklacsúcsról szóló leírások nem túl nagyvonalúak a kilátás jellemzését illetően, egyhangúnak, szűknek, aprónak véleményezik.
Ezért elvárások, nagyobb elképzelés nélkül érkeztünk a Gráciák bércére, de túlzás nélkül állíthatom, hogy belőlünk a „wow” érzést váltotta ki. Az árok vonalának megfelelően Várgesztes felé cső alakú, de táguló a panoráma, a szemközti sűrű erdők látványa nem von le a kilátás értékéből. A fehér dolomitsziklák által petyegtetett hegyoldal a sárga kutyatejekkel tökéletes fotó témát alkottak.
A szikláról egy meredek, szűk ösvényen ereszkedtünk le az alatta futó zöld sávra, melyen Kapberekpuszta irányába indultunk. A következő csomópontban több felkeresendő látnivaló is akadt. A piros jelzésen, a sziklák tövében egy Szűz Mária-szobor várja a vándorokat, pár száz méterrel odébb pedig a Szép Ilonka-forrás.
Az emlegetett árokrendszer vagy vetővonal mélyébe szivárgó csapadék több ponton is forrás formájában tör a felszínre, és hozza létre pl. a Szép Ilonka-forrást.
Neve egy Mátyás király-legendához köthető, miszerint Ilonka az apjával élt a király vadászterületén, ahol viszonzatlanul szeretett bele Mátyásba, majd amikor arról kiderült, hogy király, csalódásában megszakadt a szíve. A forrás környezetében kellemes pihenőhelyet alakítottak ki, asztalok, padok, esőbeálló szolgálják a kényelmet.
A harmadik látnivaló-csoport a Vértes II. világháborús eseményeihez köthető. A Kapberekpusztát védő, korlátozott lehetőségekkel rendelkező huszárok feltartóztatták az ellenséges csapatokat, miközben a Vörös Hadsereg erői már Budapestet ostromolták.
A Vértesben hosszú hónapokig tartott a csata, gyakran állóháborúvá fajult. Az itteni, gyéren lakott pusztában keresett menedéket néhány magyar katona, de rajtukütöttek és lemészárolták őket. Az erdő mélyén több ismert és ismeretlen katona nyugszik, rájuk emlékezhetünk az emlékhelyeken.
A piros kereszt jelzés szintben, kényelmes sétaúton halad, melynek egyhangúságát csak a Majosházi vadászház erdőirtása töri meg. Túránk utolsó szakasza is kellemes meglepetést tartogatott. A Nagy-Széna-hegy oldalában meredek kaptató vezet, melyről ízelítőt mutat a várható kilátás. Ez a csúcs a Vértes északkeleti, legszélső magaslata, mely a maga 427 méterével hozza a hegységre jellemző domborzati viszonyokat.
A nyúlványra kisétálva a fennsík majdnem körpanorámát szolgáltat, kiváló rálátással a környező erdőkre és településekre.
Rövid ideig élvezve a kilátást elfogyasztottunk egy csúcscsokit, majd keleti irányban leereszkedve a hegyről a Terv útra érkeztünk, és az ismert piroson sétáltunk vissza Szárra.
vértes / Szép Ilonka-forrás / nagy-széna-hegy / gráciák bérce / szár / kis-szállás-hegy / grácia-sziklák / ti írtátok
Siófoktól a Piroson, betyárok nyomán
2024.04.24.Sajnos napközben jó párszor eláztunk a hideg, télvégi esőben, de így is teljesítettük a Dél-Dunántúli Piros túramozgalom több mint 24 kilométerét Külső-Somogy dombjai között.
→ Tovább
A Pilis déli kilátópontjai
2024.04.19.Ha már unjuk a Pilis-tetőt, de könnyű elérhetősége miatt mégis erre esne a választásunk, ne a Két-bükkfa-nyereg felől, hanem Pilisszántó felől közelítsük meg. A déli lejtő látványos kilátópontjait tartalmas túrává fűzhetjük fel.
→ Tovább
110 éve épült az ország legszebb panorámájú turistaháza, a Vaskapu menedékház
2024.04.19.Pazar kilátás, remek ételek, történelmi időket idéző, viharvert falak és madárcsicsergős természeti környezet várja azokat a kirándulókat akik fellátogatnak az Esztergom határában emelkedő Vaskapu-hegy ékkövéhez, az idén 110 éves Brilli Gyula Menedékházhoz. Az 1914-ben épült turistaotthon gyalogosan, kerékpárral, de akár autóval is jól megközelíthető.
→ Tovább
