Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

A Medves-vidék gyöngyszemei

Konfár Tibor 2020.05.10.

Nógrád megye északi peremén, a szlovák határ mentén, a Cserhát lankái és a Mátra bércei által körül ölelt vulkánok tüzében született gyönyörű hegyvidékünk, amely az egykoron benne tanyázó nagyvadakról kapta nevét: ez a Medves-vidék.

Páratlan és sokoldalú táj ez, egyszerre érdekes geológiai, történelmi, és néprajzi szempontból is. Európa legnagyobb kiterjedésű, 550 m átlagmagasságú bazaltfennsíkjának környékét a hagyományaikat máig őrző palócok lakják, a határon innen és túl is. A Medves-vidék középkori történetét várak, várromok regélik, 20. századi legendáit pedig a tucatnyi szebbnél szebb kőbánya meséli el nekünk, melyek méltán nevezhetőek a Medves gyöngyszemeinek.

Fotó: Konfár Tibor
Fotó: Konfár Tibor
Fotó: Konfár Tibor

Meseország. Somoskő felé autózva ez jut eszébe az embernek, mikor egy dombhátra érve megpillantja a mesék világából elé bukkanó kis kastélyt, Losonczy Anna és Balassi Bálint sasfészkét, és az alatta elterülő falucskát. A pár évtizeddel ezelőtt még romokban heverő erősséget az egykori csehszlovák műemlékvédelem ébresztette fel Csipkerózsika álmából, még a '80-as években, helyreállítása azóta is tart, lassan, de biztosan épülgetnek falai. Hogy miért a csehszlovák? Ennek története van.

Fotó: Konfár Tibor
Fotó: Konfár Tibor
Fotó: Konfár Tibor

1920-ban a teljes hegyvidéket elcsatolták Salgótarján határától északra, beleértve a Medves-fennsíkot, Somoskőt és Salgó várát is. A legenda szerint egy magyar orvosprofesszor, Dr. Krepuska Géza, akinek kőbányái a határon túlra kerültek, nem hagyta annyiban az ügyet, és mikor egy angol diplomatát gyógyított fizetségként csupán annyit kért, hogy segítsen neki a bányáit visszaszerezni. Száz szónak is egy a vége, 1924 február 15-én, a máig élő egyetlen számunkra pozitív határmódosítással négy falut és a Medves-vidék nagy részét visszakapta Magyarország, a somoskői vár azonban stratégiai okokból a túloldalon maradt. A helybéliek azóta minden évben február 15-én ünneplik a Hazatérés Napját.

Fotó: Konfár Tibor
Fotó: Konfár Tibor
Fotó: Konfár Tibor

A somoskői vár parkolójából kezdtük túránkat, a gyerekek egy pillanat alatt már a határ túloldalán voltak, és a pár eurós belépő leszurkolása után hamarosan be is vették a várat. Bár szlovák oldalon vagyunk, szabadon járhatunk, kelhetünk, a palóc vidéket szépen egybefogó Novohrad–Nógrád Geopark törekvéseinek köszönhetően. Sokszor voltunk már itt, de ezúttal is megcsodáltuk a kilátást, a romokat, majd ezek után a fürgébbek már el is tűntek a vár alatt kezdődő kis ösvényen, mely az Európa-hírű, páratlan szépségű, ívesen megszilárdult bazaltömléshez vezet. Kamenné vodopád, azaz kő-vízesés, az elnevezés találó.

Fotó: Konfár Tibor
Fotó: Konfár Tibor
Fotó: Konfár Tibor
Fotó: Konfár Tibor
Fotó: Konfár Tibor
Fotó: Konfár Tibor

Rövid pihenőt követően indultunk a legnagyobb felhagyott bazaltbánya, a Macskalyuki-kőbánya felé, jól jelzett, remekül járható úton. Egykoron egészen Somoskőújfalutól kisvasút vezetett ide is, ennek nyomvonalán vezetik ma a szlovákok a sárga turistajelzést. A bánya felé útközben egy árva kis csille emlékeztet a régi kisvasútra, majd egy finom vizű forrást mellőzvén egy nagyszerű fakilátó következik, érdekes kilátással az egymás mögött felsorakozó két szomszédvárra, Salgóra és Somoskőre.

Fotó: Konfár Tibor
Fotó: Konfár Tibor
Fotó: Konfár Tibor

A Macskalyuki-bánya pazar bazaltformái egyszerre idézik a szomszédos vidékek bazaltömléseit és a Badacsony gyönyörű orgonáit is.

Egykoron ebből a bányából látták el Bécs és Budapest utcáit kövekkel, de az innen származó, nevét is a bányáról kapó macskakő eljutott Párizs és London utcáira is.

Az egykori itt létezett több száz fős bányászfalura ma csupán egy romos iskola épülete emlékeztet.

Fotó: Konfár Tibor
Fotó: Konfár Tibor
Fotó: Konfár Tibor

Somoskőre visszatérve, majd a falut átszelve újabb gyöngyszemek, újabb bányák felé indultunk. A szintén egykori töltésen vezető piros kerékpáros jelzésen röpke fél óra alatt már a Közép-bányában voltunk, melynek bazaltfalak által övezett kis tava, mint egy kis tengerszem, bújik meg a fennsík ölelésében. Érdekessége még, hogy hóolvadás után vizét a fennsík pereméről aláhulló kicsiny vízesés táplálja.

Fotó: Konfár Tibor
Fotó: Konfár Tibor
Fotó: Konfár Tibor

Innen kitérőt tehetünk az Új-bánya és a Nagy-bánya udvara felé is, akár órákat eltöltve nézelődéssel, fotózgatással. Mi a Kis-bányán keresztül, immár a zöld átlós tanösvény jelzésen indultunk Zenthe Ferenc egykori szülőfaluja, Salgóbánya felé. Salgóbánya, ahol a Nemzet Színésze a gyermekkorát töltötte pici, rendezett település, amely nagyon büszke szülöttére. A színész egyre erősödő kultuszát Zenthe Ferenc emlékpark, és a minden évben megrendezett Zenthe Ferenc emléknap is jelzi.

Fotó: Konfár Tibor
Fotó: Konfár Tibor
Fotó: Konfár Tibor

A főutca végén a gyermektábor, és az autós parkoló mellett elhaladva erdőhatárt érünk, ahonnan egy negyedórás masszív kapaszkodást követően már a Salgó várának káprázatos körpamorámáját élvezhetjük. Tiszta időben – főleg télen – a Mátrától a Tátráig ellátni, kelet-nyugati irányban pedig a Bükk és a palóc Olimposz, a Karancs tömbje mögül kandikáló Börzsöny zárja a látóhatárt. A gyerekek nem bírnak magukkal, ugrándozva járják be a romot, olykor rájuk is kell szólni, mert nem mindenhol veszélytelen mutatvány a falakon ugrálni.

Fotó: Konfár Tibor
Fotó: Konfár Tibor
Fotó: Konfár Tibor
Fotó: Konfár Tibor
Fotó: Konfár Tibor
Fotó: Konfár Tibor

Jó fél óra pihenőt követően a piros rom jelzésen indulunk vissza Somoskő felé. Gyönyörű, évszázados bükkerdőben oldalazunk a várhegyen lefelé, majd tölgyesbe érve hamarosan megpillantjuk a Dornyay turistaház romjait. Én még teáztam itt gyerekként a '80-as években, a mamáékkal, szép emlék. (2019-ben elkezdődött a turistaház állagmegóvó felújítása – a szerk.)

Fotó: Konfár Tibor
Fotó: Konfár Tibor

A Dornyay turistaház romjai a felújítás előtt

Fotó: Konfár Tibor

Az eresztvényi buszmegállóig aszfaltos az út, majd Eresztvénytől a zöld sáv jelzésű Petőfi-sétány következik, amely szintén egykori kisvasúti töltésen vezet Somoskő irányába, szép kilátásokkal fűszerezve a Karancs, a Sátoros és Somoskő vára felé. A Petőfi-forrást, majd a Balassi-pihenőt is magunk mögött hagyván, immár több mint 15 kilométerrel a lábunkban egyszerre csak Somoskő egyik kicsiny utcácskáján találtuk magunkat, majd a vár tornyát megcélozván, egy utolsó nekiveselkedéssel, szó szerint toronyiránt kapaszkodtunk vissza a vár parkolójában ránk váró kényelmes autóhoz.

A cikk először 2017 júniusában jelent meg.

Vigyázzunk egymásra a természetben is!

• Ne feledjük, hogy a fővárosban és Pest megyében bejegyzett lakosok továbbra is csak alapos indokkal hagyhatják el a lakhelyüket, tehát a március 28-án életbe lépett korlátozás enyhítése csak a vidéken élőkre vonatkozik

• Ez a gyakorlatban azt jelenti, egy budapesti és Pest megyei lakos nem utazhat vidékre, hogy ott folytasson szabadidős sétát, kiváltképpen nem aludhat ott

• Ha kimozdulunk a szabadba, kerüljük el a népszerűbb helyeket, ahol tömegre kell számítani

• Ne tömegközlekedéssel, hanem lehetőség szerint autóval utazzunk

• Egyedül vagy kizárólag azokkal menjünk együtt, akikkel egy háztartásban élünk

• A természetben is tartsuk a 2 méteres távolságot

• 65 éves kor felett a lehető legkevesebbszer mozduljunk ki otthonról

• Lehetőség szerint egynapos túrákban gondolkodjunk


Kerékpártúra Tokaj történelmi borvidékén

Kerékpártúra Tokaj történelmi borvidékén

2020.05.25.

A Zempléni-hegység Magyarország egyik legszebb és legkevésbé ismert hegysége. Különösen igaz ez a hegység déli részére, amelyet bár nem szőnek át sűrűn turistaösvények, jól járható erdészeti utakban mégis bővelkedik. Igazi mountain bike-os terep, természetközeli erdőkben és szőlőültetvények között, egy nagy múltú borvidéken.

→ Tovább
Elfeledett várak, pazar panorámák alig negyedórára Egertől

Elfeledett várak, pazar panorámák alig negyedórára Egertől

2020.05.20.

Az egri vár elődjének falmaradványai, több ezer éves bronzkori erőd hatalmas sáncai, egy gigantikus hegyomlás nyomai, az egykori Egri Bükk Osztály évszázados kilátójának romjai, egy felhagyott dolomitbánya sziklafalai, és nem mellesleg a környékre és a Bükk-fennsíkra nyíló pompás panorámák teszik egy igazán izgalmas túra célpontjává a Bükk nyugati kapuját őrző felsőtárkányi Vár-hegyet.

→ Tovább