Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Családi teljesítménytúra a Kőszegi-hegységben

Turista Magazin 2018.04.08.

Lehet-e fokozni egy Í2 50 teljesítménytúrát? Ha nem, akkor van-e értelme elindulni a leghosszabb után a legrövidebb távon is? Az egyértelmű válasz: persze. A kislányommal és a barátnőjével, meg a feleségemmel igazán kellemes program volt.

Az idei rendezés nagypéntekre esett; ezért az ötvenest egy nappal korábban, csütörtökön jártuk be Zoli öcsémmel. Másnap - a túra „valódi” napján délben hazaérkezve feltettem a kérdést a kis családomnak: „Na, akkor indulhatunk?” Reggel még tétováztak, addigra viszont eldöntötték, hogy velem tartanak. A tervezett 11 km azonban 7-re zsugorodott, mert Emese kis barátnője, Mira is csatlakozott hozzánk. Neki ez volt az első teljesítménytúrája, nem akartam mélyvízbe dobni.

 

Fotó: Gombos Kálmán
Fotó: Gombos Kálmán


Pittyes kocsma, Velem - megannyi kellemes emlék túrákról. A legfrissebb persze az előző napi. Nevezési lapokat és itinereket írunk, aztán nekivágunk a falu főutcájának. Rohanni nem kell, de tempózni igen, legalábbis az első ellenőrzőpontig. Az ugyanis „emberes”, aki majd szeretne zárni, legkésőbb fél négykor. Addig más teendőnk nincs is, mint felmenni az 589 méter magasan található Szent Vid-kápolnához. Ez nem kis szintkülönbség ilyen rövid távon, különösen egy kezdőnek.

 

Fotó: Gombos Kálmán
Fotó: Gombos Kálmán


Azért én nem aggódok a kislányokért, sokat mozgó, eleven gyerekek, menni fog nekik! Vidáman hagyjuk el a falut: tojásfa és fából faragott szobrok, a kis patak az alkotóház előtt, sárga kankalinmezők és persze a feliratok, jelzések. Minden érdekes, figyelemre méltó, és meg lehet beszélni, végig csivitelve. No, ez a csevej még a kék kereszten sem csillapodik, pedig ott már kapaszkodni kell felfelé. Sőt, a lányok igyekeznek kihasználni a terep adottságait, és még izgalmasabbá tenni az útjukat. Anya persze aggódik, de aztán - látva a lányok ügyességét és kitartását - kissé nyugodtabban jön ő is.

 

Fotó: Gombos Kálmán
Fotó: Gombos Kálmán

 

Pompás gyökerek, formás sziklák, remek kilátás és a lent csobogó patak. Csoda-e, hogy repülnek a percek és a méterek, száz méterek? Balos kanyar, jobbra térő kék kör. A Szent-kúthoz most nem megyünk fel, folytatjuk a Kultúrák hegye tanösvény kék keresztjén. Fohászkodok, hátha találkozunk az előző nap itt látott szalamandrával, de sajnos ezúttal nincs ilyen szerencsénk. A torony viszont egyre közelebbről látszik, és íme, itt a lépcső. Pici lányom szinte felfut (jó két kilométernyi húzós emelkedő után), és Mira is követi.

 

Fotó: Gombos Kálmán
Fotó: Gombos Kálmán


Ezúttal kilátás is fogad a kis kápolna előtt, meg maga az épület is érdekes. Akárcsak mögötte a kidőlt fák, a jelzésváltás, a kis halmok. Hamar itt az esőház, pontőr azonban sehol. Szabolcsot hívom, és kiderül, hogy idén a parkolóban kell keresni a személyzetet, nem itt. Még megnézzük az OKT-emléket, megmászunk két halmot, és felfedezzük a kis sárga sátrat. Kedves pontőr hölgy fogad, a lányoknak cukor és édesség jár, de egy-egy szőlőcukrot mi is elfogadunk Jutkával. Aztán kiérkezünk az aszfaltra, és folytatjuk a piros kör jelzésen.

 

Fotó: Gombos Kálmán
Fotó: Gombos Kálmán


Nem sokat ereszkedünk a betonon, de abba persze bele is lehet futni - hát miért ne? Az idő friss, de nem hideg, mindenki kipirul kicsit. Elhagyjuk a Gyertyán-kutat, megnézzük a kis esőházat, de a forráshoz most nem megyünk fel. Elmegyünk az út menti nagy szikla mellett, a kilátás itt is remek. A völgyben lent még hófoltok is akadnak, itt viszont már száraz az út. Az erdőbe betérve ez már nem igaz: gépnyomok, farakások, sár. Szerencsére nagyjából jól járható az út. Aztán éles balos kanyar, ugyanott jobbos letérővel is - és elbámészkodok, jobbra megyek. Azaz eltévedünk.

 

Fotó: Gombos Kálmán
Fotó: Gombos Kálmán


Talán száz métert sem térünk le, de nagyon röstellem. Nem az úton megyünk vissza, hanem a fák között, ami persze a lányok számára igazi vadregényes kaland. Hullámzó terep, állatok nyomai, kis virágok, és újra az úton vagyunk. Gyönyörű fenyves, sötét, rejtelmes úttal, de a völgyben (sajnos) itt is sok a farakás. A Jávor-kút nem része a túránknak, mi is csak elhaladunk mellette, úgyis mindjárt a Borha-forráshoz érkezünk. Ez komoly szintvesztéssel is jár, amit szintén meg lehet futni. Lent hatalmas kidőlt bükkök, izgalmas átmászással és nagy nevetésekkel.

 

Fotó: Gombos Kálmán
Fotó: Gombos Kálmán


A Borha-forrás környéke egy lenyűgöző völgy, nem győzök fotózni. Vizet sajnos ezúttal sem találok benne, pedig hát csapadék és hóolvadás volt mostanában bőven. A lányok így is nagyon élvezik a helyet, hatalmas fák és emelkedők, esőház és asztalok, tűzrakó hely mind-mind található a forrás körül. Falatozunk egyet, jobb híján hozott innivalóval, aztán nekiindulunk, megint kiváló futóterepen, és máris a szerpentinen találjuk magunkat. Itt a következő EP, kóddal, felírjuk és mehetünk is. Piros kereszt, majd piros sáv és szalagozás váltják egymást. Ez utóbbi már a faluba vezet be, hosszú lejtővel, füves-bokros szakaszokkal. Holnap itt tájfutó verseny lesz, aminek részletei szintén nagyon tetszenek a lányoknak.

 

Fotó: Gombos Kálmán
Fotó: Gombos Kálmán


Aprócska utcák, ide-oda kanyargás, és máris kint találjuk magunkat Velem főutcáján. Naná, hogy a célig még egy végtében futni kell. Pontosan hét kilométert mérek, kellemes két és fél óra alatt, amibe ennyi minden belefért. Öröm a befutó, az emléklapok és a kitűző is, Mirának különösen, ezek az első díjazásai. Szerintem nem az utolsók: tetszett neki, és remek párost alkottak a kislányommal, szívesen hívjuk máskor is. Nekem még két kitűzőt ad át Szabolcs, az előző napi ötveneseket (öcsémmel), emléklapokkal. Fontos kilométerek és pontok, többek között a „Vas Megye Teljesítménytúrázója” mozgalomba is. Kibővült kis családomat a kocsiba pakolom, hogy a jól megérdemelt kávé-üdítő-süti következhessen.

 

Fotó: Gombos Kálmán
Fotó: Gombos Kálmán

 

Szöveg és fotók: Gombos Kálmán

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!