15-20 éve nagyon szép volt. Az elvadult bokrokat ki irtották, Fiatal havas-szépe bokrokat és örökzöldek tömegét ültették el.Körülbelül ugyanennyi időre van szüksége, hogy újra kialakuljon valami egységes belőle. Későre jár az idő, mire tovább indulunk. Igyekeznünk kell, mert a városban mégsem verhetünk sátrat. A Herényi díszfaiskola széles kavicsos útjain a Gencsapáti Szent-kúthoz karikázunk.

1 / 2

Barokk kápolna a hársak alatt

Tíz-egynehány éve egy buszkirándulás alkalmával jártam ott. Az öreg hársfák alatt megbúvó apró barokk kápolna mellett jó vizű forrás fakad. Az álciprus sor tövében pedig szépen rendben tartott, lekaszált fű zöldellt akkoriban. Ideális táborhelyünk lesz ez ma éjszakára.

Ilyenkor már senkit sem zavarunk ott, s kora reggel úgy is továbbmegyünk Kőszegre! Minden úgy van most is, mint azon a szentkutas túrán. Talán csak a hamisciprusok lettek jó méterrel magasabbak. Állnak a sátrak! A padokon magunkkal hozott elemózsiánkból csendben megvacsorázunk, s hűvös forrásvizet iszunk rá. Pistinek még borotválkozásra is futja a gyérülő alkonyi fényben. Aztán alvás!

2 / 2

A szentkút felirata

Első álmomból halk neszezésre ébredek. Felülve fülelek, de nem hallom többet, s alszom tovább. Nem tudom mennyi idő telhetett el, mikor távoli halk énekszó csendül az éjszakában. Halkul... erősödik... elhallgat, majd újra hallom, de már egészen közelről. Mintha tündér hangját hallanám. Vékony leányhang cseng az éjszakában:

„Mária, Mária, Istennek szép anyja,

Özvegyek és árvák megvigasztalója...”
 

Épp, hogy elhallgat, s egész kórus válaszol rá. Ez már nem álom! S bizonyára nem is érzéki csalódás. Kilesek hát a sátor résén...

Hármas sorokban középiskolás korú lányok jönnek, kezükben égő gyertyával. Megállnak a kútnál, halkan imádkoznak majd, ahogy jöttek, csendben, halk énekszóval mennek is. Hosszan hallom halkuló egyre távolodó énekük hangjait. Végül, már csak a kútból csorgó csermely csacsog sátraink mellett, de ha rágondolok, fülemben ma is hallom kedves énekük csengő csilingelését!