Túracipellő

Gyerekekkel a szabadban

Ennél jobb gyerkőcös túrát Szlovákiában nem találunk

Szigeti Ferenc 2018.06.09.

Két muzeális kisvasút, egy erdei szabadtéri múzeum egy gyönyörű patakkal, kibérelhető menedékház, állatok, őserdő és remek, családbarát éttermek. Mindezt együtt tudja az érintetlen Vepor.

Feltéve persze, ha az ember nem mindenképpen felvonózni és élményparkba akar menni a hegyek között, ami egy másik történet. Kirándulásunk a Veporba úgy kezdődött, hogy kitaláltuk, menjünk fel egy igazi menedékházba. Nem is olyan egyszerű feladvány ez gyerekekkel, főleg kisebbekkel, hiszen fontos kritérium a távolság és a szintemelkedés, hogy bírják a túrát a gyereklábak is.

 

 

Másik fontos szempont, hogy lehetőleg csak mi legyünk ott, vagy legyen megfelelő, különálló szoba, a konfliktusokat elkerülendő. Hiszen ha valamelyik kisebb gyerek nem alszik éjjel, akkor annak a túrázók nem örülnek, viszont ha ők hangoskodnak, ami meglehetősen rendben való egy kiváló túranap és pár sör után, akkor esetleg a gyerekek nem alszanak. Nem utolsósorban pedig legyen konyha, hogy az ételt ne kelljen felcipelni.

 



Egy korábbi Polyána-gerinctúra során néztem ki magamnak a szomszédos Veport, és mind a Polyánáról való látvány, mind a térképes kutakodás alapján gyorsan nagy lett a szerelem, különösen, mert itt egy helyen több, gyerekszemnek is érdekes látványosság akad.

 



Így fedeztem fel a Chlpavice-nyeregben található kis menedékházat is, ami minden tekintetben ajánlható gyerekes társaságoknak (a házban 15 férőhely van közös szobában, de lehet sátrazni is és van egy kisebb kunyhó). Mind a Zbojská (Betyár) hágóból, mind Feketebalog felől könnyű feljutni ide, gyalog 5,6 km a legrövidebb út a Diel-nyergen át, ez 390 m emelkedést és 235 m lejtést jelent. A környék kifejezetten népszerű a hegyi kerékpárosok körében, úgyhogy biciklivel is próbálkozhatunk, ha bírják a nagyobb gyerekek, vagy mi az utánfutóval az emelkedőt.

 

 

Feketebalogból végig jelzett bringaút vezet a hágóig, nagy részén lezárt, erdészeti aszfaltúton, a másik irányból pedig Pohronská Polhora (Erdőköz) széléről, a Svetlá völgyében vezet erdészeti aszfaltút a Diel nyeregig, onnan pedig jelzett földút. A házban megszállókat felengedik autóval is egyébként. A szállás olcsó, 12€ ágynemű-használattal, saját hálózsákkal pedig 6€, remek konyha van, és a ház körül kutyusok, kecskék rohangálnak a gyerekek legnagyobb örömére. A hágóban a gyerekeket szabadon lehet engedni, van trambulin és a kaszálórétekkel, egykori pásztorszállásokkal övezett festői környék tele van érdekes felfedeznivalóval. A gyerekeknek pedig minden bizonnyal a nyílt tűzön való kürtőskalács-sütés koronázta meg a kirándulást.

 


Nem is beszélve arról, hogy a Zbojská-hágó önmagában is nagy látványosság: legelésző állatok, családbarát étterem, és ha szerencsénk van, mint ahogy nekünk volt is, történelmi gőzmozdonnyal kapaszkodhatunk fel a hágóba, hiszen itt közlekedik Európa egyik utolsó, normál nyomtávú fogaskerekű gőzmozdonya. A helyi Zubačka (Fogaskerekű) egyesület pedig gyakran szervez nosztalgiavonatokat.

 

 


A háztól kiváló, egész Szlovákia szintjén egyedülálló programlehetőségek adódnak. A hegység fő csúcsa, a Klenóci-Vepor (1338 m) megmászása a menedékházból nagyobb feladat, térképidő szerint 2 óra 40 perc a táv, de ezt gyerekekkel aligha tudjuk tartani, úgyhogy készüljünk egész napos túrára, ha belevágunk.

 

Mindenesetre nem pusztán a kilátásért érdemes felkapaszkodni ide, hanem mert a meredek, sziklás hegyoldalaknak köszönhetően a Klenóci-Vepor tanúhegyeket idéző platója egy tekintélyes méretű őserdőnek, azaz erdőrezervátumnak ad otthont, ahol a természetes erdei folyamatok jól megfigyelhetők, hiszen ide a fűrész talán soha nem jutott el. A hegy állítólag egy vaddisznóra hasonlít egyébként, s bár mi ezt nem láttuk bele messziről sem, mindenesetre remek mese kerekedett belőle.

 

 

Bár a ház környékén könnyű szemlélődni akár egy egész napon át is, kiváló célpont a völgyben fekvő Feketebalog (Čierny Balog), amely egykor partizánok búvóhelyeként vált ismertté. Manapság inkább népművészete és Szlovákia legismertebb, a környéken kanyargó Fekete-Garam-völgyi vasúthálózat vonzza a látogatókat. A faluból kisvasúttal utazhatunk el a fenyvesek által övezett festői Vidra-völgybe, ahol a szlovák erdészet szabadtéri múzeuma működik, s ahol az erdészet mesterségéhez kapcsolódó megannyi tárgyat, szokást és tudást ismerhetjük meg a különböző tanösvényeket követve.

 

 

 

Sőt, az amúgy szigorúan őrzött, elzárt Dobrocsi Őserdőbe (Dobročský prales) is itt kérhetünk szakmai vezetést (ez a Felvidék egyik legrégebbi természetvédelmi - 1913 óta védett - területe), ha mindenképpen őserdőre vágyunk, de a főcsúcsot túl nagy kihívásnak találjuk. Érdemes még a Vepor déli oldalára is átnézni, itt ugyanis hatalmas kaszálórétek és szórványtelepülések váltják fel a sűrű erdőket, ahol legelésző birkanyájakba is könnyen belefuthatunk a festői tájban (mi Darabos-Drabsko településen meg is szálltunk). Egy szó, mint száz: nekünk annyira tetszett az érintetlen Vepor, hogy biztos visszatérünk még ide!

Szöveg és fotók: Szigeti-Böröcz Ferenc