Ez egy igen egyszerű túra, amit persze kicsit meg lehet bonyolítani, ha a szurdok felső részéből indítjuk. A könnyebb, basic nagymamaverzió tehát: kocsival át Nógrádszakálon az országhatár felé, majd 600-700 méterre a település után jobbra, a földúton van egy kis parkoló, szinte a szurdok szájában. Kiszáll, ajtó bevág, szerelés megigazít. Maga a menet mindössze 300 méter, és el is érsz a végpontig, ahol szerencsés (csapadékosabb) esetben egy kis vízesés is csörög.

2 / 14

Fotó: Tenczer Gábor

Bár a szurdok a műút mellett, a vasút sínpárja mögött kialakított parkolótól pár perc alatt elérhető, mi a Nógrádszakálon kezdődő, kalandosabb (és hosszabb) utat ajánljuk, amelyen még kevesebben járnak. Ez a falu központjából, a Palóc utcából indul a dombon álló Szent Kereszt felmagasztalása templom felé, majd el az épület mellett az Északi (újabban Palóc) Zöld túraút Z jelzését követve még feljebb kanyarog. Ahol ez balra tér a kastélydombra, mi egyenesen tovább, a Z+ jelzésen folytatjuk.

2-2,5 km megtétele után, a dombtetőn ismét becsatlakozunk a Z jelzésű turistaútba, amelyen ezúttal balra követve ereszkedünk le a völgybe.

A kiágazást vegetációs időszakban elég nehéz észrevenni, ezért alkalmasint a GPS-re, majd az előbukkanó felső árokvölgyre kell hagyatkoznunk. Ráadásul a terep köves, ágas-bogas. Egy idő után megérkezünk a Páris-patak szurdokának meredek pereméhez, ahonnan már jobban követhető a sáros időben nagyon csúszós lejtőn vezető út. A völgy aljában pihenő, esőbeálló, információs tábla várja a nagyérdeműt, odáig azonban egyelőre nem kell lemennünk, mert előbb jobb, majd a jelzett útra visszatérve bal felé érhetjük el a szurdok északi, illetve déli ágát egy-egy jelzetlen, de jól kitaposott ösvényen.

4 / 14

Fotó: Tenczer Gábor

A falak szórakoztató olvasókönyvek a geológusok számára.

11 / 14

Fotó: Tenczer Gábor

Az évmilliók alatt lerakódott rétegek mauzóleumában megkovásodott fatörzsek, állati csontok, fogak, és a finom vulkáni porból összeálló agyagban pontos levéllenyomatok rejtőznek azokból az időkből, amikor még hatalmas, görbe agyarú masztodonok korzóztak a parton az óriás juharok, szilfák és fűzfák árnyékában. Bár a völgyet a Páris-patak szurdokvölgyének hívják, vizet csak ritkán (eső, hóolvadás idején) látni a meder alján.

Akit nem érdekel a természetes geológiai tárlat, a szakadékvölgy méretein, formáin, meredek falán az is legalább egyórányit elbámészkodhat. Nyáron, szép időben valószínűleg többen járnak az országnak ebben a nagyon eldugott zugában, mint télen, amikor hétvégenként alig tucatnyian fordulnak meg errefelé.

13 / 14

Fotó: Tenczer Gábor

Ha kigyönyörködtük magunkat a „palóc Grand Canyonban”, a Z jelzést a vasúti átjárón, majd a műút és az Ipoly mentén követve sétálhatunk vissza Nógrádszakálra, útba ejtve a kápolnával koronázott, az Ipoly völgyére szép kilátást nyújtó kastélydombot is.

Aki több érdekességet (tudományos visszatekintést, kapcsolódó legendákat, fejtegetést a néveredetről) szeretne olvasni a túraútról, a leírást teljes egészében a Telex.hu-n érheti el.

Kapcsolódó cikkek

Bámulatos folyó vájta ősvilág - Páris-patak völgye

Tovább

Amilyen rövid, olyan izgalmas kaland a palóc Grand Canyon felfedezése

Tovább