Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szöveg és fotó:
2021. május 26.

Amilyen rövid, olyan izgalmas kaland a palóc Grand Canyon felfedezése

A fővárostól alig másfél órányi autóútra, Nógrád megye északi peremén, Nógrádszakál határában csordogáló Páris-patak az Ipoly felé igyekezve vadregényes szurdokvölgyet vájt magának a lágyan hullámzó cserháti dombok közé, melyet egy rövid, ám annál élménydúsabb túrával bármikor felfedezhetünk.

A bizarr formájú, meredeken leszakadó, könnyen málló szurdokfalak által övezett, alig pár száz méter hosszan bevágódott palóc Grand Canyonban talán egy félóra sem kell, mire végigérünk, mégis érdemes jól felkészülni erre a kis felfedező sétára, és nagyon odafigyelve lépdelni, mert a kaland a laza szerkezetű kőzetek miatt bizony nem teljesen veszélytelen! Ennek – és persze az egyedülálló látványosságok létrejöttének – okai a patakmeder kialakulásában rejlenek.

Nem vagyok geológus, így a túra előtt magam is sokáig böngészgettem a szép és igényesen kialakított tájékoztató táblákon, hogyan is keletkezett ez a 15-20 méter mélyen és nagyjából 400 méter hosszan bevágódott, rendkívül látványos kis szoros. Egyszerű kiránduló nyelvezetre lefordítva: a terület egykoron a szlovák határon túl rekedt Osztrovszki-hegység része volt, annak délkeleti irányú nyúlványa, melyet Litke és Nógrádszakál közt kemény andezittakaró borított. Ez az andezittakaró megőrizte egy több millió évvel ezelőtti folyó torkolatvidékét, és annak több tíz méteres vastagságban felhalmozódott üledékrétegeit, melyre vulkáni törmelékrétegek is rakódtak egykoron. Az andezittakaró alatt megőrzött laza szerkezetű kőzeteket vágta át a kis Páris-patak, feltárva ezzel a folyó által ide hordott üledékek és a vulkáni hamu minden titkát.

Egy régen letűnt világ nyomai bukkantak itt a felszínre, növények, állatok megkövült lenyomatai, egykori fatörzsek nyomán itt maradt aprócska üregek, barlangok, érdekes kövek, ásványok, például kvarcit és mélységi magmás diorit került újra napvilágra.

Nógrádszakál északi határától jó 800 méterre, a 2205-ös jelzésű, egyébként meglepően jó minőségű autóút mellett kialakított, nagyjából 10-15 autó befogadására alkalmas kis parkolóból indulva, egy igényesen kialakított turista pihenő mellett elhaladva kezdtem meg a túrát. Pár lépés, és már vizes is lett a bakancsom. Ezzel akár szerencsésnek is mondhatom magam, ugyanis a Páris-patak mára már csak időszakos vízfolyásnak mondható, csupán hóolvadást, vagy nagyobb esőzéseket követően mutatja meg magát a kíváncsi kirándulóknak.

Pár lépéssel később, a laza szerkezetű, sóderhez hasonlatos, kissé ingoványos talajon bokáig merülve kissé átgondoltam a szerencséről alkotott véleményem, de a cipőmbe befolyó kevéske víz hűsítő érzését hamarosan feledtette a palóc Grand Canyon elém táruló pazar látványa. Ezen a rövid kis túrán egy pillanatig sem lehet unatkozni, gyakorlatilag az autótól elindulva pár perc múlva már a legszebb sziklafalakban gyönyörködhetünk. A laza szerkezetű, érdekes formákat alkotó, függőlegesen leszakadó kőzetrétegek aprócska titkai éppen úgy fokozzák az élményfaktort, mint a bedőlt fákon való átkelés, vagy éppen a leomlott köveken való előrejutás.

Nem lehet elmenni szó nélkül amellett a tény mellett, hogy az Ipolyerdő Zrt. tevékenysége milyen sokat segít a Páris-patak szurdokának megismerésében. A megfelelő helyeken kitett tájékoztató táblák által tudhatjuk meg, hogy éppen mikor mit is látunk, továbbá a felkuglizott farönkök látványa sejtetni engedi azt is, hogy ha nem darabolták volna fel a bedőlt fákat, akkor lehet, hogy végig sem tudnánk menni az egyébként is nehezen járható szorosban.

Egy ilyen tábláról megtudhatjuk például azt is, hogy a szurdok falán látható kisebb-nagyobb üregek egykori fatörzsek lenyomatát őrzik, melyeket a több millió évvel ezelőtt létezett folyó temetett be hordalékával. A kidőlt és betemetett fatörzsek megkövesedtek, majd felszínre kerülve kimállottak helyükről, így hagyván maguk után ezeket az érdekes, kerek lyukakat. A közelben vannak olyan üregek is, melyek elérik a barlang minősítés követelményeit (2 m hosszú, és egy ember belefér), ezek az úgynevezett „fatörzs-barlangok”.

Nagyjából félúton a turistajelzés elhagyja a patakmedret, a legnehezebben járható, alig több mint száz méter hosszú vadregényes szakasz bejárását azonban továbbra is táblák segítik. Az őserdő-szerű, egyre szűkülő katlanban minden méterért alaposan meg kell dolgozni, de a látvány és a hangulat megéri a fáradtságot.

Ha valaki járt már a Holdvilág-árokban, vagy éppen a Nagybakónak melletti Kőszikla-szurdokban, akkor el tudja képzelni, milyen a Palóc Grand Canyon zárlata. A különbség annyi, hogy itt több a bedőlt fa, és lépcső egyáltalán nincsen, így a továbbhaladásra semmi esély, viszont cserébe, csapadékos időszakokban egy pár méter magas kis vízesést csodálhatunk meg a bedőlt fatörzsek mögött.

Visszafordulva több lehetőség közül is választhatunk. Ha túrázni szeretnénk még a környéken, akkor a Páris-patak völgyébõl kikapaszkodó turistajelzésen felfelé továbbhaladva, majd a zöld kereszt jelzésre csatlakozva egy jó félórás sétával elérhetjük Nógrádszakál nevezetességét, a Szent Kereszt Felmagasztalása templomot és a település szélső házait.

Amennyiben azonban további hasonlóan érdekes őstörténeti felfedezéseket szeretnénk tenni, akkor autóba ülve nagyjából 10 perc alatt Ipolytarnócra érünk, ahol az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen lévő tanösvényeket és kiállításokat tekinthetjük meg.

A Lengyel-Tátra legnépszerűbb turistaparadicsoma

A Lengyel-Tátra legnépszerűbb turistaparadicsoma

2021.07.16.

A legnagyobbrészt síkvidékű Lengyelország déli peremén található a Tátra egy kis szelete. Nem véletlen, hogy az ország legmagasabb csúcsai népszerű turistaparadicsommá váltak. A zakopanei Kuznice városrész felől felvonóval is megközelíthető, lenyűgöző panorámájú hegyvonulat méltó módon képviseli a Lengyel-Tátrát.

→ Tovább
Óbükk gyöngyszeme: az Arlói-tó

Óbükk gyöngyszeme: az Arlói-tó

2021.07.16.

Nehéz sorsú iparvidék, káprázatosan szép természeti környezet, Erdélyt idéző tájak, ahol még ma is csodabogár a bakancsos turista. Az ország északi peremvidékén hullámzó Vajdavár-homokkővidék, vagy ahogyan a helyiek hívják, az Óbükk, még ma is felfedezetlen terület a természetjárók számára. A táj egyik legszebb látnivalója a gyönyörű környezetben megbújó Arlói-tó.

→ Tovább