Az Alacsony-Tátra nyugat-kelet irányú fő vonulata Magyarországtól alig egy röpke autóútra található, ezért akár egy korai kelés árán, nagyobb előkészületek nélkül bármikor elérhető. Kétezer méter feletti csúcsai élményben simán felveszik a versenyt a Magas-Tátra sziklaormaival.

1 / 19

Fotó: dr. Kocsis Tünde

A Vág és Garam folyók között, nyolcvan kilométeren át hullámzó hegygerinc legnépszerűbb szakasza a Chopok körüli hegycsoport. Itt sorakoznak a legmagasabbak, a Déres, a Chopok és a Gyömbér, kiváló tippül szolgálva egy komplett túrához. A Jasna síközpont felvonói mindkét oldalról behálózzák a hegyet, így biztosítva széles körű feljutást.

Kapcsolódó cikkek

Egy küzdelmesen szép gerinctúra az Alacsony-Tátrában

Tovább

Csoda a Gyömbér-Chopok gerincen

Tovább

Míg a déli oldal lanovkája egyszerűbben közelíthető meg, de menetrendhez kötött, az északi oldalé rendszeresen jár, de hosszabb autóúttal érhetjük el. A hegylábi menedékház, a Stefanika kiváló kiindulási pontja lehet egy „ottalvós” túrának. A gerincutat (piros jelzés) könnyűszerrel körtúrává alakíthatjuk, ha a hegyoldalon kanyargó kék jelzésen tesszük teljessé a túrát.

3 / 19

Fotó: dr. Kocsis Tünde

A keleti vég káprázatos sziklacsúcsa a 2046 méteres Gyömbér. Az Alacsony-Tátra legmagasabb pontja a szomszédos Stiavnica tömbjének kiágazása. Megközelíthető a hegyláb felől, a Trangoska parkolójából, és a Stefanika menedékház irányából a zöld és piros jelzéseken. Csak a déli oldal járható, itt a hatalmas gránittömbökön egyensúlyozva emelkedhetünk fel a Dara–hegy nyergére (Krúpove Sedlo 1915 m).

A szinte függőleges letörésből a csúcsra vezető közel fél órás kaptatón is ízelítőt kapunk a bal oldali nyiladékokon. A csúcson álló öt méter magas tölgyfa kettős kereszt sosem magányos, szelfizők hada veszi körbe.

7 / 19

Fotó: dr. Kocsis Tünde

Az 1990-ben állított eredeti kereszt nagyon rövid idő alatt az időjárás áldozata lett, ezért 2002-ben, a trencsényi kereszténydemokraták kezdeményezésére újra cserélték. Érdemes a páratlan körpanorámát hosszabban csodálni, majd némi pihenést követően a nyeregbe visszaereszkedve folytatni az utat. A széles, füves Deménfalvi-nyeregben (Demanovské sedlo 1756 m) nem csökken a panoráma szépsége, itt a főgerinc két oldalára tekinthetünk ki.

A déli oldal szintben kanyargó ösvényén nagyjából egy óra alatt érhetünk a Chopok tömbjéhez. A felvonó felső állomásának környéke igazi turistalátványosság. Szép időben nagyobb tömegek is összegyűlhetnek jobbnál jobb fotókra vadászva. A gyerekek nagy örömére a kirándulás Demián sárkány meseszerű történetével köthető össze, mely változatosságot hoz a gyephavas végigjárásában. A szimbólummá vált sárkányhoz kincskereső és szerelmi legendák köthetők. Mindenesetre a Chopokon látható kisebb-nagyobb sárkányszobrok kiváló kellékei a látképnek.

13 / 19

Fotó: dr. Kocsis Tünde

A régi menedékházból, a Kő-kunyhóból kellemes illatok áradnak. Az eredeti épület a felvonót építő munkások, majd a gerinc kőjárdáit rakó egyetemisták menedéke volt. Szlovákia harmadik legmagasabban lévő kunyhója állandóan nyitva áll a turisták számára.

A Rotundát magunk mögött hagyva, továbbra is kétoldali kilátást élvezve gyalogoltunk tovább nyugat felé. A széles, kirakott út a Deres-hegyhez (2003 m) vezet. A Chopokhoz hasonlóan itt is egy nagy kőkupac jelenti a legmagasabb szintet. Az északi oldal éles letörése alatt a Deményfalvi-völgy üdülőterülete terül el. Fokozatos ereszkedés mellett a Polyána-nyereg (1837 m) lehet a következő megállóhelyünk. A csúcsról jobb oldalra a Zákl’uki hegység, egy északi oldalgerinc irányába tekereg tovább az ösvény, míg bal oldalra a Krízsi-nyereg mélyedése hullámzik előttünk. Széles gerincutunkról itt ágazódig le élesen balra a kék nagyon keskeny nyomvonala. Felettünk a már bejárt Polyána és a Dereše magaslik, miközben számos fentről aláfolyó patakocska keresztezi utunkat.

11 / 19

Fotó: dr. Kocsis Tünde

Ereszkedőnket jól jellemzi a növényzet változása, a gyephavasból törpefenyves, majd fenyves erdő válik. A Prislop-nyeregig ismét emelkedik az út, majd hamarosan a Chopok alatti középső felvonóállomásra érkezünk. Utunk hátralévő része szinte tükörképe a mögöttünk lévő kéknek, egyre nagyobb gránitköveken jutunk vissza a Gyömbér aljára.