Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szöveg és fotó:
2021. augusztus 23.

Gerinctúra a Chopokon

Az Alacsony-Tátra kétezres gerince felejthetetlen panorámájával igazi magashegyi túraélmény. Ráadás, hogy a magyar határhoz való közelsége miatt bármikor átruccanhatunk.

Az Alacsony-Tátra nyugat-kelet irányú fő vonulata Magyarországtól alig egy röpke autóútra található, ezért akár egy korai kelés árán, nagyobb előkészületek nélkül bármikor elérhető. Kétezer méter feletti csúcsai élményben simán felveszik a versenyt a Magas-Tátra sziklaormaival.

A Vág és Garam folyók között, nyolcvan kilométeren át hullámzó hegygerinc legnépszerűbb szakasza a Chopok körüli hegycsoport. Itt sorakoznak a legmagasabbak, a Déres, a Chopok és a Gyömbér, kiváló tippül szolgálva egy komplett túrához. A Jasna síközpont felvonói mindkét oldalról behálózzák a hegyet, így biztosítva széles körű feljutást.

Míg a déli oldal lanovkája egyszerűbben közelíthető meg, de menetrendhez kötött, az északi oldalé rendszeresen jár, de hosszabb autóúttal érhetjük el. A hegylábi menedékház, a Stefanika kiváló kiindulási pontja lehet egy „ottalvós” túrának. A gerincutat (piros jelzés) könnyűszerrel körtúrává alakíthatjuk, ha a hegyoldalon kanyargó kék jelzésen tesszük teljessé a túrát.

A keleti vég káprázatos sziklacsúcsa a 2046 méteres Gyömbér. Az Alacsony-Tátra legmagasabb pontja a szomszédos Stiavnica tömbjének kiágazása. Megközelíthető a hegyláb felől, a Trangoska parkolójából, és a Stefanika menedékház irányából a zöld és piros jelzéseken. Csak a déli oldal járható, itt a hatalmas gránittömbökön egyensúlyozva emelkedhetünk fel a Dara–hegy nyergére (Krúpove Sedlo 1915 m).

Az északi oldal egy hatalmas szakadékba nyíló meredek sziklafal, mormoták és zergék otthona.

A szinte függőleges letörésből a csúcsra vezető közel fél órás kaptatón is ízelítőt kapunk a bal oldali nyiladékokon. A csúcson álló öt méter magas tölgyfa kettős kereszt sosem magányos, szelfizők hada veszi körbe.

Az 1990-ben állított eredeti kereszt nagyon rövid idő alatt az időjárás áldozata lett, ezért 2002-ben, a trencsényi kereszténydemokraták kezdeményezésére újra cserélték. Érdemes a páratlan körpanorámát hosszabban csodálni, majd némi pihenést követően a nyeregbe visszaereszkedve folytatni az utat. A széles, füves Deménfalvi-nyeregben (Demanovské sedlo 1756 m) nem csökken a panoráma szépsége, itt a főgerinc két oldalára tekinthetünk ki.

A déli oldal szintben kanyargó ösvényén nagyjából egy óra alatt érhetünk a Chopok tömbjéhez. A felvonó felső állomásának környéke igazi turistalátványosság. Szép időben nagyobb tömegek is összegyűlhetnek jobbnál jobb fotókra vadászva. A gyerekek nagy örömére a kirándulás Demián sárkány meseszerű történetével köthető össze, mely változatosságot hoz a gyephavas végigjárásában. A szimbólummá vált sárkányhoz kincskereső és szerelmi legendák köthetők. Mindenesetre a Chopokon látható kisebb-nagyobb sárkányszobrok kiváló kellékei a látképnek.

Kis kitérővel mindenképpen másszunk fel a csúcsot jelző sziklakupacra, ahonnan úgyszintén körpanoráma élvezhető. Míg északkeleten a Liptói-medence csodálható, addig átellenben, kedvező időjárás esetén a Magas-Tátra lenne látható.

A régi menedékházból, a Kő-kunyhóból kellemes illatok áradnak. Az eredeti épület a felvonót építő munkások, majd a gerinc kőjárdáit rakó egyetemisták menedéke volt. Szlovákia harmadik legmagasabban lévő kunyhója állandóan nyitva áll a turisták számára.

A Rotundát magunk mögött hagyva, továbbra is kétoldali kilátást élvezve gyalogoltunk tovább nyugat felé. A széles, kirakott út a Deres-hegyhez (2003 m) vezet. A Chopokhoz hasonlóan itt is egy nagy kőkupac jelenti a legmagasabb szintet. Az északi oldal éles letörése alatt a Deményfalvi-völgy üdülőterülete terül el. Fokozatos ereszkedés mellett a Polyána-nyereg (1837 m) lehet a következő megállóhelyünk. A csúcsról jobb oldalra a Zákl’uki hegység, egy északi oldalgerinc irányába tekereg tovább az ösvény, míg bal oldalra a Krízsi-nyereg mélyedése hullámzik előttünk. Széles gerincutunkról itt ágazódig le élesen balra a kék nagyon keskeny nyomvonala. Felettünk a már bejárt Polyána és a Dereše magaslik, miközben számos fentről aláfolyó patakocska keresztezi utunkat.

Ereszkedőnket jól jellemzi a növényzet változása, a gyephavasból törpefenyves, majd fenyves erdő válik. A Prislop-nyeregig ismét emelkedik az út, majd hamarosan a Chopok alatti középső felvonóállomásra érkezünk. Utunk hátralévő része szinte tükörképe a mögöttünk lévő kéknek, egyre nagyobb gránitköveken jutunk vissza a Gyömbér aljára.


Csallóközi evezőstúra a Kis-Dunán

Csallóközi evezőstúra a Kis-Dunán

2022.07.28.

Pozsonytól Gútáig 135 km hosszan kanyarog a középszakasz jellegű Kis-Duna (Maly Dunaj) Európa legnagyobb folyami hordalékkúpjának északi határán. Vidám csapatunkkal itt eveztünk és örömködtünk öt napot.

→ Tovább
Csereháti túra a Rákócziak nyomán

Csereháti túra a Rákócziak nyomán

2022.07.20.

„Cum Deo pro Patria et Libertate”, vagyis: „Istennel a hazáért és a szabadságért!” – 1703-ban Vereckénél egy ilyen feliratú zászló alatt várták a gyülekező felkelők jövőbeli vezérüket, II. Rákóczi Ferencet, aki kényszerű száműzetése után ekkor lépett újból magyar földre. Északkelet-Magyarország és a Felvidék hagyományosan a Rákóczi család sasfészkének számított. A tiszta szívű, becsületes főnemesi család tagjainak emlékét a magyarság ma is nagy tisztelettel és szeretettel ápolja. Ez különösen igaz a zempléni, abaúji és borsodi régióra, ahol lépten-nyomon a vezérlő fejedelem és a Rákóczi család tagjainak emlékébe botlunk. Így függ össze legutóbbi csereháti túránk a Rákóczi szabadságharc jelmondatával.

→ Tovább