Hosszúlépés

Élmények az országon innen és túl - a Turista Magazin szerkesztőségi blogja

Szöveg és fotó:
2020. október 22.

Gyönyörű kilátóhelyek és romtemplomok a Balaton északnyugati szegletében

A Fülöp-hegyi kilátó a fülöpi, az ecséri, az avasi templomrommal és a Szent Mihály-dombi kápolnával összekötve tökéletes egynapos kirándulóprogram az év bármely szakában. A színesedő lombok látványa és a Balaton közelsége pedig hab a tortán az őszi napfényben.

Régóta meg vagyok győződve, hogy a Balaton a nyári főszezonon kívül is kiváló úti cél. Sőt, az őszi időszakban már nincs „embersűrű” nyüzsgés a partokon, csendesebbek a tóparti települések, és ez a nyugalom jobban kedvez a szemlélődésnek. Ha szeptember-október környékén kifogunk egy napfényes „időablakot”, amikor az ég élénk kék, a levegő ugyan csíp, ám a zöld mellett az aranysárga, a vörös, a bordó és a rozsdabarna levelek a fák ágain bizony gondoskodnak arról, hogy addig akarj kint maradni a szabadban, amíg lehet. Mi most a Balaton északi csücskét céloztuk meg, hogy a kora őszi természet színpompájában gyönyörködjünk egyet.

Révfülöp fölött, a 276 méteres Fülöp-hegy magosán emelkedik az őrtoronyra emlékeztető, bástyaszerű Millenniumi kilátó. A Pelényi Gyula tervei alapján épült, 2001-ben átadott, vöröskőből és fából készült, több mint 20 méter magas építmény formáját, szerkezetét, anyagát tekintve talán a Balaton egyik legizgalmasabb tornya.

A kilátó a település központjából közel egyórás, folyamatosan emelkedő, kényelmes sétával elérhető, csak a jelzőtáblákat és a piros sáv turistautat kell követni. De autóval is megközelíthető, a Kilátó utcán fel lehet menni egy 3-4 gépkocsinak kialakított parkolóig. Innen gyalog először egy kőfal melletti ösvényt, majd egy meredek erdei lépcsősort kell leküzdenünk, mielőtt felérünk a tornyot rejtő, fákkal borított hegytetőre. Ha valaki elfáradna felfelé menet, akkor a lépcsők közt félúton egy hangulatos kilátóponton, ahol pad is található, megpihenhet. A kilátás hasonlóan szép, mint a torony tetejéről.

Az ötszintes épületben csigalépcső kanyarog fel, szintenként kis kilépőteraszokkal. A legfelső szintről pedig parádés, 360 fokos körpanorámára tapaszthatjuk a tekintetünket, így beláthatjuk az északi part tanúhegyeit és a déli partot is. A híres földrajztudós, Cholnoky Jenő, a 19. század végén, elragadtatásában „a világ egyik legszebb tájának” nevezte e vidéket, „ahol a vulkáni kúpok csodás sokasága találkozik a széles víztükörrel”, és egyenesen Rio de Janeiro látképéhez hasonlította e látványt. Szó mi szó, bámulatos innen a tó és a tanúhegyek találkozása, de hogy „ilyen legfeljebb Brazíliában, Rio de Janeiro partjainál van”, költői túlzásnak tűnik. De azért szeretjük a Balatont a tanúhegyekkel, és Cholnoky Jenőt is.

Szerencsésnek mondhatja magát Révfülöp, hogy mutatós kilátóján kívül egy olyan Árpád-kori templomrommal is büszkélkedhet, mint a fülöpi, melynek különlegessége, hogy közvetlen a révfülöpi vasútállomás mellett helyezkedik el.

A falán lévő emléktábla szerint Fülöp falut először 1211-ben említik a történeti források, temploma egyhajós, egyenes záródású. A 13. században épült templom szentélyének déli oldalán sekrestye, északkeleti sarkában redukált mellékszentély volt található.

Bár az egykori falusi templom maradványának tetőzete nincs, a falait szépen helyreállították. Érdekes részlete a vöröshomokkőből készült bélleletes, faragott, gótikus kapuzat. A romok a maguk egyszerűségében is festőiek, és a mai napig megőriztek egy keveset a középkor hangulatából. Egész évben szabadon látogatható.

A hajdani Ecsér falu román stílusú temploma valamikor a 12-13. században épült, feltehetően egy korábbi építmény alapjaira, majd a 14-15. században kibővítették. A településsel együtt a török időkben pusztult el, mára csak a háromhajós, íves szentélyzáródású épület romjai állnak egy tágas tisztás közepén. A terület hivatalosan Kővágóörshöz tartozik, de gyakorlatilag egy kőhajításnyira van Révfülöp határától.

Az ódon, boltíves falak között megéri elidőzni, főleg napnyugtakor lehet szép, mikor a lemenő nap sárgás-arany fénnyel világítja meg a romokat. A régészeti ásatások során egy keresztelőmedence és több míves kőfaragvány a felszínre került, a szentély lépcsője előtt pedig megtalálták a kegyúri család tagjainak sírjait. Legutóbb 1999-2000-ben újították fel. Az ecséri templomrom szabadon megtekinthető.

A következő állomásunk, ahová elautóztunk, az avasi templom. A középkori épületek és romok rajongóinak jó szívvel ajánljuk a Szigligeten található építményt, amelynek tornya különleges élményt nyújthat a korabeli, kővel rakott tetőzete miatt. Kevés ilyenre bukkanhatunk Magyarországon.

Keletkezéséről, történetéről a források elég szerteágazóak, és olykor ellentmondásosak is.

A feltárások alapján azonban annyi elmondható, hogy valószínűleg már a római korban áll itt egy épület, amit a templom falában lévő halszálkaszerűen rakott kövek bizonyítanak. A római kori alapokon nyugvó építményt a 13. században keresztény templommá alakították át: hozzáépítettek egy egyenes záródású szentélyt, mellé egy sekrestyét és a templomhajó északnyugati végéhez egy négyzetes alapú tornyot, amelyre nyolcszögletű felső rész került, arra pedig egy szintén nyolcszögletű kőgúlatető.

A templom végleges pusztulása a 16. század közepén, a török támadások idején következhetett be.

A hajóból előkerült vörösesbarna, zöldes vakolatdarabok arra engednek következtetni, hogy a templom egykor festve volt. A torony épségben megmaradt az utókorra, a romok többi részét konzerválták. Szabadon látogatható.

A nap vége az egyik kedvenc balatoni kilátóhelyünknél, a Vonyarcvashegy felett magasodó Szent Mihály-dombon ért minket. A dolomitmagaslaton egy takaros, kis, hófehér kápolna, pihenőpadok, asztalok, és fenyőkkel szegélyezett, mediterrán hangulatú tisztás várja a kirándulókat.

Ottjártunkkor a szerencse is mellénk szegődött, mert a Szent Mihály-kápolna ajtajai kinyíltak. Keresztelőre készülődtek, így belülről is megnézhettük az egyébként csak vasárnapi mise vagy jeles napok, esküvő, keresztelő alkalmával nyitva levő templomot. A téli időszakban viszont egyáltalán nem látogatható.

A hagyomány szerint ez Magyarország egyetlen halászkápolnája. A néphit úgy tartja, hogy balatoni halászok emeltették hálából, amiért egy rianásból megmenekültek. Ennél valószínűbb, hogy átépítésről lehetett szó, mert a szerencsés megmenekülés idején, az 1740-es években a történeti források szerint a dombtetőn már állt egy kápolna.

A Szent Mihály-domb tökéletes pihenőhely egy balatoni naplementéhez. Fenyőillat, csillogó víztükör, szelíd nyugodtság. A templomkert déli részén, hatalmas fenyőfák között faragott Golgota-szoborcsoport teremt meghitt atmoszférát. Tiszta időben belátni a magyar tenger partját Balatonberénytől egészen Keszthelyig, de a tanúhegyek vonulatai is szépen kirajzolódnak a távolban.

A cikk először 2019 októberében jelent meg.

A bakonyi Gyilkos-tó - feltöltődés receptre

A bakonyi Gyilkos-tó - feltöltődés receptre

2021.09.17.

Van a Magas-Bakony rengetegében egy különleges hely, amely egyszerre vad, romantikus és sejtelmes. Ahol a mozdulatlanságba dermedt facsonkok úgy meredeznek ki a víztükörből, mintha évszázadok óta arra várnának, hogy megpillantsd és felfedezd őket. A Gyilkos-tónál megváltozik a világ.

→ Tovább
Mi is újra gyerekek lettünk a Gyadai Tanösvényen

Mi is újra gyerekek lettünk a Gyadai Tanösvényen

2021.09.16.

A Naszály északi lábánál kialakított körtúra főleg akkor tökéletes választás, ha gyerekkel vágsz neki, de egy kellemes ősz eleji séta helyszíneként sem utolsó. Szakadék felett átívelő függőhídon lépdeltünk és hosszú pallósoron vesztünk bele a sűrű erdőbe.

→ Tovább