Hosszúlépés

Élmények az országon innen és túl - a Turista Magazin szerkesztőségi blogja

Gyönyörű kilátóhelyek és romtemplomok a Balaton északnyugati szegletében

Turista Magazin 2019.10.10.

A Fülöp-hegyi kilátó a fülöpi, az ecséri, az avasi templomrommal és a Szent Mihály-dombi kápolnával összekötve tökéletes egynapos kirándulóprogram az év bármely szakában. A színesedő lombok látványa és a Balaton közelsége pedig hab a tortán az őszi napfényben.

Régóta meg vagyok győződve, hogy a Balaton a nyári főszezonon kívül is kiváló úti cél. Sőt, az őszi időszakban már nincs „embersűrű” nyüzsgés a partokon, csendesebbek a tóparti települések, és ez a nyugalom jobban kedvez a szemlélődésnek. Ha szeptember végén, október elején kifogunk egy napfényes „időablakot”, amikor az ég élénk kék, a levegő ugyan csíp, ám a zöld mellett az aranysárga, a vörös, a bordó és a rozsdabarna levelek a fák ágain bizony gondoskodnak arról, hogy addig akarj kint maradni a szabadban, amíg lehet. Mi most a Balaton északi csücskét céloztuk meg, hogy a kora őszi természet színpompájában gyönyörködjünk egyet.

Révfülöp fölött, a 276 méteres Fülöp-hegy magosán emelkedik az őrtoronyra emlékeztető, bástyaszerű Millenniumi kilátó. A Pelényi Gyula tervei alapján épült, 2001-ben átadott, vöröskőből és fából készült, több mint 20 méter magas építmény formáját, szerkezetét, anyagát tekintve talán a Balaton egyik legizgalmasabb tornya.

Fotó: Somogyvári D. György
Fotó: Somogyvári D. György

Az őrtoronyra emlékeztető Millenniumi kilátó a Révfülöp felett magasodó Fülöp-hegyen

Fotó: Somogyvári D. György
Fotó: Somogyvári D. György

Révfülöp házai a Balatonnal, a háttérben a déli part és a Somogyi-dombság

A kilátó a település központjából közel egyórás, folyamatosan emelkedő, kényelmes sétával elérhető, csak a jelzőtáblákat és a piros sáv turistautat kell követni. De autóval is megközelíthető, a Kilátó utcán fel lehet menni egy 3-4 gépkocsinak kialakított parkolóig. Innen gyalog először egy kőfal melletti ösvényt, majd egy meredek erdei lépcsősort kell leküzdenünk, mielőtt felérünk a tornyot rejtő, fákkal borított hegytetőre. Ha valaki elfáradna felfelé menet, akkor a lépcsők közt félúton egy hangulatos kilátóponton, ahol pad is található, megpihenhet. A kilátás hasonlóan szép, mint a torony tetejéről.

Fotó: Joó Annamária
Fotó: Joó Annamária

Meredek lépcsősor vezet fel a Fülöp-hegyi Millenniumi kilátóhoz

Fotó: Somogyvái D. György
Fotó: Somogyvái D. György

Kilátópont és pihenőpad félúton a Fülöp-hegyi kilátóhoz

Az ötszintes épületben csigalépcső kanyarog fel, szintenként kis kilépőteraszokkal. A legfelső szintről pedig parádés, 360 fokos körpanorámára tapaszthatjuk a tekintetünket, így beláthatjuk az északi part tanúhegyeit és a déli partot is. A híres földrajztudós, Cholnoky Jenő, a 19. század végén, elragadtatásában „a világ egyik legszebb tájának” nevezte e vidéket, „ahol a vulkáni kúpok csodás sokasága találkozik a széles víztükörrel”, és egyenesen Rio de Janeiro látképéhez hasonlította e látványt. Szó mi szó, bámulatos innen a tó és a tanúhegyek találkozása, de hogy „ilyen legfeljebb Brazíliában, Rio de Janeiro partjainál van”, költői túlzásnak tűnik. De azért szeretjük a Balatont a tanúhegyekkel, és Cholnoky Jenőt is.

Fotó: Joó Annamáia
Fotó: Joó Annamáia

A kilátótoronyból a Badacsonyt, a Gulácsot, a Tóti-hegyet, a Szent György-hegyet és a Keszthelyi-hegység fennsíkját is beláthatjuk

Szerencsésnek mondhatja magát Révfülöp, hogy mutatós kilátóján kívül egy olyan Árpád-kori templomrommal is büszkélkedhet, mint a fülöpi, melynek különlegessége, hogy közvetlen a révfülöpi vasútállomás mellett helyezkedik el.

Fotó: Somogyvári D. György
Fotó: Somogyvári D. György

A fülöpi templomrom a magasból

A falán lévő emléktábla szerint Fülöp falut először 1211-ben említik a történeti források, temploma egyhajós, egyenes záródású. A 13. században épült templom szentélyének déli oldalán sekrestye, északkeleti sarkában redukált mellékszentély volt található.

Fotó: Joó Annamáia
Fotó: Joó Annamáia

A fülöpi rom belső tere az egykori apszis felől

Bár az egykori falusi templom maradványának tetőzete nincs, a falait szépen helyreállították. Érdekes részlete a vöröshomokkőből készült bélleletes, faragott, gótikus kapuzat. A romok a maguk egyszerűségében is festőiek, és a mai napig megőriztek egy keveset a középkor hangulatából. Egész évben szabadon látogatható.

Fotó: Joó Annamáia
Fotó: Joó Annamáia

A templom figyelemre méltó vöröshomokkőből készült gótikus kapuja

A hajdani Ecsér falu román stílusú temploma valamikor a 12-13. században épült, feltehetően egy korábbi építmény alapjaira, majd a 14-15. században kibővítették. A településsel együtt a török időkben pusztult el, mára csak a háromhajós, íves szentélyzáródású épület romjai állnak egy tágas tisztás közepén. A terület hivatalosan Kővágóörshöz tartozik, de gyakorlatilag egy kőhajításnyira van Révfülöp határától.

Fotó: Joó Annamáia
Fotó: Joó Annamáia

Az ecséri templomrom támfallal és boltívekkel

Az ódon, boltíves falak között megéri elidőzni, főleg napnyugtakor lehet szép, mikor a lemenő nap sárgás-arany fénnyel világítja meg a romokat. A régészeti ásatások során egy keresztelőmedence és több míves kőfaragvány a felszínre került, a szentély lépcsője előtt pedig megtalálták a kegyúri család tagjainak sírjait. Legutóbb 1999-2000-ben újították fel. Az ecséri templomrom szabadon megtekinthető.

A következő állomásunk, ahová elautóztunk, az avasi templom. A középkori épületek és romok rajongóinak jó szívvel ajánljuk a Szigligeten található építményt, amelynek tornya különleges élményt nyújthat a korabeli, kővel rakott tetőzete miatt. Kevés ilyenre bukkanhatunk Magyarországon.

Fotó: Joó Annamáia
Fotó: Joó Annamáia

Az avasi templom maradványai a toronnyal és a régi sírkerttel

Keletkezéséről, történetéről a források elég szerteágazóak, és olykor ellentmondásosak is. A feltárások alapján azonban annyi elmondható, hogy valószínűleg már a római korban áll itt egy épület, amit a templom falában lévő halszálkaszerűen rakott kövek bizonyítanak. A római kori alapokon nyugvó építményt a 13. században keresztény templommá alakították át: hozzáépítettek egy egyenes záródású szentélyt, mellé egy sekrestyét és a templomhajó északnyugati végéhez egy négyzetes alapú tornyot, amelyre nyolcszögletű felső rész került, arra pedig egy szintén nyolcszögletű kőgúlatető. A templom végleges pusztulása a 16. század közepén, a török támadások idején következhetett be.

Fotó: Joó Annamária
Fotó: Joó Annamária

A nyolcszögletű torony és kősisakja (balra), az avasi rom, más néven Csonkatorony a sírkert felől (jobbra)

A hajóból előkerült vörösesbarna, zöldes vakolatdarabok arra engednek következtetni, hogy a templom egykor festve volt. A torony épségben megmaradt az utókorra, a romok többi részét konzerválták. Szabadon látogatható.

A nap vége az egyik kedvenc balatoni kilátóhelyünknél, a Vonyarcvashegy felett magasodó Szent Mihály-dombon ért minket. A dolomitmagaslaton egy takaros, kis, hófehér kápolna, pihenőpadok, asztalok, és fenyőkkel szegélyezett, mediterrán hangulatú tisztás várja a kirándulókat.

Fotó: Somogyvári D.György
Fotó: Somogyvári D.György

Vonyarcvashegy felett, a Szent Mihály-dombon áll az ország egyetlen halászkápolnája

Ottjártunkkor a szerencse is mellénk szegődött, mert a Szent Mihály-kápolna ajtajai kinyíltak. Keresztelőre készülődtek, így belülről is megnézhettük az egyébként csak vasárnapi mise vagy jeles napok, esküvő, keresztelő alkalmával nyitva levő templomot. A téli időszakban viszont egyáltalán nem látogatható.

Fotó: Joó Annamária
Fotó: Joó Annamária

A Szent Mihály-kápolna szépen felújított belső tere

A hagyomány szerint ez Magyarország egyetlen halászkápolnája. A néphit úgy tartja, hogy balatoni halászok emeltették hálából, amiért egy rianásból megmenekültek. Ennél valószínűbb, hogy átépítésről lehetett szó, mert a szerencsés megmenekülés idején, az 1740-es években a történeti források szerint a dombtetőn már állt egy kápolna.

Fotó: Joó Annamária
Fotó: Joó Annamária

A hófehér kis kápolnát mediterrán hangulatú táj övezi

A Szent Mihály-domb tökéletes pihenőhely egy balatoni naplementéhez. Fenyőillat, csillogó víztükör, szelíd nyugodtság. A templomkert déli részén, hatalmas fenyőfák között faragott Golgota-szoborcsoport teremt meghitt atmoszférát. Tiszta időben belátni a magyar tenger partját Balatonberénytől egészen Keszthelyig, de a tanúhegyek vonulatai is szépen kirajzolódnak a távolban.

Fotó: Joó Annamária
Fotó: Joó Annamária

Faragott Golgota-szoborcsoport a kápolnával szemben

Szöveg: Joó Annamária

Fotó: Joó Annamária, Somogyvári D. György

Kapcsolódó cikkeink:

Balatoni kilátóhelyek, ahonnan csodás az őszi panoráma

Kilátótúra a Keszthelyi-hegységben

Négy hely Szigligeten, ahol rabul ejt a panoráma