A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szerző:
2019. február 19.

Kővé vált nászmenet a Jakab-hegy oldalában

Hazánk egyik legkiesebb, mediterrán éghajlati elemekkel tarkított tájéka a Dél-Dunántúl, a Mecsek és a Villányi-hegység térsége. A Mecsek déli lankáin elterülő Pécs fekvésével, történelmi légkörével, és látnivalóival a térség méltó kulturális központja. A város és környezete ezek mellett azonban tartogat még számos más, például földtani jellegű csemegét is!

Egyik ilyen a várostól északnyugatra emelkedő a Jakab-hegy erdőséges tömbje, amely egy geológiai paradicsomnak számít. A hegyet és környezetét döntően vörös színű törmelékes üledékes kőzetek (pl. konglomerátum, homokkő, aleurolit) építik fel, amelyek a földtörténeti perm időszak végén/triász időszak elején (kb. 250 millió éve) rakódtak le, folyóvízi és sekélytengeri környezetben. Ebből a perm időszaki homokkőből bányászták évtizedekig az uránércet is.

 

 

A Jakab-hegy meredek déli oldalának Kővágószőlősről érdemes nekivágni. A hegy alsó részének törmelékes üledékes rétegsorai még a perm időszak végi Kővágószőlősi Homokkő Formációhoz tartoznak. A meredek kaptatót a Babás-szerkövek csodás kilátást adó sziklakolosszusainál pihenhetjük ki. Az oda tartó úton keresztezzük a földtörténeti perm és triász földtörténeti időszakok határát is.

 

 

A Babás-szerkövek a Jakab-hegy és talán az egész Mecsek jelképeinek számítanak. Anyaguk triász időszaki kavicsos, keresztrétegzett homokkő (Jakabhegyi Homokkő Formáció), amely kőzetszemcséit kova cementálja össze. A rétegsor keményebb, ellenállóbb, jobban cementáltabb részeit a külső erők nem tudták/tudják olyan gyorsan pusztítani, mint a „puhábbakat”. Így formálódtak, preparálódtak ki az idők folyamán a hegy déli oldalából a Babás-szerkövek. A bizarr alakú sziklaképződményeket a népnyelv egy kővé vált nászmenet maradványainak tartja.

 

 

A kaptatót tovább folytatva a hegy teteje is tartogat még jó néhány látnivalót: a Zsongor-kő kilátóját, a Remete-barlangot, egy pálos kolostor romjait, vaskori erőd és halomsírok maradványait is. Érdemes ezeket is felkeresni. Kalandra fel!

 

Szöveg és fotó: Veres Zsolt

 

Forrás: akovekmeselnek.hu

 


 

Kapcsolódó cikkeink:

Eláll a lélegzet is - Kövirózsa tanösvény a Jakab-hegyen

Öt izgalmas erdei ösvény kiránduláshoz

Öt rejtélyes templomrom, amit vétek lenne kihagyni
 

Rákóczi köve Regéc határában

Rákóczi köve Regéc határában

2020.09.13.

A kicsiny Regéc településtől északkeletre, a Rákóczi-völgy (Mély-patak völgye) erdőkkel borított mélyén egy misztikus, címerrel ellátott kő bújik meg, amely nem csak ősi legendákról regél, hanem a terület izgalmas földtörténetébe is visszarepíti szemlélőjét.

→ Tovább
Remeték a homokkőben

Remeték a homokkőben

2020.08.14.

A nógrádi megyeszékhelytől, Salgótarjántól nyugatra, dombok ölelésében, a Ménes-patak mentén fekszik az aprócska település, Kishartyán. Sóshartyán felé elkanyarodva, a római katolikus templom és temető után bal kéz felé egy romantikus völgy hívogat sétára, melynek nyugalmát és meghittségét már évszázadokkal ezelőtt felismerték. A Kő-völgyben kereshető fel a Novohrad–Nógrád Geopark egyik féltve őrzött gyöngyszeme, a természetvédelmi oltalom alatt álló Kőlyuk-oldal.

→ Tovább
Párnalávák a Bél-kövön

Párnalávák a Bél-kövön

2020.06.30.

A földtani és szerkezetföldtani értelemben is rendkívül bonyolult Bükk hegység fő tömegét a karbon és a jura időszakok között (kb. 330–140 millió év) képződött, döntően üledékes kőzetek építik fel (gondoljunk csak a Bükk-fennsík karsztos mészkővilágára). A bükki rétegsorokban azonban szép számmal képviseltetik magukat különféle fokú metamorfózist (átalakulást) szenvedett kőzetek, valamint magmás képződmények is.

→ Tovább