A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szöveg és fotó:
2021. április 15.

​Kővé vált sárkány Nemti határában

Nemti határában egy meredek lejtőből kiemelkedő, bizarr kinézetű sziklaképződmény figyelhető meg. Kalandra fel, irány a kövek világa!

A Zagyva folyócska völgyében, Bátonyterenye néhai bányavárosa és Pétervására között fekszik egy kicsiny falu, Nemti. Az Árpád-kori eredetű település különösebb kulturális látnivalókat nem rejteget, ezért a legtöbb utazó „lassítás nélkül” áthalad rajta. A földtudományi értékek iránt rajongó (geo)turisták azonban számtalan homokkövön kialakult természeti érték közül válogathatnak a területen. Ezek közé tartozik például a Morgó-gödri és a Leány-kő is. Jelen írásunkban egy kevésbé ismert homokköves geoturisztikai értéket, a Sárkány-sziklát mutatjuk be, amely szintén Nemti határában kereshető fel.

A Zagyva-völgy és a Medves-vidék kistájak határán fekvő település környezetének földtani felépítésében kora-miocén korú kőzetek vesznek részt, amelyek közül az egyik legelterjedtebb felszíni képződmény a Pétervásárai Homokkő Formáció. A miocén földtörténeti kor elején (eggenburgi korszak; kb. 23–19 millió éve) képződött, több száz méteres vastagságú üledékes összlet döntően finom- és durvaszemcsés homokkőből áll, amely az egykoron itt hullámzó Paratethys partmenti–sekélytengeri zónájában rakódott le. A formációt a felszínen általában sárga, szürkésfehér vagy zöldesszürke színű, karbonátos kötőanyagú, különféle mértékben cementált keresztrétegzett homokkő alkotja, konglomerátum-betelepülésekkel.

Ez a kőzettípus alkotja a fent nevezett homokköves látnivalók mellett a szóban forgó Sárkány-szikla kőzetanyagát is. A délnyugati irányba tekintő meredek lejtőből kiemelkedő, bizarr kinézetű sziklaképződmény tanulmányozása közben azonban feltehetjük a nagy kérdést: vajon hogyan alakulhatott ki? A Sárkány-szikla kőzetanyaga miben más, hogy itt nem pusztult a kőzet olyan sebességgel, mint a lejtő környező homokköves térszínein? A válasz a homokkő lerakódása utáni kőzetté válási (diagenetikus) folyamatokban keresendő!

A homokos összlet betemetődésével valaha megindult annak kőzetté válása vagy idegen kifejezéssel diagenezise. A homokkőben lezajló fizikai/kémiai folyamatok közben a korábban az üledékekbe ágyazódó sekélytengeri fosszíliák karbonátos héjai feloldódtak, s az így kialakuló meszes oldatok átjárták az eredetileg porózus homokot/homokkövet. Bizonyos kitüntetett pontok körül, bonyolult geokémiai folyamatok hatására megkezdődött a kalcit kikristályosodása a pórusoldatokból, amely körkörösen vagy rétegszerűen növekedve mintegy „összetapasztotta”, összecementálta a szemcséket a homokkőtestben. Így hosszú idő alatt a lazább homokkőösszlet belsejében keményebb, különféle alakú és méretű karbonátos konkréciók jöttek létre, amelyeket napjainkban az erózió hámoz ki a lazább kőzetek „fogságából”. Ez az oka annak, hogy a könnyen pusztuló homokos üledékekből bizarr sziklaszobrokként formálódtak ki a jobban cementált egységek.

Így „nőtt ki” a Sárkány-szikla is a környező „puhább” homokkövekből, lassan, de biztosan kiemelkedve, elkülönülve környezetétől. Ezt a folyamatot a terület lassú emelkedése és az ezzel „szinkronban dolgozó” klímaváltozások okozta felszínlepusztulás hatásai erősítették. A külső erők közül ki kell emelnünk a lejtőn lefolyó csapadékvizek eróziós hatását, a szárazabb és melegebb klímaszakaszokban a szelet, valamint a gravitáció (tömegmozgások) szerepét is. A bükkaljai kaptárkövekhez hasonlító Sárkány-sziklán nem csak mesterséges, emberkéz alkotta befaragásokat (pl. egykori lépcsők helye?, apró fülkék) láthatunk, hanem sötétebb kéreggel borított, bizarr kinézetű karbonátos konkréciókat is.

A „sziklacipók” alatt a kevésbé kötött homokkő jobban pusztul, ezért azok „kalapszerűen” preparálódnak ki a kőzet felszínéből mindaddig, amíg le nem gurulnak a lejtőn.

A homokköves összlet felszínén helyenként jól megfigyelhető egy pár mm vastag ún. mállási kéreg is, amely jóval sötétebb a homokkő eredeti, sárgás színénél. A kéreg a homokkő mállásának hatására, az abból kioldódó és újra kicsapódó kalcitból és gipszből jön létre. Jellegzetes sötét színét a gipszkristályokba ágyazott szennyező szemcséknek köszönheti. A homokkő eredeti sárgás színét a benne található vastartalmú limonit-ásványok okozzák.

Abba a történetbe pedig már bele sem kezdünk, hogy a helyiek szerint a kőmonstrum egy kővé vált sárkány legendáját hordozza! A szikla a Kossuth út 72. sz. alatt található régi magtár mögött induló földúton át közelíthető meg.

Ha érdekel a geológia, kövesd A kövek mesélnek blogot a Facebookon is!

Forrás: http://akovekmeselnek.hu/




Kővé vált öregasszonyok a Bucsecsben

Kővé vált öregasszonyok a Bucsecsben

2021.05.05.

A Bucsecs-hegység izgalmas formakincsével kiválóan alkalmas arra, hogy a főgerincen történő vándorlásunk során megcsodáljuk a belső és külső erők évmilliós harcának eredményét. Ezúttal szél által „megfaragott”, látványos sziklatornyokat tanulmányozunk.

→ Tovább
Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

2021.04.30.

Ha meghalljuk a szurdok szót, akkor általában valamilyen keményebb kőzettel (pl. mészkő) borított terület képe jelenik meg előttünk, ahol egy bővizű vízfolyás hömpölyög át egy szűk „sziklafolyosón”. Más típusú kőzetekben, például homokkőben már jóval kevesebb szurdokot ismerünk hazánkban, pláne nem a Zalai-dombságban.

→ Tovább