Kővé vált sárkány Nemti határában
Nemti határában egy meredek lejtőből kiemelkedő, bizarr kinézetű sziklaképződmény figyelhető meg. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A Zagyva folyócska völgyében, Bátonyterenye néhai bányavárosa és Pétervására között fekszik egy kicsiny falu, Nemti. Az Árpád-kori eredetű település különösebb kulturális látnivalókat nem rejteget, ezért a legtöbb utazó „lassítás nélkül” áthalad rajta. A földtudományi értékek iránt rajongó (geo)turisták azonban számtalan homokkövön kialakult természeti érték közül válogathatnak a területen. Ezek közé tartozik például a Morgó-gödri és a Leány-kő is. Jelen írásunkban egy kevésbé ismert homokköves geoturisztikai értéket, a Sárkány-sziklát mutatjuk be, amely szintén Nemti határában kereshető fel.
A Zagyva-völgy és a Medves-vidék kistájak határán fekvő település környezetének földtani felépítésében kora-miocén korú kőzetek vesznek részt, amelyek közül az egyik legelterjedtebb felszíni képződmény a Pétervásárai Homokkő Formáció. A miocén földtörténeti kor elején (eggenburgi korszak; kb. 23–19 millió éve) képződött, több száz méteres vastagságú üledékes összlet döntően finom- és durvaszemcsés homokkőből áll, amely az egykoron itt hullámzó Paratethys partmenti–sekélytengeri zónájában rakódott le. A formációt a felszínen általában sárga, szürkésfehér vagy zöldesszürke színű, karbonátos kötőanyagú, különféle mértékben cementált keresztrétegzett homokkő alkotja, konglomerátum-betelepülésekkel.
Ez a kőzettípus alkotja a fent nevezett homokköves látnivalók mellett a szóban forgó Sárkány-szikla kőzetanyagát is. A délnyugati irányba tekintő meredek lejtőből kiemelkedő, bizarr kinézetű sziklaképződmény tanulmányozása közben azonban feltehetjük a nagy kérdést: vajon hogyan alakulhatott ki? A Sárkány-szikla kőzetanyaga miben más, hogy itt nem pusztult a kőzet olyan sebességgel, mint a lejtő környező homokköves térszínein? A válasz a homokkő lerakódása utáni kőzetté válási (diagenetikus) folyamatokban keresendő!
A homokos összlet betemetődésével valaha megindult annak kőzetté válása vagy idegen kifejezéssel diagenezise. A homokkőben lezajló fizikai/kémiai folyamatok közben a korábban az üledékekbe ágyazódó sekélytengeri fosszíliák karbonátos héjai feloldódtak, s az így kialakuló meszes oldatok átjárták az eredetileg porózus homokot/homokkövet. Bizonyos kitüntetett pontok körül, bonyolult geokémiai folyamatok hatására megkezdődött a kalcit kikristályosodása a pórusoldatokból, amely körkörösen vagy rétegszerűen növekedve mintegy „összetapasztotta”, összecementálta a szemcséket a homokkőtestben. Így hosszú idő alatt a lazább homokkőösszlet belsejében keményebb, különféle alakú és méretű karbonátos konkréciók jöttek létre, amelyeket napjainkban az erózió hámoz ki a lazább kőzetek „fogságából”. Ez az oka annak, hogy a könnyen pusztuló homokos üledékekből bizarr sziklaszobrokként formálódtak ki a jobban cementált egységek.
Így „nőtt ki” a Sárkány-szikla is a környező „puhább” homokkövekből, lassan, de biztosan kiemelkedve, elkülönülve környezetétől. Ezt a folyamatot a terület lassú emelkedése és az ezzel „szinkronban dolgozó” klímaváltozások okozta felszínlepusztulás hatásai erősítették. A külső erők közül ki kell emelnünk a lejtőn lefolyó csapadékvizek eróziós hatását, a szárazabb és melegebb klímaszakaszokban a szelet, valamint a gravitáció (tömegmozgások) szerepét is. A bükkaljai kaptárkövekhez hasonlító Sárkány-sziklán nem csak mesterséges, emberkéz alkotta befaragásokat (pl. egykori lépcsők helye?, apró fülkék) láthatunk, hanem sötétebb kéreggel borított, bizarr kinézetű karbonátos konkréciókat is.
A „sziklacipók” alatt a kevésbé kötött homokkő jobban pusztul, ezért azok „kalapszerűen” preparálódnak ki a kőzet felszínéből mindaddig, amíg le nem gurulnak a lejtőn.
A homokköves összlet felszínén helyenként jól megfigyelhető egy pár mm vastag ún. mállási kéreg is, amely jóval sötétebb a homokkő eredeti, sárgás színénél. A kéreg a homokkő mállásának hatására, az abból kioldódó és újra kicsapódó kalcitból és gipszből jön létre. Jellegzetes sötét színét a gipszkristályokba ágyazott szennyező szemcséknek köszönheti. A homokkő eredeti sárgás színét a benne található vastartalmú limonit-ásványok okozzák.
Abba a történetbe pedig már bele sem kezdünk, hogy a helyiek szerint a kőmonstrum egy kővé vált sárkány legendáját hordozza! A szikla a Kossuth út 72. sz. alatt található régi magtár mögött induló földúton át közelíthető meg.
Ha érdekel a geológia, kövesd A kövek mesélnek blogot a Facebookon is!
Forrás: http://akovekmeselnek.hu/
Az Országos Kéktúra legnagyobb szurdoka, az Upponyi-szoros
2024.03.28.Bizonyára sokan hallottak már az Tordai-hasadékról vagy a Békás-szorosról Erdélyben, de ha választ kéne adni arra, hogy melyik hazánk legnagyobb szurdoka, nem biztos, hogy mindenki tudná a megoldást. Ahhoz, hogy láthassuk ezt a fenséges csodát, a Bükk „árnyékában” elhelyezkedő Upponyi-hegységbe kell elzarándokolnunk.
→ Tovább
A Szomolyai-kaptárkövek rejtelmei
2024.01.04.Bemutatjuk hazánk legtöbb – összesen 117 – fülkével rendelkező kaptárkőcsoportját.
→ Tovább
A biatorbágyi Nyakas-kő titkai
2023.11.29.A Pest megyei Biatorbágy városától délre, a Füzes-patak völgye fölé merész sziklaalakzatok emelkednek, amelyek a környező táj emblematikus elemei. A legnagyobb sziklamonstrum a Nyakas-kő névre hallgat.
→ Tovább
