A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szerző:
2019. február 28.

Ingókövek és „gyapjúzsákok” a Velencei-hegységben

A Velencei-hegység legizgalmasabb felszínformái a gránit lepusztulásához köthető különböző sziklaalakzatok, amelyek Pákozd és Sukoró térségében lelhetők fel a legnagyobb számban.  

A Velencei-hegység döntő részét a hazánkban a felszínen ritkaságnak számító gránit alkotja. A durvakristályos mélységi magmás (vagy idegen kifejezéssel intruzív) kőzet fő ásványai a kvarc, a földpátok (pl. ortoklász) és a csillámok (pl. biotit).

 

Karakteres képződmény: a Kocka

 

A forró gránitos olvadék kb. 300 millió évvel ezelőtt, a karbon időszak végén és a perm időszak elején (azaz a földtörténeti paleozoikumban, vagyis óidőben), a mélyből felemelkedve nyomult bele a már korábban kialakult idősebb, finomszemű agyagos kőzetekbe. Ez azt jelenti, hogy a hatalmas gránittest (vagy más néven pluton) a földkéreg mélyebb régióiban lassan, évmilliók alatt hűlt/kristályosodott ki, és sohasem járt a felszínen. De akkor hogyan lehetséges az, hogy napjainkban mégis a felszínen túrázhatunk rajta? A válasz „egyszerű”: a gránit kialakulása óta eltelt roppant hosszú idő alatt a kőzettestet fedő palaköpeny lepusztult, és a mélyben megdermedt gránittest lassan kipreparálódott a környezetéből, azaz a felszínre került (ehhez természetesen kellett a terület lassú emelkedése is).

 

Az eróziónak is ellenálló gránittömbök

 

A felszín közelébe kerülő gránitot már a megszilárdulása után hűléses és tektonikus eredetű törések járták át, s a mainál jóval melegebb és csapadékosabb klímán erőteljes mállásnak indult. Már a kialakuló málladéktakaró alatt megkezdődött a gránitblokkok elkülönülése, amelyet később a külső erők hámoztak ki a törmeléktakaró „fogságából”. Ezek az exhumálódott tömbök ma hatalmas és bizarr kőbástyaként őrzik a tájat. A legkarakteresebb képződmények a Kocka, a Pogány-kő és a Pandúr-kő névre hallgatnak, amelyek Pákozd felett találhatók, de hasonló a Sukoró melletti Gyapjaszsák is.

 

A Pandúr-kő

 

Szöveg és fotók: Veres Zsolt

 

Forrás: akovekmeselnek.hu

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Kőről kőre a Velencei-hegységben

A sukorói különc ingókő nyomában

 

 

Rákóczi köve Regéc határában

Rákóczi köve Regéc határában

2020.09.13.

A kicsiny Regéc településtől északkeletre, a Rákóczi-völgy (Mély-patak völgye) erdőkkel borított mélyén egy misztikus, címerrel ellátott kő bújik meg, amely nem csak ősi legendákról regél, hanem a terület izgalmas földtörténetébe is visszarepíti szemlélőjét.

→ Tovább
Remeték a homokkőben

Remeték a homokkőben

2020.08.14.

A nógrádi megyeszékhelytől, Salgótarjántól nyugatra, dombok ölelésében, a Ménes-patak mentén fekszik az aprócska település, Kishartyán. Sóshartyán felé elkanyarodva, a római katolikus templom és temető után bal kéz felé egy romantikus völgy hívogat sétára, melynek nyugalmát és meghittségét már évszázadokkal ezelőtt felismerték. A Kő-völgyben kereshető fel a Novohrad–Nógrád Geopark egyik féltve őrzött gyöngyszeme, a természetvédelmi oltalom alatt álló Kőlyuk-oldal.

→ Tovább
Párnalávák a Bél-kövön

Párnalávák a Bél-kövön

2020.06.30.

A földtani és szerkezetföldtani értelemben is rendkívül bonyolult Bükk hegység fő tömegét a karbon és a jura időszakok között (kb. 330–140 millió év) képződött, döntően üledékes kőzetek építik fel (gondoljunk csak a Bükk-fennsík karsztos mészkővilágára). A bükki rétegsorokban azonban szép számmal képviseltetik magukat különféle fokú metamorfózist (átalakulást) szenvedett kőzetek, valamint magmás képződmények is.

→ Tovább