A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szerző:
2021. július 25.

Ingókövek és „gyapjúzsákok” a Velencei-hegységben

A Velencei-hegység legizgalmasabb felszínformái a gránit lepusztulásához köthető különböző sziklaalakzatok, amelyek Pákozd és Sukoró térségében lelhetők fel a legnagyobb számban.

A Velencei-hegység döntő részét a hazánkban a felszínen ritkaságnak számító gránit alkotja. A durvakristályos mélységi magmás (vagy idegen kifejezéssel intruzív) kőzet fő ásványai a kvarc, a földpátok (pl. ortoklász) és a csillámok (pl. biotit).

A forró gránitos olvadék kb. 300 millió évvel ezelőtt, a karbon időszak végén és a perm időszak elején (azaz a földtörténeti paleozoikumban, vagyis óidőben), a mélyből felemelkedve nyomult bele a már korábban kialakult idősebb, finomszemű agyagos kőzetekbe. Ez azt jelenti, hogy a hatalmas gránittest (vagy más néven pluton) a földkéreg mélyebb régióiban lassan, évmilliók alatt hűlt/kristályosodott ki, és sohasem járt a felszínen. De akkor hogyan lehetséges az, hogy napjainkban mégis a felszínen túrázhatunk rajta? A válasz „egyszerű”: a gránit kialakulása óta eltelt roppant hosszú idő alatt a kőzettestet fedő palaköpeny lepusztult, és a mélyben megdermedt gránittest lassan kipreparálódott a környezetéből, azaz a felszínre került (ehhez természetesen kellett a terület lassú emelkedése is).

A felszín közelébe kerülő gránitot már a megszilárdulása után hűléses és tektonikus eredetű törések járták át, s a mainál jóval melegebb és csapadékosabb klímán erőteljes mállásnak indult. Már a kialakuló málladéktakaró alatt megkezdődött a gránitblokkok elkülönülése, amelyet később a külső erők hámoztak ki a törmeléktakaró „fogságából”. Ezek az exhumálódott tömbök ma hatalmas és bizarr kőbástyaként őrzik a tájat. A legkarakteresebb képződmények a Kocka, a Pogány-kő és a Pandúr-kő névre hallgatnak, amelyek Pákozd felett találhatók, de hasonló a Sukoró melletti Gyapjaszsák is.

A cikk először 2019 februárjában jelent meg először.

A cikk forrása, A kövek mesélnek blog ide kattintva érhető el.


A hollókői vár építőköveinek nyomában

A hollókői vár építőköveinek nyomában

2022.01.23.

Hollókő vára az Ófaluval és a táji környezetével egyetemben az UNESCO Világörökség része. A 13. században, a Kacsis család által építtetett erősség építőanyaga a Vár-hegyet felépítő andezit.

→ Tovább
Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

2022.01.20.

Ha meghalljuk a szurdok szót, akkor általában valamilyen keményebb kőzettel (pl. mészkő) borított terület képe jelenik meg előttünk, ahol egy bővizű vízfolyás hömpölyög át egy szűk „sziklafolyosón”. Más típusú kőzetekben, például homokkőben már jóval kevesebb szurdokot ismerünk hazánkban, pláne nem a Zalai-dombságban.

→ Tovább