Megmenekült a pusztulástól a legendás Dornyay turistaház
A páratlan szépségű Karancs-Medves-vidék szívében, a salgói várhegy tövében évtizedek óta omladozó, szép emlékű Dornyay turistaház, hazai turistaházaink egyik utolsó mohikánja annyi más társával ellentétben úgy tűnik, megmenekült a pusztulástól.
Akinek volt szerencséje a 80-as években megmászni az akkoriban még omladozó salgói vár 625 méter magas sziklabérceit, az bizonyára emlékszik még a várhegy alatt, évszázados bükkfák árnyékában álldogáló régi-régi turistaházra, ahova a nehéz túra után mindig betértünk egy teára, egy üdítőre, vagy éppen egy jó kis rántottára. Ez az igazi, hamisítatlan békebeli turista menedékház volt a Dornyay turistaház. Az idősebb salgótarjániak legnagyobb részét szép emlékek kötik ehhez a helyhez, éppen úgy, mint minket, távolabbról érkező turistákat, akik régen is szerették és ma is szeretik ezt a gyönyörű vidéket.
A turistaház 2011-ben kívülről
Az 1935-ben épült menedékház létrehozásában oroszlánrésze volt Dr. Förster Kálmánnak, Salgótarján felvidéki származású polgármesterének, a Magyarországi Kárpát Egyesület társelnökének, aki szenvedélyes síelő és természetjáró is volt egyben.
A turistaház 1953.-ban.
Az ízlésesen és rendkívül igényesen berendezett turistaháznak hamar híre ment az országban, a tarjáni természetjárók mellett a távolabbról érkező túrázók is szívesen látogatták. Nagy élet volt itt egykor. Kevesen tudják, de eredetileg a megfáradt túrázó felfrissüléséről a hűsítő italok mellett még egy medence is gondoskodott. Mára szinte már feledésbe merült a turistaház előtti hegyoldalban működő egykori Eresztvényi sípálya is, amely fénykorában három felvonóval szolgálta a sísport szerelmeseit, sőt a 80-as években téli diákolimpia helyszíne is volt. 2017-ben egy remek családi kezdeményezésre, nagy lelkesedéssel szánkópályát alakítottak ki az egykori sípályán.
A turistaházat közel harminc esztendeig Salgói Menedékház néven emlegették, egészen 1964-ig, mikor a Karancs-Medves-vidékről 1929-ben elsőként útikalauzt készítő Dr. Darnay-Dornyay Béláról nevezték el ünnepélyes keretek között, ennek emlékét mindmáig egy márványtábla őrzi a turistaház falán.
A 70-es évektől a ház forgalma fokozatosan csökkent, mint turistaház lassan hanyatlásnak indult, de a 80-as években azért még vendéglátóhelyként működött. Végül a teljesen magára hagyott patinás épület a rendszerváltás utáni évtizedekben lassan, de biztosan indult el az enyészet útján. Némi reményt adott az ezredforduló tájékán a közeli Salgó várának látványos restaurálása, de a turistaház egyre rosszabb állapotú épületével ekkor sem történt semmi. Évtizedekig szomorúan néztük, hogy gyermekkorunk legszebb nyarainak kedves emléke hogyan foszlik szét az omladozó falak közt, egészen a közelmúltig.
Példás kezdeményezés hatására a 2019-es esztendőben a beomlófélben lévő tetőt kicserélték, a ház új vakolatot és festést kapott, az ablakokban pedig a Novohrad-Nógrád Geopark természeti értékeinek fotóit csodálhatjuk meg. Jelenleg a ház véleményem szerint kifejezetten ízlésesen néz ki kívülről, kisebb átalakítások azért szemlátomást voltak, a pincéket elfalazták, a korabeli bazaltoszlopok alkotta korlátokat pedig modernebbre, fémre cserélték, ami nem lett feltétlenül szebb, de ne legyünk telhetetlenek.
A cél a háznak és a környék rendbe tétele volt – ami nagyszerűen sikerült is –, addig amíg eldől, mit is lehet majd létrehozni a turistaházban, és mire lesz mód, mire lesz majd elegendő pénz.
A tervek közt szerepel egy kis étkezde, amelyben hagyományos palócos krumplis-lisztes ételeket mutatnának be és szolgálnának fel az ide látogatóknak, úgy, mint krumplis laska, palócgulyás, haluska, sztrapacska stb. Ezt nagyszerű és hiánypótló ötletnek tartom, ugyanis tapasztalatom szerint a vidék éppen a gasztronómia terén van elmaradásban a felkapottabb turistacélpontokhoz képest. Igazi, autentikus palóc ételek felszolgálásával akár egy kis gasztronómiai gyöngyszem is lehetne a Dornyay turistaház, amely ezáltal visszanyerhetné régi jó hírét, és egyúttal tovább fokozná az egyedülállóan szép Karancs-Medves-vidék turisztikai vonzerejét is.
• Ne feledjük, hogy a fővárosban és Pest megyében bejegyzett lakosok továbbra is csak alapos indokkal hagyhatják el a lakhelyüket, tehát a március 28-án életbe lépett korlátozás enyhítése csak a vidéken élőkre vonatkozik
• Ez a gyakorlatban azt jelenti, egy budapesti és Pest megyei lakos nem utazhat vidékre, hogy ott folytasson szabadidős sétát, kiváltképpen nem aludhat ott
• Ha kimozdulunk a szabadba, kerüljük el a népszerűbb helyeket, ahol tömegre kell számítani
• Ne tömegközlekedéssel, hanem lehetőség szerint autóval utazzunk
• Egyedül vagy kizárólag azokkal menjünk együtt, akikkel egy háztartásban élünk
• A természetben is tartsuk a 2 méteres távolságot
• 65 éves kor felett a lehető legkevesebbszer mozduljunk ki otthonról
• Lehetőség szerint egynapos túrákban gondolkodjunk
salgó vára / karancs-medves / vigyázzunk egymásra / túrázz felelősen / dornyay turistaház / karancs-medves-vidék / turistaház
A homokhátság egyik utolsó oázisa: a Vadkerti-tó
2024.05.02.A Soltvadkert határában hullámzó Vadkerti-tó a kiszáradófélben lévő homokhátság egyik utolsó természetes, vizes menedéke. A strandolók, horgászok és főleg a környékbeli madárvilág számára oázisként szolgáló tavat egy hangulatos tanösvény járja körbe, melynek segítségével egy kellemes, másfél órás sétával a tó mindhárom arcát felfedezhetjük.
→ Tovább
Siófoktól a Piroson, betyárok nyomán
2024.04.24.Sajnos napközben jó párszor eláztunk a hideg, télvégi esőben, de így is teljesítettük a Dél-Dunántúli Piros túramozgalom több mint 24 kilométerét Külső-Somogy dombjai között.
→ Tovább
A Pilis déli kilátópontjai
2024.04.19.Ha már unjuk a Pilis-tetőt, de könnyű elérhetősége miatt mégis erre esne a választásunk, ne a Két-bükkfa-nyereg felől, hanem Pilisszántó felől közelítsük meg. A déli lejtő látványos kilátópontjait tartalmas túrává fűzhetjük fel.
→ Tovább
