Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Panorámák a Naszály hegyről

Turista Magazin 2016.05.11.

A 200 millió éves Naszály, a Duna bal partján álló mészkőrög sasbércként magasodik a Dunakanyar és Vác fölé. Nevét már 900 évvel ezelőtt említik a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében. Természetföldrajzi szempontból is kissé mostohagyerek, a Cserhát legnyugatibb tagja, de földtani értelemben attól különböző. Legmagasabb csúcsának (652 méter) leküzdése - a meredek hegyoldalak miatt - még a gyakorlott túrázóknak sem gyerekjáték, de fáradságunk jutalma a több irányból is elénk táruló páratlan panoráma. Természeti értékei és szépsége ellenére méltatlanul marad hátul a kirándulóhelyek kedveltségi listáján.

A leírások és a térkép szerint három irányból is a csúcsra törhetünk. Északról a Gyadai-rét irányából egy kissé hosszabbnak tűnő úton, Kosd falu felől, valamint a váci Gombás pihenőhely felől. Természetesen sikerült a három közül a legmeredekebb kaptatót kiválasztanunk.


Vácra a kettes főút felől araszoltunk, amit annyira nem is bántunk, mert közben megcsodálhattuk a hatalmas kőbánya miatt sárgás-piros „sebétől” feltűnő Naszályt. A rendszerváltásig az alap környezetvédelmi szabályokat is nélkülöző mészkőkitermelés rontotta Vác levegőjét. A bánya okozta jellegzetes kontúr messziről felismerhetővé teszi a hegyet.

 

dscf0350.jpg


A városközpont felől vezető sárga sáv fokozatosan elhagyja az utolsó házakat is, és egy szerpentinszerű aszfaltútra terelve, emelkedve öleli körbe a hegy alját. Gombás-Fenyves buszmegállónál jobbra kanyarodtunk, majd egy kis útbaigazítás után el is értük a Naszály-hegylábat. A felújított Katalinpusztai kirándulóközpont kis hangyafigurája köszönt vissza ránk az útjelző táblákról. A sárga háromszög addig tűnt szimpatikusnak, míg egy virágos rét mellett haladt keresztül. A természetvédelmi tábla mellett értünk be az erdőbe.

 

dscf0391.jpg


Az eleje még könnyű volt, de aztán méterről-méterre nehezebben haladtunk. A már mögöttünk lévő körtúra ismeretében bátran kijelenthetem, hogy ennél rosszabb utat nem is találhattunk volna. Úton-útfélen megállásra okot adó kifogásokat kerestünk. Mivel a szegényes aljnövényzet nem kötötte le a figyelmünket, ezért az avarban motoszkáló bogarak megfigyelésével töltöttük a pihenőidőt. Méterenként ugyan, de végül elértük az első útelágazást, ahol egy kényelmesebb szekérútra kanyarodtunk (sárga kereszt nyugatra). Itt az erdő is más képet festett, és virágok is színesítették a tájat. Röpült az idő és máris a Látó-hegy felirat jelent meg az útjelző táblán. A vaditató moszattal fedett zöld vízét az erdei állatok nappal a kirándulók zaja miatt biztosan elkerülik. A kék háromszög rövidesen egy kopár sziklaoromhoz vezette léptünket. A csodás kilátás és a Szent Margit-kereszt szakrálissá teszik a csúcsot. A Szentimrevárosi Egyesület magyar szentek emlékére évente állít egy-egy keresztet különböző hegyek csúcsaira, így 2001-ben a Naszály sem maradt ki.

 

dscf0384.jpg


Az időjárás nem fogadott minket a kegyeibe, mert a fejünk felett gyülekező esőfelhők elrontották a panoráma varázsát. A Duna ezüstös szalagja így is lenyűgözött minket. Szemerkélő, majd egyre erősödő esőben szaladtunk fel a 652. méterre. Az Állami Földmérő Intézet csúnyácska geodéziai mérőtornya most esőházként funkcionált. A bőrig ázás elől ide menekülő kirándulók uzsonnázva várták a napsütést. Sok jó ember kis helyen is elfér, bizonyították be az egybegyűltek. Szerencsére az eső alábbhagyott, ezért hamarosan elhagyhattuk alkalmi esernyőnket. Az elázásért cserébe a párolgó zöld kellemes illatával kárpótolt minket a természet.


Mire a Násznép-barlanghoz értünk, már ismét sütött a nap. A denevérek otthona a hegy második legnagyobb barlangja. A monda szerint a tatárok elől egy egész lakodalmas sereg is meghúzta itt magát. A Kopaszok szép kilátást hoztak. Lassítottuk a lépteinket, hogy hosszabb ideig tartson a tető. A karsztbokorerdő a telepített fenyőkkel keveredve izgalmassá teszi a növényzetet. Az egyik turistajel éppen egy bonszájformájú tűlevelű törzsét díszíti.

 

dscf0385.jpg


A Kéktúra vonalán ereszkedtünk le a Bánya-völgyig. Ezen az ezer méteren körülbelül 200 méter a szintkülönbség, mégsem tűnt olyan meredeknek, mint felfelé jönni a sárgán. Újból nyugat felé haladva a hegyoldalon egy tölgyerdőn vágtunk át. A vízfolyások által mélyített árkok hullámvasúttá alakították a terepet. Később egy nyúl ugrált velünk szembe, mindaddig békésen kutatva elemózsia után, mígnem a forduló széllel érkező illatunk el nem riasztotta. A kis állat látványa mosolyt csalt az arcunkra, pedig a mostanra már fárasztó „hegynek fel, és hegyről le”-mozgás miatt már nem volt erőnk őszintén nevetni.

 

dscf0454.jpg

 

Végre elértük az ötös kereszteződést, itt a Naszály szinte összes útja összefut. A közeledő gombai pihenőhely örömmel és megkönnyebbüléssel töltött el minket. Lefelé poroszkálva már nem is figyeltük a jelzett utat, így érkeztünk meg egy alpesi rét hangulatát idéző mezőre. Az örökzöldek melletti kosboros a felirat szerint ősgyep. Mágnes-és Ezotermikus-rét voltak a kézzel festett útmutató táblák feliratai. A szájhagyomány szerint itt is érezhető a földsugárzás gyógyító ereje, hasonlóképpen az elismert tápiószentmártoni Attila-dombhoz. Megpihentünk, megettük az utolsó gyümölcseinket, majd nekivágtunk a hátralévő pár száz méternek.

 

 

Írta és fotók: dr. Kocsis Tünde

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz a cikkírópályázatunkon és nyerj értékes nyereményeket!

 

Még több cikk a szerzőtől:

Spartacus útján a Visegrádi-hegységben

Mediterrán kiruccanás a Haraszt-hegyre

Mit rejt a zselici erdő? - A sasréti ősbükkös

Csúcs-hegyi séta, avagy egy kis szelet Kék

Kerékpártúra Tokaj történelmi borvidékén

Kerékpártúra Tokaj történelmi borvidékén

2020.05.25.

A Zempléni-hegység Magyarország egyik legszebb és legkevésbé ismert hegysége. Különösen igaz ez a hegység déli részére, amelyet bár nem szőnek át sűrűn turistaösvények, jól járható erdészeti utakban mégis bővelkedik. Igazi mountain bike-os terep, természetközeli erdőkben és szőlőültetvények között, egy nagy múltú borvidéken.

→ Tovább
Elfeledett várak, pazar panorámák alig negyedórára Egertől

Elfeledett várak, pazar panorámák alig negyedórára Egertől

2020.05.20.

Az egri vár elődjének falmaradványai, több ezer éves bronzkori erőd hatalmas sáncai, egy gigantikus hegyomlás nyomai, az egykori Egri Bükk Osztály évszázados kilátójának romjai, egy felhagyott dolomitbánya sziklafalai, és nem mellesleg a környékre és a Bükk-fennsíkra nyíló pompás panorámák teszik egy igazán izgalmas túra célpontjává a Bükk nyugati kapuját őrző felsőtárkányi Vár-hegyet.

→ Tovább