Kevesebb a szemét a budai hegyekben - Beszámoló a TeSzedd a Kéken!-ről
Megragadtam az alkalmat, és csatlakoztam a TeSzedd a Kéken! nevű akcióhoz, amely az országos TeSzedd-mozgalmon belül a Kéktúra útvonalát tisztítja meg a kommunális hulladéktól.

A találkozási pont a Fenyőgyöngye étterem előtt volt, amely a Budai-hegységben, a Kéktúra mentén található. Közel negyvenen gyűltünk össze, így az eredeti tervtől - mely szerint a Rozália téglagyárig megyünk - eltérve a csapat három részre oszlott. Az egyik a Fenyőgyöngye-Hűvösvölgy közötti szakaszon indult el, a másik kettő pedig Fenyőgyöngye-Rozália téglagyár útvonalat járta be. A két utóbbi csapat azonban felosztotta a területet, nem mindkét csapatnak a téglagyár volt a cél. Én azt a csoportot választottam, amelyik visszakanyarodott Széphalom felé.
Ezt a szakaszt, amely egyébként a Kék 14. számú szakasza, még 2014. március 13-án teljesítettem. Bizony voltak olyan részek, amelyekre nem is igazán emlékeztem. Ahogy haladtunk, kezdtek telni a szemetes zsákok. Szerencsére azonban nem volt annyira elkeserítő a helyzet, mint amilyenre többen számítottunk. Az időjárásra sem volt okunk panaszkodni. Jó volt újra a Kéken lenni.

Útközben több túratársammal is beszédbe elegyedtem, közben pedig szebbnél szebb látványban volt részünk. A Hármashatár-hegyhez érkezve tartottunk egy kis pihenőt. Megtekintettük az átadás előtt lévő, nemrég épített kilátót, amelyről messzire el lehetett látni. Többek közt a távoli Dunára. Tetszik, hogy egyre több helyen épül-szépül a túraútvonal, valamint annak közvetlen környezete. Kezd olyan formát ölteni, amilyennek lennie kell.
Ezt követően a két csoport immár külön haladt tovább, mi Széphalom felé vettük az irányt. A hegyi terep elmaradozott, mi meg közeledtünk Pesthidegkút felé. Útba ejtettük a hajdani Gercse település templomát. A 13. században épült, melyet a 15. században fallal vették körül. Sajnos még a fal sem mentette meg, ugyanis a török időkben rommá vált. 1720 körül építették újjá a német telepesek. 1810 körül tűzvész és a járványok miatt a lakosság elhagyta a faluját s a templomot. 1996-ban állították helyre.

Már csak pár száz méter volt hátra, és ahogy közeledtünk a lakott terület felé, úgy sokasodott a szemeteszsákba való. De szerencsére ez nem szegte kedvünket, főleg, hogy tarka útszéli színkavalkádban tettük a dolgunkat. A virágokból áradó illatokból nem is beszélve.
Beérve Széphalomra, elhelyeztük a mintegy nyolc kilométeres utunk során összegyűjtött zsákokat egy szép halomba. Összességében elmondható, hogy szerintem látni a javuló tendenciát. A túraútvonal nem volt olyan szemetes, mint egy évvel ezelőtt. A kis csapatunk pedig jól végezte a dolgát, ősszel újra találkozunk.

Írta és fotók: Szabó Sándor
Kapcsolódó cikkeink:
Áprilisban ismét TeSzedd! a Kéken
Több ezer zsáknyi szemét gyűlt össze a Kékről
Minket nem ijesztettek el a felhők
Ősszel is TeSzedd! a Kéken

Leülök, hogy a lelkem is utolérjen, avagy ilyen volt az Everest Base Camp trekking
Az őrült jó kalandokat tartalmazó pakliból most az 5364 magasan fekvő Everest Base Camp (EBC) gyalogtúrát húztam. Tizenegy nap gyaloglás Nepálban, a hegyek országában, egészen Csomolungma, a Föld istenasszonya lábához, vagy ahogyan a nepáliak nevezik, Sagarmantha, a mennyország csúcsának kezdetéig.
→ Tovább
Tíz dolog, amit nem tudtál a cserkésztáborokról
Avagy: hogyan lehet rávenni egy csapat kamaszt, hogy 10 napot töltsön az erdőben áram és telefon nélkül?
→ Tovább
A Somló: egy hegy, ami több, mint egy hegy
Ami a Japánoknak a Fuji, a görögöknek az Olimposz, az nekem a Somló. Hiszem, hogy itt is istenek laknak. Ha nem is a felhőkben, talán nem is a ligetekben, de a hegy levében biztosan. Régóta vallom, hogy túráink során nemcsak a tájat, a benne lakó embereket kell megismerni, de az ottaniak étkét és italát is. Így kerülhet sor a borra.
→ Tovább






