Panorámatúra a Budai-hegyekben
A fővárosiak zöld szigete, a Hármashatár-hegy turisztikai ráncfelvarrásának köszönhetően méltó vetélytársa lett a Normafa – János-hegy – Hűvösvölgy hármasnak. Ne álljunk meg a Virágos-nyeregnél, mert azon túl is értékes gyöngyszemeket találunk.
A Budai-hegység északi szegletében, a II. kerület Pálvölgy-Szépvölgy városrészei és Solymár között félkörívben húzódik egy kilátásokban gazdag rögcsoport. Az egymás mellett sorakozó hegyek alkotják a Hármashatár-hegyi hegyláncot, melynek elemeit nyergek választják el egymástól.
Az első csúcsot (Hármashatár-hegy) követi csökkenő ismertségi sorrendben a Csúcs-hegy, majd a Tök-hegy, a Szarvas-hegy és a Kálvária-hegy. Lejtői észak felé a mély Pilisvörösvári-völgybe, délen pedig a kissé magasabban fekvő Hidegkúti-medencébe lejtenek.
A Fenyőgyöngye étterem előtti ingyenes parkoló a kirándulóhely „bejárata”, amitől távolodva egyenes arányban csökken a turistaforgalom is. 1873-ig a Hármashatár-hegy csúcsán találkozott Buda, Óbuda és Pesthidegkút közös határa, mely a névadás alapjául szolgált. A vonulat III. kerületi oldalán már 1918-ban kiépítették a sétautat, melyet később Guckler Károly erdőmesterről neveztek el.
A hegy kedvező fekvése miatt a repülés elkötelezettjei is hamar megtalálták maguknak. 1930-ban Rotter Lajos vitorlázórepülő alkalmas helyszínként ítélte sportjához, majd kiharcolta az engedélyezést.
Az autóút elkészültét követően funkciója kissé változott, sokkal inkább vendéglátásra rendezkedtek be. Az új turistaház az egykori pilótaotthon átalakítása révén született 2016-ban.
A túra a Hármashatárhegyi út mellett vezetett a kék jelzésen indul. A harmadik jobb oldali letérő a zöld kereszt jelzés, amely a fő csúcs (495 m) előhegyét, a Tábor-hegyet kerüli meg. Az itt futó, egykori Guckler Károly utat jelentős újítások mellett „Fent és lent” tanösvénnyé alakították át. Az elnevezés abból ered, hogy az ismertetők nem csupán a helyszín természeti érdekességeit mutatják be, hanem információkkal szolgálnak a panoráma távolabbi pontjairól is.
A kényelmes útvonalat már jól ismeri a Budapesti közönség, alkalmas egy egyszerű sétára, sportolásra, vagy babakocsival való közlekedésre is. A megújítás során két kilátópontot, pihenőhelyeket alakítottak ki. A 14 interaktív táblához okostelefonos applikáció is társul, amit a fiatalok könnyedén használnak. Az első nagyobb kanyarban ízelítőt szolgáltat a panoráma, láthatóvá válik egy szelet a város képéből.
Mivel a természetes kilátópontokhoz jobban vonzódunk, elhagytuk a sétautat, és a Tábor-hegy magaslatára törve, ott kerestük meg a térkép által is jelzett Óbudára néző sziklaszirtet. Visszatérve a tanösvényre az épített, teraszszerű kilátópontot is teszteltük, de az itt közlekedő tömeg miatt hamar odébb is álltunk.
A Guckler sziklánál szintén meglepően berendezett pihenőhely áll a látogatók rendelkezésére. Évekkel ezelőtti ittjártunkhoz képest jó irányú változásokat tapasztaltunk. A tanösvény később hosszan a zöld sáv jelet viseli, és halad tovább a Virágos-nyereg felé. A következő szakasz már kék és sárga, tovább oldalaz a Csúcs-hegy szoknyáján. A tömeg jelentősen alábbhagy, a tanösvény visszakanyarodásával a turisták is elmaradoznak.
A legközelebbi „állomás” a Tök-hegy és Szarvas-hegy között, a Kötők padja nevű természetes kilátópont. Az apró letörésről szinte az egész Pilisvörösvári-medence látszik, beazonosítható a Kevélyek és a Pilistető is. Mivel szemüveg nélkül olvasva sokáig abban a hitben voltam, hogy a költők padjánál járunk, meglepően tapasztaltam, hogy a kötőipari turisták a kiszögellés névadói.
Újabb, számunkra eddig rejtett kincs a Szarvas-hegy tetején lévő sziklakilátó, melynek panorámája fölözi az eddig látottakét. Nehezen szakadtunk el az újonnan megismert szépségtől, de mivel vártak ránk meglepetések, tovább is indultunk. Pesthidegkút és Solymár szögletében a Hármashatár-hegyi hegylánc utolsó tagja, a Kálvária-hegy. Itt alkották meg a 18. században a német ajkú katolikus telepesek a kálváriát, melynek stációi a Tökhegyi út felől emelkednek a hegy csúcsa felé. A tetőn lévő hófehér keresztek nemcsak a keresztút koronái, de szépen illeszkednek a panorámába is.
Annyit biztosan tudunk róla, hogy 1778-ban a hidegkútiak és óbudaiak közötti határvitában szerepel. 2002-ben újították fel, és egyben a környezetét is rendezték. Érdemes visszafordulás előtt egy rövid ideig megpihenni, mert az előttünk álló utat nem éppen az erdőtanácsos úr tervezte vízszintesre.
A Tök-hegy gerincén két, kétirányú kilátásban is gyönyörködhetünk, mielőtt belevetjük magunkat egy kis hullámvasutazásba.
A Csúcs-hegy délnyugati oldalán, a zöld mentén érkeztünk meg a II. kerület Gercse városrészének hétvégi házai közé. A Virágos-nyeregnél kezdődik a kék hullámzó nyomvonala, mely a Vihar-hegyet szeli át.
A Hármashatár-hegy magaslatán ismét sokasodik a látnivaló. 2015-ben elkezdődött a ráncfelvarrás a Guckler Károly-kilátó megépítésével. A hiánypótló kezdeményezés során létrejött a Koller József építész tervezte gömbkilátó, melynek talpazatához a II. világháborús légvédelmi ütegállás egyikét használták fel.
A fenyőből készített különleges szerkezet emeletéről majdnem körpanoráma nyílik a városra, a Dunára és a környező hegyekre.
A kirándulóközpont ezen felül több szempontból is támogatja a teljes kikapcsolódást, infrastruktúrát szolgáltatva a szabadidő eltöltéshez. Önmagában a fennsík látnivalói is megérik a felkapaszkodást, de egy hosszabb körrel kiegészítve frappáns körtúrává alakítható.
A parkoló felé kanyarodva vessünk még egy pillantást a Hármashatárhegyi út elején lévő siklóernyős starthely kilátására, ahol egész Óbuda alattunk hever.
kálvária-hegy / Csúcs-hegy / panorámák / Tök-hegy / Szarvas-hegy / hármashatár-hegy / guckler károly-kilátó / budai-hegység
A Pilis déli kilátópontjai
2024.04.19.Ha már unjuk a Pilis-tetőt, de könnyű elérhetősége miatt mégis erre esne a választásunk, ne a Két-bükkfa-nyereg felől, hanem Pilisszántó felől közelítsük meg. A déli lejtő látványos kilátópontjait tartalmas túrává fűzhetjük fel.
→ Tovább
110 éve épült az ország legszebb panorámájú turistaháza, a Vaskapu menedékház
2024.04.19.Pazar kilátás, remek ételek, történelmi időket idéző, viharvert falak és madárcsicsergős természeti környezet várja azokat a kirándulókat akik fellátogatnak az Esztergom határában emelkedő Vaskapu-hegy ékkövéhez, az idén 110 éves Brilli Gyula Menedékházhoz. Az 1914-ben épült turistaotthon gyalogosan, kerékpárral, de akár autóval is jól megközelíthető.
→ Tovább
Kőszeg ostromának legendája, avagy Jurisics Miklós és Ibrahim pasa barátsága
2024.04.18.Kőszeg egy tündéri kis ékszerdoboz az Alpokalján, történelmi hangulatot árasztó utcáit, ódon várfalait, és az 1532-es ostrom történetét bizonyára mindenki ismeri. Azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy a városka töröktől való megmenekülését a legendák szerint a hősies küzdelem mellett két nagyszerű ember barátságának is köszönheti.
→ Tovább
