Hosszúlépés

Élmények az országon innen és túl - a Turista Magazin szerkesztőségi blogja

Sümegi vár, ahol egy percig sem fogsz unatkozni

Turista Magazin 2016.11.21.

Rezi és Tátika vadregényes romjai után kíváncsiak voltunk, mit nyújthat Magyarország egyik legépebben megmaradt vára, a sümegi, amely azon kívül, hogy az előzőekhez szinte „bolhaugrásnyira” található, a Várhegyet uraló impozáns alakjával már messziről hívogatja az utazót. 

pa159642.jpg

 

A Bakony nyugati részén, Sümeg városa felett, a 270 méter magas magányos Várhegyen terül el a vár, amelynek építését a hagyomány a tatárjárás (1241) utáni időkre datálja. A Sümeg környéki területet a 11. század elejétől királyi adományként a veszprémi püspökség birtokolta, ezért építtetője is nagy valószínűséggel a püspök volt. Először csak egy lakótorony állhatott, a mai öregtorony elődje, majd a 15. század közepén kibővítették. Hadi jelentősége Veszprém elestével (1552) nőtt meg, amikor is a veszprémi püspökség a török elől a sümegi várba menekült, és Sümeg lett mintegy kétszáz éven át a püspökség székhelye.

 

pa159694.jpg


Míg a török seregnek Sümeget sikerült elfoglalnia, a vár mindvégig derekasan ellenállt a támadásoknak. A Rákóczi-szabadságharcban jelentős szerepet játszott, a kuruc katonaság központja volt, ezért a császáriak 1713-ban egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtották, és nagy részét lerombolták. A vár ezután évszázadokig pusztult, régészeti feltárását 1957 és 1965 között végezték el. 1989-től üzemeltetése magánkézbe került, azóta folyamatosan felújítják, alakítják.

 

img_7513.jpg

A püspöki palota épülete a várból


A domb aljából a szabálytalan sokszög alakú, észak-déli irányban elnyúló várhoz egy szerpentinút vezet, amely ugyan nem nélkülözi a meredekséget, viszont egyedi panorámával ajándékoz meg. A kevésbé vállalkozó szelleműek, a kényelmesebbek, a fájós lábúak vagy az idősebbek megvárhatják a vártaxit, ami fel-le ingázik az úton szállítva utasait. Érdemes azonban a kaptatót gyalog megtenni, mert a várútról sokkal több szépséget láthatunk úgy, ha a lábunkat is használjuk, és jó idő esetén remek fotókat készíthetünk az alant elterülő Sümegről és környékéről.

 

pa159655.jpg


A külső várkapu után jön a még látványosabb belső várkapu középkori hangulatot árasztó árokkal és csapóhíddal, de előtte még az első kapunál fizetnünk kell a belépésért. Egyesek szerint az 1500 forintos felnőtt és a 800 forintos gyerek-/nyugdíjas/diákjegy drágának mondható. Mások viszont úgy vélik, ez az ár korrekt, ahhoz képest, amit a vár nyújt, hiszen ezért a pénzért egy elég nagy várat járhatunk be, ahol elég sok mindent nézhetünk meg, ráadásul nemrég újították fel, sőt folyamatosan szépítgetik. A benne lévő látnivalók pedig akár egy egynapos programot is kitesznek. Mindenki eldöntheti, hogy megéri-e, aki ellátogat ide, és végigjárja a várat.

 

pa159685.jpg
 

A második kapu után rögtön a tágas várudvarra érkezünk. Szép, rendezett környezet fogad. Egy biztos, látszik, hogy az utóbbi időben komoly munkálatok folytak itt, főként a kényelem, a látvány irányában és a szórakoztatás terén tettek nagy lépést.
 

pa159661(1).jpg


A gyerekeknek igazi „játszóvár”, az udvaron harcba szállhatnak a hétfejű sárkánnyal, lovagolhatnak, kipróbálhatják a gólyalábazást, kereshetik a tűt a szénakazalban, íjászkodhatnak, párnacsatázhatnak, állatokat simogathatnak. A bevállalósabbak a kalodába, a ketrecbe is bemászhatnak, sőt, akinek Ludas Matyi volt a jele az óvodában, az a derest se hagyja ki.

 

pa159691.jpg


A földszinten az aktív programok után vagy előtt benézhetünk a kovács- és a bognárműhelybe, a konyhába, a sütőházba (ahol kürtös kalácsot árulnak), a kínzókamrába, ahol a viaszbábuk inkább viccesek, mint félelmetesek, de a kínzóeszközöket látva, nem biztos, hogy tudni akarod, mi minden történhetett itt a középkorban. A várban van még kőtár, darabontok szobája, püspöki hálószoba, várkápolna, vármakett-kiállítás és minimozi harcos-csatázós történelmi filmekkel. Mi éppen a muhi csatát láttuk alig tíz percben, aminek képi világa engem kicsit emlékeztetett a playstationös játékokéra. A várkonyha mellett pedig udvari fűszerkert virul. Nem bírtam ki, hogy szúrópróbaszerűen ne ellenőrizzem le: a feliratoknak megfelelő igazi fűszernövényeket találunk-e itt? A lestyánt és a rozmaringot megkóstoltam, rendben voltak, gondolom, a többi is.

 

img_7527.jpg

A sütőház melleti kis fűszerkert


De a vár nagy előnye, hogy nemcsak belülről és az udvaron, hanem felül, a várfalon is jól körbe lehet sétálni. Akár egy órát is bóklászhatunk a gyilokjárón és a falak között anélkül, hogy az elénk tároló kilátással betelnénk. Aki pedig ennél több látványra és izgalomra vágyik, az a vár melletti arénában egy korhű középkori lovagi játékot is megtekinthet, ha épp időben érkezik. Nyáron keddtől szombatig 17 órától, ősszel és a téli időszakban szerdánként és szombatonként 17 órától vehetünk részt lovagi tornán.

 

pa159709-arena.jpg


Sümeg környékén egyébiránt túrázni is érdemes: többek között erre vezet az Országos Kéktúra útvonala, kirándulhatunk Rezi és Tátika várához, megnézhetjük a zalaszántói sztúpát, csobbanhatunk a Hévízi-tóban, de Szigligetre is átruccanhatunk.

 

Sümegi vár infók
A vár egész évben mindennapos nyitvatartással várja a látogatókat. A téli időszakban azonban a látogathatóság időjárásfüggő. Csúszós, havas időszakban a vár nem látogatható.
Nyitvatartás
2016. január, november, december: 9 órától 16 óráig
2016. február, március, április, május, szeptember, október: 9 órától 17 óráig
2016. június, július, augusztus: 9 órától 19 óráig.
Belépőjegy árak:
Felnőtt: 1500 Ft
Gyermek (6 éves kortól 14 éves korig): 800 Ft, 6 éves kor alatti gyermeknek ingyenes
Nyugdíjas, diák: 800 Ft
A megváltott belépőjeggyel a várban található összes kiállítás és program megtekinthető.
 

Szöveg: Joó Annamária

Fotó: Somogyvári D. György