Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2016. október 2.

Szarvasbőgés a Mecsekben

A Dunántúl déli részét elfoglaló Mecsek nemcsak geológiai szempontból, hanem látnivalóit tekintve is hazánk közkedvelt túracélpontja. A Jakab-hegy hasonló okokból keresendő fel. Kialakulását vizsgálva itt is a Pannon-tenger idejébe kell visszanyúlnunk, amelyből a Mecsek és a Bakony délcegen emelkedtek ki. A hegység déli oldalán található Babás-szerkövek és a Zsongor-kő minket is megbabonáztak.

Azt terveztük, hogy egy hétvégét töltünk el ezen a déli, mediterrán fertályon. Egész héten az utazásunk gondolata motoszkált a fejemben, de elfoglaltságaim miatt a konkrét szervezésbe nem fogtam bele. Aztán egy szabad órámban felmentem a netes szálláskereső oldalakra, és egy tájba illő, püspökszentlászlói, autentikus, tornácos parasztház ragadta meg a tekintetem. A döntés megszületett, egy gyors telefon, egyeztetés a háziakkal, és másnap reggel indultunk is. Lakóhelyünktől a Mecsek több órára helyezkedik el, így utazás közben a kocsiban volt időnk megtervezni a túránkat. Az erdő közepén található kis falucska, Püspökszentlászló, az arborétumával és a Mindszenty-sztorival is megérne egy misét, de az én történetemben az elhelyezkedése miatt válik fontossá, ugyanis az erdő mélyén eldugva találjuk.

 


A 6-os útról, Pécs felől hamar meglátjuk a Cserkút, Kővágószőlős irányát jelző táblát. Mindkét településen egy-egy gyönyörű templomot tekinthettünk meg. A cserkúti Árpád kori templom és a kővágószőlősi Sarlós Boldogasszony Plébániatemplom egyaránt büszkeségeink lehetnek.

 

 


A két település között tévelyegve végül egy helybéli irányított minket útba. A Jakab-hegy több irányból is meghódítható, mi a rövidebbnek tűnő útvonalon veselkedtünk neki. Kővágószőlősről a piros jelzésen kaptattunk fel a hegyre, fokozatosan elhagyva a falu házait. Az erdőbe érve jobb kéz felé fordultunk, ahol a piros jelzést követve a leírás szerinti célpontjainkat reméltük.

 


Kivételesen most nem tévedtünk el - pedig nagy nyomolvasók hírében állunk. Az útvonal első pihenésre is alkalmas állomása az ezredforduló évében állított jubileumi kereszt mellett volt. A kilátás innen pazar, ezért a lábunkat lógatva, a panorámát csodálva és a krisztusi megváltás emlékét magunkba szívva kaptunk új erőre testben és lélekben.

 

 

Kattints a fotóra a nagyított panorámaképért!


Tovább indulva egy panorámaúton haladtunk, meg-megállva élveztük az erdő hangulatát. Kelet felé hamarosan elértük a hosszan elhelyezkedő sziklaképződményeket, melyek közül kiemelkedik a Babás-szerkövek. A képződmény geológiai eredetét elolvastuk egy útikönyvből, mivel jellegzetes színe felkeltette az érdeklődésünket. A kövek keletkezéséhez legenda is fűződik: a Jakab-hegy alján élő két gazdag, egymással viszálykodó család története, mely szerint egyszer elzavartak egy ismeretlen koldust, aki megátkozta őket. „Váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni!” A vetekedő családok leánygyermekei férjhez mentek, és amikor az egyik család éppen elindult lefelé a jakab-hegyi barátok templomából, összetalálkozott a másik família felfelé igyekvő tagjaival, de egyik sem akart kitérni a másik útjából. Az örömapák mondata („Inkább váljunk kővé, de ki nem térünk!”), és a koldus jóslata beteljesedett. A Babás-szerkövek bábuszerű figurái rájuk utalnak.

 


A történet és a kövek látványa mindenkinek leköti a figyelmét egy időre, így hevesen elkezdtem kattogtatni a fényképezőgépemet. Miután minden kisebb-nagyobb sziklára felültünk, és körbejárva megszemléltünk őket, felkészültünk a túra következő nehéz, meredek szakaszára. Az egymás fölé magasodó sziklaképződményekre, melyek nem éppen kényelmes lépcsősorra emlékeztettek, kezünket-lábunkat is használva kapaszkodtunk fel.

 


A csúcsra felérve rátértünk a kék jelzésre, majd hamar megérkeztünk a Zsongor-kő természet alkotta kilátójába. A vörös sziklaorrot korlát keretezi, hasonlóvá téve azt a Titanic hajóorrához, ahol a filmbeli jelenetben a tenger, itt pedig Kővágószőlős terül el alattunk. A páratlan panoráma megörökítése után felelevenítettük a Zsongor-kőről olvasott mondát is, mely szerint egy hasonló nevű fiatal a kedvesével a törökök elől menekülve inkább a mélybe ugrott innen.

 

 

Kattints a fotóra a nagyított panorámaképért!


A Remete-barlang mellett visszakapaszkodtunk az útra, és élményekkel gazdagodva indultunk vissza. A pálos kolostor romjai és a halomsírok ugyan a mi túránkból kimaradtak, de így is teljesnek éreztük azt. Visszafelé még egyszer megcsodáltuk a cserkúti templomot, melynek egyszerű vonalú, de monumentálisnak tűnő tornya alatt szívesen örökítettük meg magunkat.

 


És most kanyarodjunk vissza Püspökszentlászlóra, ahol a történet címében is szereplő szarvasbőgés élményében lehetett részünk. Kifáradva a túrától, a velünk történteket a teraszon elevenítettük fel. Ugyan a szeptemberi este hidegnek bizonyult, de valahogy nem akaródzott még bemenni, ezért tovább üldögéltünk. A meglepetés csak ezután ért minket. Az éjszakai erdőben a vonuló szarvasok hangja félelmetesen csendült fel. Az út szintjéhez képest magasabban, a domboldalban emelkedő kerítés védelmében bátran figyeltük a bőgés erősödését. Legnagyobb meglepetésünkre, a kissé távolabb eső lámpa elhalványuló fénye megvilágította az elhaladó, csorda szélén legelésző őzeket és szarvasokat. Az látvány maradandó élménynek bizonyult.

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!

 

A Bakony legszebb panorámája nyílik a Papodról

A Bakony legszebb panorámája nyílik a Papodról

2022.08.19.

A Bakonyban sok szép kilátóhely van. A Kőris-hegyen állva a lábunk alatt hullámzó Magas-Bakony hegyei nyűgöznek le, a Kab-hegyi kilátóból akár a Balaton víztükrének csillogásában is gyönyörködhetünk, a Baglyas kopasz csúcsáról Fehérvárig száll a tekintet. Van azonban egy kilátó ahol mindezt egyszerre kapjuk meg, ahonnan körpanoráma nyílik szinte az egész Észak-Dunántúlra: a 646 méteres magasságig emelkedő Papodon álló Vitéz Bertalan Árpád kilátó.

→ Tovább
Óbükk gyöngyszeme: az Arlói-tó

Óbükk gyöngyszeme: az Arlói-tó

2022.08.19.

Nehéz sorsú iparvidék, káprázatosan szép természeti környezet, Erdélyt idéző tájak, ahol még ma is csodabogár a bakancsos turista. Az ország északi peremvidékén hullámzó Vajdavár-homokkővidék, vagy ahogyan a helyiek hívják, az Óbükk, még ma is felfedezetlen terület a természetjárók számára. A táj egyik legszebb látnivalója a gyönyörű környezetben megbújó Arlói-tó.

→ Tovább
Több száz madár életét mentik meg évente a Kecskeméti Vadaskertben

Több száz madár életét mentik meg évente a Kecskeméti Vadaskertben

2022.08.16.

Az ország legkisebb állatkertje nem csupán arra lehet büszke, hogy itt látható Magyarország legszebb hím oroszlánja vagy Európa legszebb tigrispárja, hanem arra is, hogy a lelkes gondozók évente több száz sérült madár életét mentik meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a lakosság közreműködésével.

→ Tovább