Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2019. január 11.

Télen a fehér Kevélyen

A Pilis hegység 534 méter magas sasbérce, a Nagy-Kevély és vonulata, minden évszakban kitűnő túracélpontnak bizonyul. Csodálatos panorámát nyújtó fennsíkja nemcsak üde zölden, de hósipkával fedetten is magával ragadó.

Pilisborosjenő és Csobánka északkeleti oldalán magasodik a Pilis déli lábát alkotó Kevélyek hegycsoportja. „P. B. Jenő” - mint ahogy egy idősebb helybélitől hallottam - Budapestről tömegközlekedéssel vagy a nulláson autóval is könnyen megközelíthető. Természet alkotta és épített látványosságai növelik népszerűségét. A község nevének összetétele sokat elárul a település múltjáról.

 


Első tagja a honfoglalás korára, a Jenő törzs betelepülésére, míg középső tagja a környék virágzó szőlőtermelésére, borászatára utal. A kevély kifejezés sem új keletű, a törökök kiűzése után betelepülő szerb lakosok kezdték a legeltetésre alkalmatlan, csak árvalányhajat termő kopár sziklafalakat kovilynak nevezni. A napjainkban is zömmel svábok lakta német nemzetiségi település közkedvelt része a budapesti agglomerációnak. Gombamód szaporodó új építésű ingatlanjai már szinte súrolják az erdő határát.

 


A központból indulva a piros négyzet jelzést választottuk, így útközben megcsodálhattuk a régi és modern házak harmonikus kombóját is. A Templom utcában álló római katolikus plébániatemplom építését 1756-ra datálják, de már jóval ezelőtt, a 14-15. században is több forrás említi. Magunk mögött hagyva a szépen rendben tartott Szent Vid barokk templomot, a meredek Viola közön másztunk fel az erdő széléig.

 


A turistajelzés útmutatására balra kanyarodtunk, ahol ténylegesen az utolsó kerítések határolják az ösvényt. A tájidegen, betelepített fekete fenyves alján futó vízmosás észrevétlenül, de hosszan emelkedik az Ezüst-hegy lábáig, ahol az út kettéválva lehetőséget biztosít a körtúrára. A napsütötte déli oldalon már szinte teljesen elolvadt a napokban leesett pár centis hó, így könnyebb volt megfigyelni a talaj változó szerkezetét.

 


A mállékony mészkőporos vájat kemény dolomitkőzetbe váltott, mely nem könnyítette meg a haladást. A piros sávon egyre magasabbra emelkedve, balról Pilisborosjenő háztetői tűntek fel. Az első, ténylegesen „szépkilátás”-ponton esőbeálló pihenőt építettek a „Nagy-Kevély barátai”. Az időjárás minden szempontból ideális volt, így maximum a tetőről olvadó hó vízcseppjei elől kellett a menedék.

 


Kevéssel a csúcs alatt hátrapillantva az Ezüst-hegy kontúrja tűnt fel, mely magasságával jelezte, hogy közel a cél. A hosszan elnyúló fennsíkszerű plató csodálatos panorámát tartogat. Tiszta időben a Budai-hegység szinte összes csúcsa beazonosítható, és ellátni akár a Gerecséig is. Az emlegetett időjárást ebben az évszakban nem hagyhatjuk figyelmen kívül kirándulásaink megtervezésekor, szélsőségei jobban befolyásolják a téli túraszervezést.

 


Ilyenkor magam is nagyobb figyelmet fordítok a meteorológiára, mondhatni iszom az időjósok minden szavát. Erre a hétvégi napra minden egybeesett, napsütés és szikrázó hótakaró fogadott minket a tetőn. Az alattunk elterülő pára sem csorbította az élményt, sejtelmes ködbe burkolta a távolt. Hosszan időzve élveztük a januári erőtlen napfényt, melynek visszaverődő sugarait megtöbbszörözte a fehér takaró.

 


A lefelé vezető piros jelzés nehezebbnek bizonyult, az olvadó és jegesedő havas szakaszok váltakozva tették próbára az egyensúlyérzékünket. A Kevély-nyereg csomópontján kellemes pihenőhelyet alakítottak ki, így útvonalválasztás előtt meg is pihenhetünk. A Pilisborosjenői Kevélyhegyi Tanösvény ismertető tábláinak köszönhetően a nyeregben és a csúcson is több információval gazdagodhatunk, megismerhetjük a hegység keletkezését, növényzetét.

 


A tanösvény első állomásait a sárga sáv mentén kereshetjük fel, melynek jól ismert tagjai a Teve-szikla vagy a díszletnek épített egri vár. Gyerekekkel kirándulva érdekes lehet a Kis-Kevély északi oldalában megbúvó Mackó-barlang is, de helyette mi inkább újból a csúcsot vettük célba. A nyeregből a kék háromszög vezet a Kis-Kevélyre, mely kevésbé népszerű nagyobb testvérénél. A kaptató alján álló Stromfeld Aurél emlékpadról a feliratot letörték ugyan, de a kilátást nem rongálhatják meg. Az azonos nevű menedékház romjai mára eltűntek, csak a pihenőhely emlékeztet az egykori épületre. A kisebb csúcsra könnyebben kapaszkodtunk fel, így nemsokára újabb panoráma tárult elénk. A két Kevély szépsége vetekszik egymással, az alacsonyabb is látványosan szélesedő látóhatárt nyújt.

 


Miután ezt a csodát is magunkba szívtuk, sétáljunk vissza a nyeregig, ahol a kéktúrázók pecsételhetnek is. A csomópontból a piros négyzetet választottuk, mely a Nagy-Kevély északkeleti oldalában vezet vissza az Ezüst-hegyi nyereghez. A hegyvonulat hidegebb oldalán a hótakaró még összefüggően megmaradt, ami alkotásra ihlette az előttünk járókat. Az út menti fatörzsre tapasztott „hószív” példáján felbuzdulva egy nyulacskát formáztunk a következő fa testére. Jókedvünket a lemenő nap sem szegte, vidáman ballagtunk lefelé a fenyőerdőn a falu szélére.

 

 

 

 

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

 

A cikk először 2018 januárjában jelent meg.

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!

Magyarország hetedik természeti csodája

Magyarország hetedik természeti csodája

2023.02.03.

Az ország legészakibb pontjával is büszkélkedő Füzér község felett 170 méterrel, egy minden évszakban igen látványos bérc tetején áll az ország egyik legszebb vára, melynek a Zempléni-hegység magasabb vonulatai adnak egyedülállóan szép keretet.

→ Tovább
„Tátra-látó” kilátók

„Tátra-látó” kilátók

2023.02.02.

A hideg idő beköszöntével rendszeresen tűnnek fel a neten szebbnél szebb fotók a Tátra hófödte csúcsairól, amelyeket nézegetve felötlik az emberben, hogy milyen jó lenne ezt élőben is látni. Persze a fotók többsége profi géppel készült és utólag megmunkált, viszont egy dolgot nem adnak vissza: azt a fantasztikus érzést, amikor ott állsz a hegytetőn, és a lábaid előtt hullámzik szinte a teljes egykori magyar Felvidék.

→ Tovább
Horogra akadva a Palotai-Bakony sziklaszurdokjaiban

Horogra akadva a Palotai-Bakony sziklaszurdokjaiban

2023.01.30.

Csak egyórányira a fővárostól, csak pár száz méter szint, csak csodás táj; csak élvezni lehet a Csór községtől északra elterülő dolomittérség szépségeit, változatosságát. Csak tájékozódni kell jól, az igencsak szokatlan útvonalvezetés ezt megköveteli.

→ Tovább