Mutatunk 6 olyan barlangos kirándulóhelyet, amiért nyáron, melegben is érdemes túracipőt húzni. Egyrészt, mert a forró napokon jól esik betérni a barlangok hűvösébe, másrészt mind különleges élményt nyújt. Néhol ugyan kaptatósabb az út, és a terep se mindig a legkönnyebb, de mindegyik teljesíthető gyerekkel.
Szelim-barlang – Tatabánya
A hazánk leglátványosabb barlangja címért is simán versenyezhetne a Tatabánya felett, a Turul-emlékműtől pár száz méterre található Szelim-lyuk.
A 45 méter hosszú, 18 méter magasságú csarnokot egy kisebb nyíláson át tudjuk megközelíteni, de ezenkívül még 3 bejárata van, fentről pedig hatalmas kerek nyílásokon árad be a fény.
Belépve a csarnokba a látvány parádés: az enyhén oldalra billent, roppant (dachstein) mészkőtömeg légiesen csavarodó karjai spirálszerűen vezetik körbe szemünket a falakon.
Odabent hatalmas tér és csodálatos formák vesznek körül
Tatabánya vasút- és buszállomásától akár gyalogosan is felsétálhatunk a piros jelzést követve. Ezt kell követnünk a hegyoldali lépcsősor tetejéig, ahol – tábla is mutatja – balra kiágazik a PΩ ösvénye. Ezen találjuk meg a barlangot. De autóval is megközelíthető a szerpentines Panoráma úton, amelynek a végén parkolót, tűzrakó helyeket, kilátópontot és egy kisebb játszóteret találunk. Innen szintén a piros, majd a PΩ jelzést kell követni, hogy eljussunk a barlangig. A Szelim-lyuk régészeti és őslénytani jelentősége, meghatározó tájképi jellege miatt 1982 óta fokozottan védett természetvédelmi és régészeti lelőhely.
Mackó-barlang – Pilis hegység
A Pilis egyik ismert, játékos nevű barlangját Csobánka felett, a Kis-kevély északkeleti oldalában találjuk. A 11 méter magas és 3-4 méter széles, látványos bejárattal felszínre nyíló Mackó-barlangról könnyen el lehet képzelni, hogy az őskorban számos állatfajnak, barlangi medvének, hiénának, őslónak, ősbölénynek, gyapjas orrszavúnak és mamutnak nyújtott menedéket. A régészek számos őskori leletre, maradványra, kovaeszközre bukkantak itt, amelyek azt bizonyítják, hogy már az ősember is életvitelszerűen használta a barlangot. Bejáratánál pihenőhelyet alakítottak ki asztallal, padokkal.
Legegyszerűbben Csobánkáról a sárga jelzést követve jutunk el a barlangig, de Pilisborosjenőről is elérhető egy hosszabb úton a Kevély-nyergen keresztül, ahol szintén a sárga jelzést kell követnünk egészen a Mackó szádájáig.
János-hegyi-átjáróbarlang – Budai-hegység
A Budai-hegység érdekes barlangja az Erzsébet-kilátótól nem messze a János-hegy oldalában nyílik. Nem sokan tudják, de ez a főváros egyik legrégebben keletkezett hévizes barlangja.
A barlang kb. 18 méter hosszú, és különlegessége, hogy két kijárata között kényelmesen felemelkedve átsétálhatunk.
Maga az üreg részben természetes eredetű, részben pedig mesterségesen bővített. Falain a legsötétebb, középső részen csákánynyomokat és fúrási lyukakat is felfedezhetünk, míg két végénél, a természetes eredetű üregekben a termálvíz oldotta gömbüstök rajzolódnak ki. Hogy miért vágták át, nem tudni biztosan, de a környékbeli vasércbányászat során folytatott érckeresés magyarázattal szolgálhat.
Suba-lyuk – Bükk
Cserépfalu közelében a Hór-völgy oldalában található a Suba-lyuk barlang, amely a magyarországi őskőkorkutatás egyik legnevezetesebb régészeti lelőhelye.
A mintegy 71 000–61 000 évvel ezelőtt itt élt ősemberek nyomaira Kadič Ottokár és Dancza János bukkantak rá 1932-ben.
Az emberi maradványok mellett állati csontokat, több ezer pattintott kőeszközt és faszéndarabokat is találtak a szakemberek az ásatások során.
A méretes szádával felszínre nyíló barlang teljes hossza 50 méter. A fokozatosan szűkülő és emelkedő aljzatú járat egy elágazáshoz vezet, innen jobbra, a védőfalazat mögött látható az a hatalmas kürtő, amelyet az ásatás tárt fel. (Ezen ne másszunk át, mert veszélyes!) Az elágazás bal oldali ágában egy felszínre nyíló ablakhoz lehet felmászni, ami korláttal védett, és ahonnan remek kilátás nyílik a Hór-völgy bejárata felé.
2024-ben megújult a Suba-lyukhoz vezető ösvény.
Új szakaszokkal egészítették ki a meglévő korlátokat, a régi lépcsőfokokat felújították, helyeként új lépéseket alakítottak ki a sziklában, hogy könnyebb és biztonságosabb legyen a barlanghoz való feljutás. Cserépfaluról a kék kereszt jelzés vezet a Hór-völgybe, ahol a táblával jelzett elágazástól balra, a KΩ jelzésen jutunk a Suba-lyukhoz.
Jankovics-barlang – Gerecse
A Gerecse északi részén, a bajóti Öreg-kő meredek, sziklás oldalából nyílik a Jankovich-barlang, melynek impozáns sziklacsarnoka nem meglepő módon egykor ősemberek menedéke volt.
A sziklaüreg 35 méter hosszú és 20 méter magas „kupolacsarnoka” egy 8 méter átmérőjű, szinte szabályos kör alakú kürtőben végződik felülről, ahonnan egész nap természetes fényt kap a barlang ezen része.
A Jankovich-barlang bejáratától nem messze találjuk a kevésbé látványos, de szintén szabadon látogatható Baits-barlangot, érdemes átsétálni oda is.
Legegyszerűbben Bajótról közelíthetjük meg az Öreg-kő barlangjait. A településről először a kék négyzet jelzést követjük, majd a KΩ-ra áttérve érjük el a Jankovics-barlangot. De az Országos Kéktúra felől is érkezhetünk, hiszen az a sziklaüreg alatt vezet, és ahol a Kék hajtűkanyart vesz jobbra, ott a KΩ jelzésre letérve, lépcsőkön kapaszkodhatunk fel a barlang bejáratához.
Csákvári-barlang – Vértes
A Vértes talán leglátványosabb barlangja a Guba-hegy délkeleti sziklás oldalán megbújó Csákvári-barlang, vagy más néven Baráczháza-barlang, amely a hegység második leghosszabb, szabadon látogatható barlangja.
Hírnevét jelentős őslényleleteinek, valamint kényelmesen bejárható és látványos járatainak köszönheti.
A barlang belsejében a cseppkőképződmények mellett a belógó gyökerek is egyedi látványt nyújtanak, ezek az elemlámpa fényében kimondottan kísértetiesnek hatnak.
A járat egy 7 m magas kürtőben ér véget, ebben szintén kiválóan megfigyelhetők a hasadékbarlangokra oly jellemző, hatalmas sziklafalak, melyeket az egymásra dőlő sziklák, kövek zárnak el a felszíntől.
Érdekessége még a barlangnak, hogy a fő hasadéktól balra nyíló üreg előtti sziklafalon kb. két méter magasan római kori, latin nyelvű feliratot olvashatunk.
Ez arra enged következtetni, hogy a barlang az időszámításunk első századában szakrális hely volt, Dianának, a vadászat istennőjének szentélyeként is használták az üreget. Legkönnyebben Csákvár központjából a zöld jelzésen, majd a ZΩ jelzésen érhető el a barlang.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/RZG626BUTA7E.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
