Tökéletes családi körtúra a legnagyobb kánikulára
Közel van a fővároshoz, látványos sziklafalak és hangulatos kis fahidak várnak ránk a Dera-szurdokban. Mutatunk egy családbarát körtúrát a felfedezéséhez.
A Dera-szurdokról jó pár cikket tettünk már közzé, és mindegyik után el is határoztam, hogy felkeresem az egész családdal ezt a vadregényes kis szurdokvölgyet, ám eddig valahogy sosem került rá sor. Pedig még csak azt sem lehet mondani, hogy messze lenne, mert a hűvösvölgyi otthonunktól csupán fél óra autóval. A „gond” inkább az volt, hogy a gyerekekkel vizezni vagy a Remete-szurdokba mentünk gyalog, vagy a szintén közeli Paprikás-patakhoz Solymár határába.


Ez vár ránk a Dera-szurdokban, ahol még a legnagyobb kánikulában is elviselhető a hőség. Sajnos ottjártunkkor a patak ki volt száradva
Az elmúlt napokat meghatározó hőhullám adta meg végül az utolsó löketet, mert olyan helyeket kezdtem el nézegetni, ahol napközben sem olvadunk el kirándulás közben. Így esett a választás az amúgy is bakancslistás Dera-szurdokra, amelynek vonzerejét csak növelte, hogy a patakmederben található fahidakat nemrég építették újjá.
Autóval megközelíteni a Pomáz és Pilisszentkereszt között kanyargó 1111-es útról a legegyszerűbb.
A Google Maps-en könnyen megtalálható a Dera-szurdok, ezt beállítva a bejárat melletti parkolóba jutunk, de a Waze is ismeri, Dera-szurdok parkoló néven találjuk, egyedül a lekanyarodásnál kell figyelni Pilisszentkereszt közelében, mert tábla nem jelzi a szurdokot. A főútról letérve egy tágas parkolóba jutunk, ahol egy kis rét, jó pár pad és tűzrakó hely fogad minket, így a túra előtt vagy után akár piknikezni is tudunk. Eltévedni garantáltan nem fogunk, mert a szurdokon keresztül vezet az Országos Kéktúra, így csak a kék sávot kell követnünk.


A parkolóból nehéz eltéveszteni a szurdokot, csak követni kell az Országos Kéktúra kék sávját
Az autóból kiszállva a gyerekek első dolga egy-egy (de néha több) bot mielőbbi beszerzése, ami után jön a szokásos forgatókönyv: vagy egymással, jobb estben képzeletbeli szörnyekkel hadakoznak, amihez mintegy mellékes hátteret biztosít a természet, mi meg mozgó víz- és élelmiszerraktárként követjük őket.
A Dera-szurdok szépségéről sok mindent elárul, hogy még a srácoknak is szemet szúrt a nem mindennapi környezet és élvezettel ugráltak a kiszáradt patakmeder szikláin.


Ha tömegközlekedéssel érkezünk, Pomáz felől Volánbusszal a Pilisszentkereszt, Pomázi út 35. elnevezésű megállónál kell leszállni. Innen a szurdok felső végéből indulhatunk a túrára
Természetesen nem mindig van ez így, amit a meder felett átívelő számtalan kis fahíd és palló is jelez. Ezeket nemrég újították fel, így akkor is megúszhatjuk szárazon, ha éppen „üzemel” az amúgy Kovácsi-pataknak is nevezett vízfolyás. A Dera nevet egyébként a környékbeli szerb lakosság adta a pataknak, amely lefordítva rést, hasadékot jelent. Ez nagyon is találó, mert helyenként tényleg meredek sziklafalak között vezet a patakot számtalanszor keresztező útvonal.
Bár tényleg szuperek lettek az új hidak, a köves terep miatt babakocsival én nem vágnék neki a szurdoknak, egy stabilan totyogó gyereknek viszont már nagy élmény lehet, még úgy is, ha időnként nyakban utazik. A cipelésre befogott szülőknek jó hír, hogy az egész szurdok alig egy kilométer hosszú, így viszonylag gyorsan lejárható, bár gyerekekkel még ez is egy örökkévalóság lehet.


A szurdok végén, Pilisszentkereszt határában egy jókora üreg tátongott az út mellett, a közeli információs tábláról megtudjuk, hogy „Ősnyelő” névre keresztelték. Ebből már ki is lehet találni, hogy egy jókora víznyelővel van dolgunk, bár ez mostanában kevésbé aktív, van viszont lejjebb, a patak medréhez közel egy másik víznyelő, ám ennek bejáratát vasajtó fedi. Nem véletlenül, ugyanis alatta egy 80 méter mély barlang lapul, amit még az Anubisz Barlangkutató Csoport tárt fel 2011-ben.


A képen egy jókora víznyelő látható, sajnos mostanában nem sok dolga akad
Ezeket az információkat emésztve haladunk tovább a kék jelzésen Pilisszentkereszt felé, amit pár perc múlva el is érünk, és néhány utcát lesétálva egy stratégiai helyen lévő cukrászdába ülünk be a Fő úton. Mi itt koffeinnel, gyermekeink pedig cukorral töltekeznek fel, majd ugyanezen az útvonalon visszasétálva ismét a szurdoknál találjuk magunkat.
Ezen ponton döntünk úgy, hogy nem a kék sávon térünk vissza a parkolóhoz, hanem a víznyelőtől induló kék háromszögre váltunk, ami a szurdok feletti dombokra vezet.


Visszafelé érdemes a kék háromszöget választani, így új útvonalon térhetünk vissza a parkolóhoz, és még panorámában is lesz részünk
Nagy kaptatóra ne készüljön senki, annyi szint viszont összejön, hogy szép panorámákban legyen részünk az ösvény melletti kilátópontokon. Az egyik helyről még a Megyeri híd teteje is megfigyelhető, a másik irányba meg a Pilis-tető uralja a látképet, rajta a Boldog Özséb-kilátóval. Geoláda-vadászoknak jó hír, hogy az egyik ilyen pont közelében egy kis láda lapul, így érdemes előre készülni műtyűrökkel, mi is így tettünk, így a srácok tudtak kivenni ezt-azt, cserébe tele is tömték a kis műanyag dobozt.


Rövid, de annál tartalmasabb program a Dera-szurdok felfedezése, alattunk, lent a völgyben kanyarog a patakmeder, körülöttünk meg a 360 fokos panoráma
A rövid hullámvasutazás után egyszer csak lefelé vezet az ösvény, és máris ott találjuk magunkat a túránk kiindulási pontjánál, a kis rétnél és a parkolónál. Itt a padokon elfogyasztjuk a maradék elemózsiát, majd fejben felkészülök arra a vitára, hogy az útközben begyűjtött kisebb-nagyobb botokat berakhatják-e a srácok a csomagtartóba, vagy maradjanak a természet lágy ölén. A végkifejlet természetesen az lett, hogy ismét tele lett a csomagtartó, cserébe ők kérték, hogy ide jöjjünk vissza eső után is, hogy lássák a patakot „működés közben”.

Két keréken Szarvas és Békésszentandrás között
A Békés megyei Szarvason és a vele szomszédos Békésszentandráson nyaranta felpezsdül az élet. A legnagyobb vonzerő persze a Holt-Körös, de ezernyi más érdekes és szép hely van még errefelé. Bringára szálltunk és felkerestünk közülük néhányat.
→ Tovább
A Túristvándi vízimalomtól a tivadari strandig – Szatmár-beregi kalandozások
Nemrégiben három napot töltöttünk az ország északkeleti szegletében, Szatmár-Bereg hangulatos és sokszínű tájain. Három nap persze nagyon kevés, de ennyi idő alatt is sok érdekes látnivalót sikerült felkeresni, sok élménnyel gazdagodtunk, és még annál is több vendégszerető emberrel találkoztunk
→ Tovább
Aludj a föld felett! – Tippek függőágyazáshoz
Ha aludtunk már sátorban, netán egy derékaljon a szabad ég alatt, itt az ideje, hogy kipróbáljunk egy újfajta élményt: a függőágyazást.
→ Tovább