Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai 1995. december 6-án kerültek be az UNESCO világörökségi jegyzékébe. Az itteni barlangok különlegessége formagazdagságukból és viszonylagos érintetlenségükből fakad, de az is nagyon ritka, hogy ilyen kis területen ennyire sok barlang koncentrálódjon.
A földrajzilag összefüggő egységet alkotó Aggteleki- és Szlovák-karszton (Gömör–Tornai-karszt) jelenleg több mint 1400 barlang ismert, amelyek közül 280 nyílik Magyarország területéről.
Az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) 1972-ben elfogadott világörökség-egyezményének célja az emberiség kiemelkedő értékkel bíró kulturális és természeti örökségének megőrzése. Az egyezményhez Magyarország 1985-ben csatlakozott, és eddig nyolc helyszínnel képviselteti magát, ezek többsége kulturális szempontból számít egyedinek, a természeti értékek között csak az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai szerepelnek.
„Az itt található barlangokat és azok képződményeit rendkívüli formagazdagságuk, komplexitásuk, viszonylagos érintetlenségük és kis területen való koncentrálódásuk teszi kiemelkedő jelentőségűvé. Ilyen komplexitásban barlangok a mérsékelt égöv zónájában sehol a világon nem fordulnak elő” – olvasható az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Barlangok mint természeti értéket 1995-ig csak két esetben nyerték el a világörökségi címet. Ezek egyike az amerikai Mamut-barlang, amely a maga 667 kilométerével a világ leghosszabb barlangja, a másik pedig a világ legnagyobb vízhozamú föld alatti folyómedrét alkotó Škocjan-barlangrendszer, amely Szlovéniában található. Ezekhez csatlakoztak az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai.
- A több mint 30 kilométeres Baradla–Domica-barlangrendszer a mérsékelt égöv leghosszabb aktív patakos barlangja.
- A Szlovákia területén található Szilicei-jégbarlang 470 m tengerszint feletti magasságon nyíló bejáratával a mérsékelt égöv legalacsonyabban fekvő, jégkitöltéssel is rendelkező barlangja.
- A Baradla–Domica-barlangrendszerben a gerinctelenek eddig több mint 500 faját sikerült kimutatni, a 28 európai denevérfaj közül 20 faj van jelen a térségben.
- A Baradla első kiépítését József nádor látogatása alkalmából 1806-ban végezték el. A barlangot az 1830-as években mintegy kétszáz ember kereste fel évente, ez a szám a századfordulón már meghaladta az ezret. Az Aggteleki Nemzeti Park leglátványosabb természeti kincsét legtöbben – közel 250 ezren – 1978-ban keresték fel.
Az évforduló alkalmából a nemzetipark-igazgatóság kvízjátékot hirdetett, amelynek részletei itt találhatók.
Sajnos a jelenlegi pandémia miatt érvényben lévő korlátozások nem teszik lehetővé a barlangok látogatását, ezért az ANPI egy virtuális kalandra hív minden érdeklődőt Egri Csaba kisfilmjének segítségével, amelyben az érdekes információk mellett láthatjuk többek között azt is, milyen egy barlangi árvíz. Ide kattintva pedig 360 fokos panorámaképeken csodálhatjuk meg többek között a Baradlát és a Rákóczi-barlangot.
