Hírek

A dunavirágzás miatt elhalasztották a légi szúnyogirtást

A napokban Budapesten és még több mint kétszáz településen, köztük például a Dunakanyarban is szúnyoggyérítést végeznek. Mindeközben azonban tart még a dunavirágzás is, a kémiai szúnyogirtás során használt méreganyag pedig nem tud különbséget tenni a szúnyogok és kérészek között.

Szerző:
Tóth Judit
Fotó:
Potyó Imre
123rf.com
2018. augusztus 12.

A napokban Budapesten és még több mint kétszáz településen, köztük például a Dunakanyarban is szúnyoggyérítést végeznek. Mindeközben azonban tart még a dunavirágzás is, a kémiai szúnyogirtás során használt méreganyag pedig nem tud különbséget tenni a szúnyogok és kérészek között.

A Kelet Pest megyei természetvédők Facebook-csoportjukban a hét elején arra kérték a tagokat, jelezzék, ha saját településükön kérészrajzást észlelnek. A felhívásra sok visszajelzés érkezett, közben azonban kiderült, hogy egyes településeken, a rajzással egy időben szúnyogirtást is terveznek.

 

Természetvédők a dunavirágért

 

 

Fotó: Potyó Imre
Fotó: Potyó Imre

A dunavirág a tiszavirágnál kisebb kérész-faj, negyven évnyi szünet után 2012-ben észlelték tömeges rajzásukat

Fotó: Potyó Imre (tovabbi képei a Facebookon)

 

A dunavirág nevű kérészfaj Magyarországon védett, eszmei értéke 10 ezer forint, és a Dunán négy évtizedes szünet után, 2012-ben észlelték tömeges rajzásukat. Magyarországon elsősorban kémiai úton történik a szúnyogirtás, vagyis légi permetezéssel vagy a talajról melegköd-képzéssel méregfelhőt bocsátanak ki, melynek általában a deltamethrin nevű idegméreg a hatóanyaga. Az ily módon környezetbe jutott méreg azonban nem szelektív, vagyis nemcsak a szúnyogokra hat, de minden, az adott hatóanyaggal érintkező rovarra is, sőt, ha az élővizekbe jut, a deltamethrin a halakat, hüllőket és a kétéltűeket is veszélyezteti. Épp ezért kell az irtás előtt figyelmeztetni a környékbeli méhészeket, az olyan településeken pedig, ahol állóvizek, folyóvizek vannak a település belterületén, a szakemberek egy ötméteres védősávot tartanak a víztől, hogy az irtószer ne jusson a vízbe. A katasztrófavédelem által irányított szúnyoggyérítés idén április 23-án kezdődött. Azóta folyamatosan, egészen őszig végzik a szakemberek a szúnyogok számának csökkentését. Idén eddig 583 ezer hektáron léptek fel a csipőszúnyogok ellen, ami összesen 968 települést érintett.

 

Fotó: 123rf.com
Fotó: 123rf.com

 A kémiai szúnyogirtás sajnos nem csak a szúnyogokra hat

 

A természetvédők tudták, nincs sok idejük, minél hamarabb cselekedniük kell. Megkeresték a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóságát, akik 2014 óta felelősek a szúnyogirtásért, és kérték a szúnyoggyérítés leállítását az érintett területeken. Közben kiderült, a kérészek kutatásával foglalkozó dr. Kriska György, az MTA ÖK Duna-kutató Intézet főmunkatársa, az ELTE Biológiai Intézetének docense is megkereste őket az ügyben. A kérészek rajzására tekintettel az érintett területeken elhalasztják a szúnyogirtást augusztus 20-ig, és csak a rajzás várható befejeződése után végzik azt el, a földi kezelések kezdési időpontját pedig későbbre halasztották, hogy a települések Duna közvetlen közelébe eső részéhez csak 23 óra után érjenek, amikor már a kérészek rajzása is véget ér.

 

A kémiai szúnyogirtás a kérészeket sem kímélné

 

A dunavirágok idei rajzása augusztus elején kezdődött, és Kriska György szerint augusztus 20-ig várhatóan lezajlik majd. A kérészek lárvái a folyók aljzatában élnek, ahol algákkal, más kisebb élőlényekkel, algákkal és szerves törmelékkel táplálkoznak. Rajzáskor a lárvák felúsznak a vízfelszínre, és egy, a hímek esetében két vedlés után a kifejlett rovarok repülni kezdenek. A kifejlett állatok azonban csak pár óráig élnek, ennyi idő alatt kell egymásra találni a hímeknek és a nőstényeknek.

 

Fotó: Potyó Imre
Fotó: Potyó Imre

A kifejlett kérészek rövid élete csak a megtermékenyítésre és a peterakásra elég

Fotó: Potyó Imre (további képei Facebookon)

 

A megtermékenyítés után a nőstény dunavirágok több százezres rajokat képeznek a víz felett, így repülnek pár kilométert, és rakják le a petéiket. „Ha egy ilyen rajt ér a permetezés, akkor előfordulhat, hogy olyan gyorsan hat ez a méreg, hogy arra sincs idejük, hogy a petéiket lerakják, és így az utódgeneráció is sérülhet - magyarázza Kriska György. Egy petecsomó 6-8000 petét is tartalmaz, ha egy petecsomót nem raknak le, már az több ezer lárva kifejlődését akadályozhatja meg.”

 

Szúnyogok elleni harc környezetbarát módon

 

A szúnyogirtásnak létezik biológiai módja is, mely a kémiai módszerekkel ellentétben kifejezetten a szúnyogok lárváira irányul. A hatóanyag ez esetben a Bacillus thuringiensis nevű baktériumhoz kötődik, mely egy olyan fehérjealapú méreganyagot termel, amely elpusztítja a lárvákat. Az irtás hatékonyságához azonban szükséges már kora tavasszal a lárvabölcsőknek számító vízállások feltérképezése, hogy a hatóanyagot szakszerűen kifejezetten ezekre a területekre juttathassák ki.

 

Fotó: 123rf.com
Fotó: 123rf.com

 A biológiai szúnyogirtás a vízben élő lárvákra irányul, míg a kémiai irtás során a kifejlett rovarokat veszik célba

 

Vagyis nem kérdés, ez a módszer szakértelmet és rendszeres terepi jelenlétet igényel, míg a kémiai irtás egyszerűbben alkalmazható, azonban a biológiai módszerrel ellentétben nem csak a szúnyogokat pusztítja el. Sőt, egy a levelek fonákán is ható melegködös (vagyis a földi úton végzett) gyérítés kapcsán egy MTA vizsgálat kimutatta, hogy az elhullott rovarok között a célcsoportot jelentő szúnyogok aránya 0,1% (azaz minden ezredik rovar) volt csak! Az pedig könnyen belátható, ha csökken a rovarok száma, az a rovarfogyasztó gerincesekre, és így végső soron az egész ökoszisztémára hatással van.

 

Kémiai szúnyoggyérítés vs. természetvédelem

 

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint valóban előfordul, hogy a települések belterületein egyes érzékeny rovarok is elpusztulnak a szúnyogok mellett, azonban teljes rovarpusztulástól szerintük nem kell sehol sem tartani, hiszen hetente eltérő területen zajlik szúnyoggyérítés. „Így a szúnyogokkal is táplálkozó madarak, denevérek sem maradnak táplálék nélkül. Éppen ezért használják a szúnyoggyérítés, és nem a szúnyogirtás kifejezést, hiszen a cél a szúnyogok számának csökkentése, nem pedig az, hogy az ember olyan mértékben avatkozzon be a természet rendjébe, hogy eltüntessen egy fajt.”

 

Fotó: 123rf.com
Fotó: 123rf.com

A legkisebb pocsolya is kiváló lárvabölcső lehet


A katasztrófavédelem szerint is az lenne az optimális, ha a szúnyogokat még kifejlődésük előtt, lárvaállapotban el lehetne pusztítani a tenyészőhelyeiken a környezetbarát biológiai eljárással, így nem lenne szükség irtószerrel történő kémiai permetezésére. Szerintük azonban „nem lehetséges kizárólag biológiai eljárással érdemben csökkenteni a szúnyogok számát, mivel lehetetlen felkutatni és kezelni minden egyes élőhelyet, minden vödröt, hordót és pocsolyát az országban. A biológiai eljárással a szúnyogok utánpótlása tartható kordában. A biológiai módszer során azokra a nagyobb kiterjedésű állandó vízfelületekre juttatják ki a környezetbarát készítményt, amelyek nincsenek magánterületen, valamint elérhetőek járművel vagy gyalog.”


Civilek és szakemberek sokasága is állítja azonban, hogy meg lehetne oldani a környezettudatos védekezést is. A Biológiai Szúnyogirtásért küzdő Facebook-csoportnak ma már háromezer tagja van, akik hisznek abban, hogy a szúnyogok ellen létezik olyan hatékony védelem, mely a természetet sem károsítja. Ezt az álláspontot támasztja alá az MTA Diverzitásbiológiai Bizottságának 2017 novemberében kiadott állásfoglalása is, mely szerint a szúnyogirtás jelenlegi gyakorlata több okból sem megfelelő. „A vektorok népességeinek és tenyészőhelyeinek ismerete híján a beavatkozások sokszor késnek és/vagy nagyon csekély találati pontosságúak... A védekezést tekintve koncepcióváltást sürgetünk, amely a belvizes területek (lárvatenyésző helyek) vízrendezését és a lakossági védekezés megszervezését, a szúnyogfajok és az általuk hurcolt arbovírusok monitorozását is magában foglalja.”

 

Culicidae
Culicidae

 Alakítsuk úgy a kertünket, hogy minél kevesebb lárvabölcsőnek alkalmas pangóvizet hagyjunk meg, a szúnyogok természetes ellenségeinek viszont kedvezzünk megfelelő élő-és búvóhelyek kialakításával

 

A szúnyogok elleni környezetbarát védekezésből mi magunk is kivehetjük a részünket. Például azzal, hogy kertünkben megszüntetjük a potenciális szúnyogbölcsőket, vagyis minden olyan lehetőséget, ahol a lárvák fejlődéséhez kedvező pangóvíz kialakulhat, legyen az egy túlcsorduló virágalátét vagy egy tető nélküli hordó. A madáritatókban naponta cseréljük a vizet, így ott nem tudnak a lárvák kifejlődni. Alakítsuk úgy kertünket, hogy minél több madár, kétéltű és hüllő otthonra találjon benne, így a szúnyogok természetes ellenségei is segítségünkre lehetnek a csípések elleni küzdelemben.

 

Kapcsolódó cikkek:

Fénysorompót építenek a dunavirágoknak

Vízibusszal a bolharákok birodalmában

Fókuszban a természet-Potyó Imre
 

Cikkajánló