Kéktúra

A KÉK vándora

Az ismert fotográfus, Burger Barna, hajdani, gyermekkori álmát váltotta valóra, amikor végigjárta a mára már klasszikussá vált Országos Kéktúrát (OKT). A vándorláson készült fotóit és a hozzájuk fűződő sajátos, „burgeres” gondolatait könyv formájában nyújtja most át a természetjárás szerelmeseinek. December elején megjelenő albuma kapcsán beszélgettünk vele.

Szerző:
Joó Annamária
Fotó:
Burger Barna
Gulyás Attila
2014. december 2.

Az ismert fotográfus, Burger Barna, hajdani, gyermekkori álmát váltotta valóra, amikor végigjárta a mára már klasszikussá vált Országos Kéktúrát (OKT). A vándorláson készült fotóit és a hozzájuk fűződő sajátos, „burgeres” gondolatait könyv formájában nyújtja most át a természetjárás szerelmeseinek. December elején megjelenő albuma kapcsán beszélgettünk vele.

Honnan jött az ötlet, hogy végigjárd az OKT-t?
Burger Barna: Gyermekkoromban többször is láttam Rockenbauer Pál Másfélmillió lépés Magyarországon című filmjét a „Kékről”, s az alapélményemmé vált. Arról álmodoztam, ha felnövök, egyszer én is megcsinálom a nagy túrát. Később, amikor az erdőket kezdtem járni, néha belekezdtem, majd abbahagytam, ahogy az élet sodra diktálta, habár magát a túrázást soha nem adtam fel. Kapcsolatba kerültem a Magyar Természetjáró Szövetséggel (MTSZ), s az ő bátorításukkal és támogatásukkal vágtam neki az előző évben, hogy megvalósítsam ezt a dédelgetett álmot.

 

Miért választottad az Országos Kékkör hosszabb és nehezebb északi szakaszát a rövidebb dél-dunántúli vagy az alföldi helyett?
Mert ez az alap. Ez a hagyomány, hisz a nagy elődök is itt kezdték, és ezért számomra egyfajta zarándokút jellege is volt. Nem utolsósorban pedig ezzel voltam adósa magamnak évtizedekkel korábbról.

 

bb6_7630_masolat-2.jpg

 

"Vannak olyan útelágazások, ahol bárhová is indulsz, jó irányba lépsz"

 

Alkalmanként hány kilométert tettél meg?
Tereptől függően naponta 20 és 40 km között teljesítettem, heti két-három napon keresztül, ahogy a munkám engedte. Volt, hogy a hétfő és a kedd az úté volt, a szerda a munkáé, majd a csütörtök és a péntek ismét az ösvényen talált. A több mint 1100 kilométert 2013 májusának végén kezdtem, s idén, november elején fejeztem be.

 

Mi volt a legmeghatározóbb élményed a túra alatt?
Nehéz ezt elmondani egy rövid beszélgetés során. A hosszú, magányos gyaloglások mindegyike meghatározó élmény egy bizonyos értelemben, de a legfontosabb élmény maga a „Kék” - úgy egyben, ahogy van. Amikor az ember távol van megszokott környezetétől, mindent másképpen lát. A természetközeliség alapállapot, mégis olyan létezés, amely csak keveseknek adatik meg. Könyvemben a magam szubjektív tapasztalataira alapozva éppen erről szeretnék beszélni.

 

Néhány OKT-fotóddal már találkoztunk a Turista Magazinban. Azok szinte szöveg nélkül is meséltek.
Nézd, én fotós vagyok, s nyilván képekbe öntve látom a világot körülöttem. Az objektív lencséje a kifejezőeszközöm. Remélem, nem vesztettem el a rácsodálkozás képességét. Beutaztam szinte az egész világot, láttam és fotóztam sok szép tájat. Azt hiszem, mára megértettem, hogy amikor a természetet járom, s alig találkozom emberrel, az élmény belülről tükröződik vissza, az komponálja meg a felvételt. Ezt az élményt szeretném megosztani másokkal.

 

bb6_6206_burgerbarna_vagott.jpg

 

"Arról álmodoztam, ha felnövök, egyszer én is megcsinálom a nagy túrát"

 

Ez a vándorút megváltoztatta a véleményed a bakancsos túrázásról?
Természetesen! Sokkal nagyobb tiszteletet érzek a „műfaj” iránt. De ha már itt tartunk, a Kék az életszemléletemet is megváltoztatta. Volt időm elgondolkodni az életemről, a döntéseimről, s lehetőségem támadt arra, hogy újragondoljam az értékrendemet az életben. Hogy értsd, miről beszélek: amikor nekiindultam a vándorútnak, egy lakásban éltünk a XIII. kerületben, ma már vidéken, a Pilisben lakom egy családi házban. Egyszerűen rájöttem, értelmetlen volt úgy élnünk, ahogy azt korábban tettük. Itt karnyújtásnyira vagyunk az erdőktől, a hegyektől. S mindezt annak a másfél évnek köszönhetem, amelyet az úton töltöttem, amikor megértettem, napról napra megtanultam, mit jelent a természethez közel lenni.

 

Az MTSZ jelenleg is folytatja az Országos Kékkör turistaútjainak, jelzéseinek és információs tábláinak felújítását. Az utad során mit tapasztaltál ezekkel kapcsolatban?
Amikor elindultam, eleinte még a régi állapotokkal találkoztam. Megesett, hogy 12 kilométeren egyetlen kék sávjelzést találtam. Helyenként egyenesen szörnyű állapotban voltak az útvonalhoz tartozó tereptárgyak: némelyik ösvény úgy be volt nőve aljnövényzettel, hogy könnyű volt eltévedni. A Zempléni-hegységben órákig kerestem, merre kell haladnom. Ám ahogy telt az idő, szembetűnő lett a változás. Megjelentek a látótávolságban lévő turistajelzések, egyszerűbbé vált a tájékozódás. A felújított szakaszokon össze sem lehet hasonlítani a régi és az új állapotot.

 

Mi a célod a könyvvel?
Ha csupán néhányan elindulnak a Kéken azon képek és gondolatok nyomán, amelyeket én is „ajándékba” kaptam ettől az egyedi úttól, akkor már elértem azt, amit akartam.

 

dsc02254-2kk.jpg

 

"Tizenkét tematikus fejezetben mesélek a Kékről, az én sajátos eszközeimmel"

 

Milyen koncepció alapján válogattad ki a képanyagot?
Ez a könyv tulajdonképpen egy szubjektív napló a Kékről. Amikor elindultam, fogalmam sem volt, hogyan kell egy ilyesfajta „útikönyvet” összehozni. Mint kiderült, a könyv íratta saját magát, s ma már tudom, ennek így kellett lennie. Tizenkét tematikus fejezetben mesélek a Kékről, az én sajátos eszközeimmel. Természetesen volt egy tervezési periódus attól a pillanattól kezdve, amikor a gondolat megszületett bennem. Mindent egybevéve három évvel ezelőtt kezdtem a tervezést. Rengeteget köszönhetek a Rockenbauer-stáb tagjainak is - a segítségük nélkül sokkal nehezebben gyürkőztem volna meg a magamra vállalt feladattal. S köszönettel tartozom az MTSZ-nek is, amiért végig támogatott, mögöttem állt.

 

Kinek ajánlod a december első hetében megjelenő könyved?
Bakancsosoknak és otthon ülőknek, városiaknak és a vidéket járóknak. Bárkinek, aki gondolkodni akar erről a gyönyörű országról, bárkinek, aki látni akarja tájaink sokféle arcát. Magyaroknak és nem utolsósorban nem magyaroknak is, vagyis mindenkinek, aki fel akarja fedezni ezt a hazát - és saját magát.
 

Burger Barna Kékvándor című könyvének bemutatójáról bővebben itt tájékozódhatsz.

 

A könyv megvásárolható az Írók boltjában az Andrássy úton, és az MTSZ központjában a Károly krt. 11-ben.

Ára 9800 Ft

Cikkajánló