A kerecsensólymok a zsákmányrablás nagymesterei

A kopár, őszi tájban a könnyen elérhető rágcsálók szinte mágnesként vonzzák a ragadozó madarakat a Dévaványa-Ecsegi-pusztákon. Így itt jól megfigyelhetjük a kerecsensólyom különleges táplálékszerzési technikáját. 

Szerző:
kmnp.hu
Fotó:
123RF.com
2018. november 5.

A kopár, őszi tájban a könnyen elérhető rágcsálók szinte mágnesként vonzzák a ragadozó madarakat a Dévaványa-Ecsegi-pusztákon. Így itt jól megfigyelhetjük a kerecsensólyom különleges táplálékszerzési technikáját. 

 

A nagy mennyiségű pocok a vörös vércsék, a barna rétihéják és a kerecsensólymok számára egyaránt kitűnő táplálékforrást jelent. Utóbbiak azonban rendszerint nem saját maguk ejtik el a zsákmányt, hanem másoktól orozzák el. A levegőben üldözőbe veszik a már megfogott mezei pockokkal repülő rétihéjákat, vörös vércséket, s egészen addig kergetik őket, amíg el nem engedik zsákmányukat - írja a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság weboldala.

 



Az öreg és a fiatal kerecsensólymok egyformán ezzel a technikával, azaz kobzással szerzik táplálékukat. A Dévaványa-Ecsegi-pusztákon idén ősszel öt fiatal példányt is rendszeresen láttak a szameberek vadászni, úgy tűnik, ők nem indultak el kóborolni. A fiatal kerecsensólymok ugyanis az ivarérettség eléréséig (2-3 éves korukig) nagyon sokat vándorolnak, s nem feltétlenül csak déli irányba. A Dévaványán korábban GPS-jeladóval ellátott példányok közül akadt olyan is, amelyik Csehországban töltötte a telet, mások Görögországban, Líbiában illetve Kazahsztánban bukkantak fel. A kerecsensólyom (Falco cherrug) Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 1 000 000 forint egyedenként.

 

Térkép: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

 

Kapcsolódó cikkeink:

A mérgezés és az áramütés nagyobb gond, mint a fészelrablás

Szédületes sebességéről ismered fel az Év Madarát
 

Cikkajánló