A legvarázslatosabb téli kirándulóhelyek

Télen igazán különleges arcát mutatja a természet, és bár most egy cseppnyi felmelegedésre számíthatunk, ne feledjük, még bőven van hátra a fagyos évszakból. Cikkünkben olyan téli túracélpontokat gyűjtöttünk össze az ország minden tájáról, ahol garantáltan leesik az állad a látványtól.

Szöveg:
2022. január 26.

Télen igazán különleges arcát mutatja a természet, és bár most egy cseppnyi felmelegedésre számíthatunk, ne feledjük, még bőven van hátra a fagyos évszakból. Cikkünkben olyan téli túracélpontokat gyűjtöttünk össze az ország minden tájáról, ahol garantáltan leesik az állad a látványtól.

1. Jégvarázs a Mecsekben

Óbánya és az Óbányai-völgy egész évben remek túracélpont, ám talán télen a legérdekesebb. Ilyenkor a leglátványosabb ugyanis a Csepegő-kő, ahol a mésztufa sziklákon jégcsapok sokasága csillog. Ahhoz, hogy eljussunk ide, érdemes Óbányáról indulni, és körbenézni a 250 éves, múzeumfalu jellegű településen, amit „magyar Svájcnak” is neveznek. A fehérre meszelt tornácos házakból álló egyutcás falu az Öreg-patak völgyében bújik meg, és anno itt indult el a keleti-mecseki erdei üveggyártás. Innen a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalát követve érdemes tovább haladni az Óbányai-völgybe.

Az üveggyártás sok vizet igényelt, így a völgyben egykor nem kevesebb, mint 28 vízimalom működött. Ennek egyik mai hírmondója a Krémer-tanya épülete. Ha ezt elhagyjuk, kisvártatva feltűnik a már emlegetett Csepegő-kő, a szomszédságában pedig a híres Ferde-vízesés, amit Tündérlépcsőnek is neveznek, mégpedig azért, mert egy lépcsős szerkezetű vízesésről van szó, 10-25 cm magas „szintekkel”. A jurakori rétegek, mészkő- és márgapadok tektonikus erőknek köszönhetően mozdultak el, így alakult ki ez az egyébként is egyedi látványosság, ami télen különösen érdekesen fest.

Ide kattintva klassz túratippet találsz a környék felfedezéséhez!

2. Legnagyobb természetes vízesésünk jégbe fagyva

Az ország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga a Mátrában, Parádfürdő közelében található Ilona-völgyi vízesés, amit egyrészt nagy esőzést követően, másrészt pedig télen érdemes leginkább felkeresni, mert befagyva csodás jégképződményeket produkál. Ha Parádfürdő keleti végétől indulunk, egy körülbelül 6 km-es tanösvényen érjük el a vízesést, és közben megismerkedhetünk a völgy földtani értékeivel is. A körülöttünk magasodó hegyek mintegy 40 millió évvel ezelőtt keletkeztek vulkáni működés eredményeképpen. A környék híres az ércbányászatról, erről tudhatunk meg sokat a tanösvény tábláit olvasva.

Egy másik lehetőség, ha a Kékesről indulunk, ahol a túrát rögtön meg lehet alapozni egy jó kávéval, forró teával vagy más lélekmelegítővel a TV-toronyban, aztán jöhet a nem túlságosan megerőltető ereszkedés, miközben érintjük a Sas-kő emlékművét és lélegzetelállító panorámáját is, megcsodálhatjuk a közel 10 méter magas vízesést, és végül a parádfürdői kastélynál lyukadunk ki. Csúszásmentes téli lábbeli mindenképp ajánlott!

3. Salgó vára hópaplan alatt

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a Karancs-Medves vidékén, a 625 méteres bazaltkúp csúcsán ég felé törő várrom Magyarország egyik legszebb panorámájával kecsegtet, így ha van hó, ha nincs, itt mindenféleképpen utánozhatatlan élményben lesz részed. Fentről látható a Mátra, a Bükk, a Cserhát és a Karancs, a Sátoros-hegy, Somoskő vára, tiszta időben pedig a Magas-Tátra is feltűnik.

Nem tudni, mikor építették a várat, de annyi bizonyos, hogy először 1341-ben említették írásos dokumentumban, és valószínűsíthető, hogy a Kacsics nemzetség tagjaihoz lehetett köze. Egy érdekes történet is fűződik hozzá: a törökök állítólag csellel vették be 1554-ben. Úgy regélik, hogy hatalmas farönköket sorakoztattak fel, mintha ágyúk lennének, amit a rossz látási viszonyoknak köszönhetően a várvédők minden további nélkül elhittek, és rövidesen átadták az épületet. 1845 nyarán Petőfi is járt a romoknál, ez ihlette Salgó című versének megírására.

Ha itt kirándulsz, ne hagyd ki a szomszédos csúcsot, a Kis-Salgót, ahonnan a salgói várra nyílik remek kilátás. A sziklás platót Boszorkány-kőnek nevezik, a monda szerint azért, mert egykor boszorkányok táncoltak itt teliholdkor.

4. Vár a téli puszta

Ha nem mindennapi élményre vágysz, irány a hóval fedett Hortobágy! Az utóbbi években egy ritkábban keletkezik itt egybefüggő hópaplan, ám idén pont így esett. Szerkesztőségünk nemrégiben Tiszafüred közelében, az Egyek-pusztakócsi mocsaraknál járt, amit ideje neked is megismerned, ha még nem hallottál róla. Itt áll például a Meggyes csárda, ami ma is éppen úgy fest, mint megépülésekor, 1760-ban, a hó ölelésében pedig végtelenül meghitt hangulatot áraszt. Bent múzeumot találsz a századfordulóban használt bútorokkal, eszközökkel berendezve a búbos kemencétől a kármentőig. (Nem tudod, mi az? Kattints!)

A közeli madármentő helyen, a Górés-tanyán minden betérőnek szívesen mesélnek. Elsősorban ragadozó madarakkal foglalkoznak, de fehér gólyák is megfordulnak itt. Az Egyek-pusztakócsi mocsarak bemutatóterületen található a Fekete-rét tanösvény, ami egy tóhoz vezet, ahol egy pallósoron sétálhatunk végig. Közben érdemes figyelni a hóban az itt élő állatok nyomait: fácánok, nyulak, aranysakálok járnak errefelé.

Arról, hogy a téli puszta egyáltalán nem egyhangú, te is meggyőződhetsz, ha ellátogatsz például a Tiszakürti Arborétumba, a vadasparkba vagy a Hortobágyi Nemzeti Park bemutatóhelyeire, tanösvényeire. Itt ismerheted meg őket.

5. Szalajka-völgy – másképp

Bár Magyarország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye Szilvásvárad környéke, télvíz idején itt is kisebb a forgalom, annak ellenére, hogy a téli Szalajka-völgy ilyenkor is magával ragadó. Kisvasutazni ugyan nem lehet, de pisztráng például szerencsére kapható. Hogy miért ez Magyarország egyik legnépszerűbb pisztrángozó helye, annak az az oka, hogy a Szalajka-patakban nagy valószínűséggel őshonos a sebes pisztráng, amit előszeretettel fogtak és fogyasztottak a környéken lakók. A pisztrángtelepet az 1920-as években létesítették, a mai tórendszert pedig a 60-as években alakították ki. Érdekesség, hogy elsősorban a szivárványos pisztrángot szaporítják, mert kevésbé igényes és gyorsabban is nő, mint említett társa.

A völgy fő attrakciója természetesen nem más, mint a Fátyol-vízesés, ami télen is lenyűgöző. A víz 17-18 mésztufalépcsőn keresztül zubog lefelé. A vízesés a körülötte létrejövő vízpermetről kapta a nevét. Nem messze innen terül el a Szabadtéri Erdei Múzeum, ami szintén különlegességnek számít: régi erdei mesterségeket lehet megismerni a hamuzsírfőzéstől a gyantatermelésig. Még egy tipp: a völgy elején, a lovarda mellett szuper program várja a családokat, egy barátságos, 270 m hosszú lesiklópályán lehet síelni és snowboardozni.

Cikkajánló