Az ohati világviszonylatban is különleges erdő. Ez a szikitölgyes-maradvány egyike azon kevés ilyen erdőtársulásoknak, ahol az erdőssztyepp-jelleg szikes talajadottságok hatásának van kitéve. Természetvédelem szempontjából igazi „szentély”, amelynek faállománya a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak köszönhetően most megújul.
Ha visszamennénk úgy tízezer évet az időben, a Hortobágyon sok olyan állatfajt láthatnánk, amelyekkel ma már nem találkozhatunk. Ha maradéktalanul nem is lehet visszapörgetni az idő kerekét, azért a Hortobágyi Vadasparkban tehetünk egy képzeletbeli időutazást, keselyűkkel, pelikánokkal és vadlovakkal.
A néphagyomány szerint az állatokat Szent György napján, azaz április 24-én hajtják ki a legelőkre. A nemzetipark-igazgatóságok állattartó telepeiről is kihajtották a magyar szürke szarvasmarhákat, házi bivalyokat, juhokat, és a napokban a Mátai Ménes is visszatért a hortobágyi legelőkre.
Az első csikók két hete érkeztek meg a Hortobágyon található Pentezugi Rezervátumban, ahol az állatok félvad körülmények között élnek, azt eszik, amit a puszta ad számukra, és a kutatókon kívül más emberrel nem nagyon találkoznak.
Összeszedtünk nektek néhány érdekes kis videót, amelyekben többek között bekukkanthatunk a vaddisznók fürdőszobájába és a medvék hálószobájába, megnézhetjük, milyen nyüzsgő élet van egy profi természetfotós lesnél, megcsodálhatjuk a Hortobágy gazdag madárvilágát, és szembesülhetünk az emberi tevékenység Földet átalakító szomorú hatásaival is.
Még a kutatókat is meglepte a csapdával fogott hím tömege. Valószínűleg sok pórul járt hörcsög állhat a jelenség mögött.
Már "dobozban" várja a premiert a Vadlovak – hortobágyi mese című új magyar természetfilm. A járványhelyzet miatt a bemutató időpontja egyelőre még bizonytalan, de néhány részletet már most megnézhetünk. A látottak alapján pedig kijelenthetjük, még az eddigieknél is jobban várjuk Török Zoltán új filmjét.
Ezt az kedves megjelenésű énekesmadarat a tél hírnökének is szokták nevezni, mivel általában akkor tűnik fel, amikor hidegebbre fordul az idő. Bár hazánkban szórványos téli vendégnek számít, a hortobágyi pusztákon évről évre felbukkannak néhány százas csapatai. És miért ünnepnap, ha találkozol vele, cikkünkből megtudhatod.
A madár a messzi északról érkezik Magyarország rövid füvű legelőire. Jellegzetes hangjáról könnyen felismerhető.
A magyar szerkesztőség ajánlására az amerikai National Geographic az év 25 álom-úticélja közé választotta a Hortobágyot. És ennek hatására hazánk kistája tovább menetelt a nemzetközi médiában, mert a francia NatGeo is címlapjára tette, illetve a brit NatGeo Travelerbe is bekerült.
A faj az egész világon veszélyeztetett. Most, hogy a ludak gyülekeznek hazánkban, a nagy lilikek rengetegében meg lehet figyelni ezeket a feltűnő és szép madarakat is.
A National Geographic nemzetközi honlapja a 2021-re leginkább ajánlott családi utazási célpontok közé sorolta a Hortobágyot.
A nagy lilikek és más vadludak lassan átveszik az uralmat a halastavak fölött.
Még mindig 50 ezren vannak. Szerencsére idén nem voltak jellemzőek tömeges pusztulások. Éves darujelentés következik.
Megjelent Török Zoltán hortobágyi vadlovakról szóló természetfilmjének első előzetese – másfél perc a darvakról.
Mostanában már hajnaltájt nagy a nyüzsgés a Hortobágyon: nyolcvanezer daru ébredezik a vidéken.
A hortobágyi halastórendszer Közép-Európa egyik legfontosabb vízimadár-élőhelyének számít. Szeptember közepén bejártuk a halastavakat, a Turista Magazin októberi számában elmeséljük, mi mindent láttunk.
Az első darvak szeptember közepén tűntek fel a Hortobágyon, és egy hét alatt tízszeresére nőtt a számuk. A hétvégén már közel százezer madarat számoltak a szakemberek. A szokatlan tömeg szó szerint a szelek szárnyán érkezett.
Szeptemberben virágzik a Hortobágyon a szikes területek növénye.
Videón csodálhatod meg a rendkívüli látványt, és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság darvas programjait is bemutatjuk.
Felfedeztük a Mátra és a Bükk „árnyékában” található, kevesek által ismert középhegységünk szépségeit
Rövid, ám csodálatos túra a szigetközi ágrendszerben
Hogy van most a Duna és az élővilága? Erről kérdeztünk vízügyi szakembereket, kutatókat.
