Hírek

A múlt évben 71 új fajt írtak le magyar kutatók

A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai tavaly 71 tudományra új fajt, 6 alfajt és 3 nemzetséget írtak le. Természetrajzi örökségünk legújabb kincseit a kutatók 28 országból írták le, Afrika déli csücskétől Eurázsián át Új-Guinea szigetéig.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
MTM
Forrás:
Magyar Természettudományi Múzeum
2021. március 11.

A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai tavaly 71 tudományra új fajt, 6 alfajt és 3 nemzetséget írtak le. Természetrajzi örökségünk legújabb kincseit a kutatók 28 országból írták le, Afrika déli csücskétől Eurázsián át Új-Guinea szigetéig.

A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) muzeológus kutatóinak egyik legfontosabb feladata a gyűjteményekben őrzött példányok tudományos feldolgozása, és az ennek során elért tudományos eredmények közlése. A múzeum legtöbb gyűjteményében a gyakorlatban ez a feldolgozatlan példányok meghatározását jelenti. Időről-időre a szakértő munkatársak a tudomány számára még ismeretlen, elnevezetlen fajokat fedeznek fel és írnak le.

A kutatómunka során a kutatók a múzeumi gyűjteményi példányok és a legkülönfélébb nyelveken és korokban született fajleírások áttanulmányozásával bizonyosodnak meg arról, hogy valóban egy mostanáig ismeretlen élőlény példányaival van dolguk.

2020-ban a múzeum 11 kutatójának összesen 71 tudományra új faja, 6 alfaja és 3 nemzetsége jelent meg tudományos szakfolyóiratok lapjain. Az új fajok közül 69 állat, kettő pedig zuzmó. A múzeum rovarászai 65 tudományra új fajt jegyeztek: egy boglárkalepkefajt, 10 bagolylepkefajt, 7 tegzesfajt és egy álkérészfajt, három pattanóbogárfajt, 18 lisztesfátyolkafajt és 25 fürkészdarázsfajt.

A rovarokon kívüli gerincteleneket a Balkán-félszigetről leírt három új csigafaj képviseli. A kínai Wolong Nemzeti Természetvédelmi Területről egy új denevérfajt, a dél-koreai Ulleung-do és Dok-do szigetekről pedig két új zuzmófajt írtak le.

Az új fajok a Kárpát-medence mellett a főleg a Balkán-félszigetről és Ázsia középső, keleti, déli részeiről származnak, a legtávolabbi faj egy Pápua-Új-Guineából származó fürkészdarázs-faj.

Az új fajok típuspéldányainak „szeniorját”, a Venturia biroi névre keresztelt új fürkészdarazsat még Bíró Lajos gyűjtötte 1902-ben Indiában.

A taxonómiai kutatómunka aprólékos, időigényes tevékenység, és egy új taxon csak leírásának tudományos publikációban való megjelenésével „kel életre” a tudomány számára, gyakran több éves kutatás eredményeként. Minden faj egy-egy évmilliókon átívelő evolúciós történet eredménye, de felfedezésük, leírásuk háttere egy-egy személyes történet is – a különböző fajok típuspéldányait begyűjtő, illetve a fajokat leíró és elnevező kutatók története.

Cikkajánló