Hírek

A száraz-éri réti csíkok nem fáznak

A halfajról köztudott, hogy télen nem moccan az iszap alól, ezért olyan furcsa, hogy Tótkomlós mellett most valamiért mégis aktívnak mutatkoznak a csíkok.

Szerző:
kmnp.hu
Fotó:
Balogh Gábor / KMNPI
Tiit Hunt / Wikipedia
2017. január 31.

A halfajról köztudott, hogy télen nem moccan az iszap alól, ezért olyan furcsa, hogy Tótkomlós mellett most valamiért mégis aktívnak mutatkoznak a csíkok.

A Száraz-ér vastag jégrétege alatt úszkáló halakat két civil természetbarát vette észre. A jelenségen még a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai is meglepődtek, mind ez idáig ugyanis tudvalevő volt, hogy a réti csík az iszapban telel. A száraz-éri halak viszont fittyet hánynak a mínusz 15 fokos hidegre, és viszonylag aktívan mozgolódnak a 20 centis jég alatt. Most nagyjából 50 egyedet figyeltek meg, kifejlett és fiatal példányokat egyaránt.

 

Fotó: Balogh Gábor / KMNPI
Fotó: Balogh Gábor / KMNPI


A halfaj néhány száz évvel ezelőtt nagyon gyakori volt a hazai vizekben, mára azonban már erősen megritkult a populáció. A réti csík meglehetősen igénytelen, ellenálló, jól tűri a rossz oxigén-ellátottságú mocsaras, lápos vizeket. A mocsarak lecsapolása lecsökkentette az életterét, de a Körös-Maros Nemzeti Park területén belül a fennmaradt mocsarakban, természetközeli vízterekben, valamint a kisebb csatornákban - amilyen a Száraz-ér is - megtalálható.

 

Fotó: Tiit Hunt / Wikipedia
Fotó: Tiit Hunt / Wikipedia


Kifejlett példányai a 20-25 centimétert is elérik, és kitűnő táplálékul szolgálnak a különböző gázlómadarak, például a kócsagok számára. Érdekesség, hogy a réti csík még azt is elviseli, ha az élőhelyét adó mocsár kiszárad, szervezete a levegőből is képes felvenni az oxigént.


Kapcsolódó cikkeink:

A harcsa tarolt Az Év Hala közönségszavazásán

Sok okosság az oknyomozó ökológusok nyílt napján

Új halfajt fedeztek fel a Körösben

Cikkajánló