História

A világ legnagyobb múzeumi LED-fala és ezeréves világörökség a Históriában

Két kastély, egy múzeum és egy apátság is szerepelt a Turista Magazin hasábjain idén a História rovatban.

Szöveg és fotó:
Fotó:
Gulyás Attila (kiemelt kép)
2019. december 29.

Két kastély, egy múzeum és egy apátság is szerepelt a Turista Magazin hasábjain idén a História rovatban.

A Históriák történetében eddig még nem volt olyan, hogy egy múzeumot mutattunk volna be, de a felújított Szépművészetit nem tudtunk kihagyni. Amikor három év után megnyitotta a kapuit, kisebb látogatósereg rohanta meg, két hónap alatt mintegy százezren voltak kíváncsiak rá. Mi tavasszal jártuk be, és nekem egyből a kedvenceim közé lépett elő. Az biztos, hogy minden 21. századi elvárásnak megfelel, amit egy ilyen jellegű intézménnyel szemben támaszthatunk.

A Szépművészeti Múzeum egyik leglátványosabb terme a Román Csarnok lett, amit már 1945 óta nem látott a nagyközönség. 60 restaurátor dolgozott azon, hogy visszakapja a régi pompáját. És ha már 21. század, persze az interaktív elemekkel sem spóroltak: most itt látható a világ legnagyobb múzeumi LED-fala. Tényleg jó nagy, 15 méter hosszú, és a teljes, 100 ezres gyűjtemény felsorakozik rajta, az is, ami egyébként nincsen kiállítva. Ha rábökünk, mindent megtudhatunk a minket érdeklő darabról.

A Pannonhalmi Apátságról elsőre vagy egy általános iskolás osztálykirándulásunk emléke ötlik fel bennünk, vagy pedig a levendulatermesztés ugrik be. Június vége-július eleje a híres fesztivál ideje, ezért mi az első nyári hónapban utaztunk el az apátságba, hogy megmutassuk, miért érdemes a levendulás programok mellett az épületegyüttest is körbejárnotok. A látogatásunk azért is rendhagyó volt, mert nem kaptunk szakvezetőt – jobban mondva kaptunk, egy mobilapplikáció (PHApp) személyében.

Ezt bárki letöltheti, és pont annyi infót tehet magáévá belőle – vagy olvasva, vagy hallgatva – amennyit elegendőnek talál. Érdemes benézni a templomba – most is egyből fel tudom idézni, milyen hangulatot áraszt magából a Szent Márton-bazilika, amit szerencsére teljesen csendben és látogatómentesen sikerült megcsodálnunk –, körbesétálni a kerengőben, és megcsodálni a könyvtárat, ahol beszívhatjuk a muzeális értékű darabok illatát.

Júliusi tematikus számunkban a Velence-tó környéki kikapcsolódási lehetőségeket vonultattuk fel, így nem maradhatott ki a kultúrprogram sem. Egyértelmű volt, hogy a kápolnásnyéki Halász-kastélyt választjuk – már csak azért is, mert a környéken semmilyen más hasonló épület nem található, ami beleillett volna a rovatba. Nem is csoda, hogy a kastély jó esélyekkel pályázik a térség kulturális központjának a címére, és már a felújítása során (2014-től 2016-ig) ezt a koncepciót követték. Az egyik fő célkitűzés a kortárs művészet népszerűsítése, a tárlatok mellett koncerteket, múzeum- és művészetpedagógia foglalkozásokat is tartanak. Ha már eléggé leégtünk a strandon, irány Kápolnásnyék!

Azért egy klasszikus kastélyba is sikerült ellátogatnunk az idén (a körmendi mellett, ahol iszonyat jól szórakoztunk, és amiből végül online cikk született), ez nem volt más, mint a keszthelyi Festetics-kastély. Itt többek között a hintókiállítástól esett le az állunk, ami felöleli ötezer év fogattörténetét egy bronzkori harci kocsi másolatától indulva többek között az angol királyi család kocsijának a testvéréig.

A keszthelyi kastély azért is egyedülálló, mert egy csomó olyan berendezési tárgyat láthatunk benne, ami egykor ugyanúgy itt volt. Ez annak köszönhető, hogy a kastély egy részét fallal zárták le a háborúk során, odamenekítették a bútorokat, és azt mondták, fertőző betegek vannak bent. A könyvtár itt is megér egy misét, ahogy a kastélypark is, ahol a már említett hintókiállítást magában foglaló épület mellett pálmaházat és madárkertet is találunk a világ minden tájáról származó, jó fej madarakkal.



Cikkajánló