Alföldi kuriózumok

Tudtad, hogy hazánkban is élnek vadlovak? És a lónyai haranglábat ismered? Öt alföldi különlegességet gyűjtöttünk össze, amit érdemes meglátogatni.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Szilagyi Attila (Kiemelt kép)
2022. július 14.

Tudtad, hogy hazánkban is élnek vadlovak? És a lónyai haranglábat ismered? Öt alföldi különlegességet gyűjtöttünk össze, amit érdemes meglátogatni.

1. Vadlovak között: a Hortobágy vad arca

Tudtad, hogy hazánkban is élnek vadlovak? Nemzetközi szinten is egyedülálló vadlórezervátum található a Hortobágy szívében, a Pente-zugban. A Przsevalszkij-ló a házi ló legközelebbi rokona, utolsó vadon élő példányát az 1960-as években látták. A jelenlegi világállomány egy sikeres tenyészprogramnak köszönhető, amelynek alapját 12 európai és észak-amerikai állatkert fogságban tartott egyedei jelentették. A Pente-zug vadlórezervátumában félvad körülmények között élő Przsevalszkij-lovak (számuk mintegy 300) világszinten is a legnépesebb tenyészállományok egyikét alkotják. Ugyan a 3000 hektáros, látogatók elől elzárt területre csak külön engedéllyel lehet belépni, a Hortobágyi Vadasparkban mégis bárki láthat néhány csodálatos állatot, amelyeket a vadaspark által szervezett szafaritúrán közelebbről is megnézhetünk.

2. Kiskun Emlékhely: múltidézés Szank vezér egykori szállásán

A Bács-Kiskun megyei Szank községben található emlékpark tematikájának fókuszában – nevének megfelelően – a 13. század közepén Magyarországra költözött, keleti eredetű kunok állnak. A 2019-ben átadott bemutatóhely két jól elkülöníthető részből áll. Az egyik a kunok magyarországi világát mutatja be a térségben folytatott és jelenleg is folyó ásatások során talált érmék, ruhadíszek, használati tárgyak másolataival, érintőképernyős installációk, hanghatások és színes grafikák, valamint egy 20 perces film segítségével. A másik egy skanzen, ahol különböző korok szerint követhető nyomon az itt élők használati tárgyainak, épületeinek fejlődése.

A rendszeresen szervezett egész napos programokról, illetve a lovas bemutatókról érdemes a látogatás előtt tájékozódni a honlapon.

3. Tarpai szárazmalom: az Észak-Tiszántúl egyetlen járgányos malma

Igazi ipar- és agrártörténeti különlegesség az Észak-Tiszántúl egyetlen megmaradt, 1885-ben épített, helyreállított szárazmalma, amely egy kisebb malomházból és egy nagyobb, 14 méter átmérőjű kerengősátorból áll. Ez utóbbi, tölgyfa zsindellyel fedett, favázas építményben jártak körbe-körbe a lovak vagy az ökrök, miközben a malomkereket egy fából készült, közbeiktatott fogaskerék segítségével forgatták. A 19. század utolsó harmadában a szárazmalmokat előbb a szélmalmok, majd a fejlettebb gőzmalmok szorították ki. A tarpai malomban 1929-ben őröltek utoljára, később bálokat, lakodalmakat is tartottak itt, egy ideig pedig állítólag még moziként is működött. Felújítása 1980–81-ben zajlott, ekkor nyerte el mai formáját. Az épület műemléki védettséget élvez.

Érdemes időpontot egyeztetni, ha a belső tereket is szeretnénk megnézni.

4. Bátorligeti-láp: a hajdani nyírségi lápvidék utolsó maradványa

A Nyírség délkeleti részén található ősláp hazánk legjelentősebb, leghíresebb természetvédelmi területei közé tartozik, hiszen számos, az országban egyedül itt előforduló növénynek ad otthont, továbbá szinte tárlatként mutatja be a hazánk területén bekövetkezett éghajlatváltozásokat is, amelyek mind nyomot hagytak a növényvilágban. A terület jégkorszaki növényritkaságokat őriz: előfordul itt többek között a közönséges zergeboglár, a csermelyaszat, a szibériai nőszirom, a fehér zászpa, a buglyos szegfű, valamint több orchidea- és sásfaj. Állatvilága szintén gazdag és több tekintetben egyedi. Remekül érzi magát e különleges lápvidéken a tojásait saját testében melengető elevenszülő gyík, a hasas törpecsiga és a vöröslábú hegyisáska. A mintegy 50 hektáros, 1950-ben létrehozott Bátorligeti-ősláp Természetvédelmi Terület az élővilág megóvása érdekében csak a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság előzetes engedélyével és kísérővel látogatható. Szakvezetés előzetes egyeztetéssel igényelhető.

A régi iskolában található, a láp csodálatos világát bemutató kiállítás szabadon látogatható. Bővebb információ itt.

5. Lónya: a Felső-Tisza-vidék egyik legszebb fa harangtornya

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország középkori templomokban egyik leggazdagabb vidéke, egyedi egyházi örökségét a kis méretű templomok és a melléjük épített fa harangtornyok jelentik. Ez utóbbiak között méreteivel és kifinomult arányaival az egyik legszebb Lónya karcsú, 26,5 méter magas, fából készült haranglába, amely a református templom északnyugati sarka mellett áll. Helye jól mutatja, hogy a türelmi rendelet 1792. évi kibővítése előtt a reformátusok nem építhettek harangtornyot az utcafrontra. A faépítmény sudár, égbe törő, hegyes sisakjával, négy sarkán elhelyezett fiatornyaival igazi remekmű. A tetők és a törzs zsindelyezett, íves-oszlopos galériájának mellvédje díszesen faragott. A bejárat feletti gerenda felirata szerint a harangtorony Kakuk Imre ácsmester és legénye, Bán Péter munkája. Az 1781-ben épült toronyban nincs egyetlen vasszög sem, cserébe van két harang is, az egyik 1666-ban készült, a másik 1741-ben. Vasárnapi istentiszteletek kivételével mindennap látogatható. A templom kulcsait a parókián őrzik, érdeklődni helyben, illetve előzetesen időpontot egyeztetni telefonon lehet.

Fedezd fel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye templomait a „Középkori templomok útján”!

A cikk a Turista Magazin 2021. július-augusztusi számában jelent meg. Régebbi lapszámainkat itt tudod megrendelni, előfizetni pedig ide kattintva tudsz ránk.

Cikkajánló