Hírek

Ausztrál madárvilág – Életkép a bozóttüzek után

„A hamvakból feltámadva”, átvitt értelemben ezt a címet adta a BirdLife Magazin nemzetközi kiadása annak a cikkének, mely az ökológiai katasztrófa utóéletével foglalkozik.

Szerző:
Joó Annamária
Somogyvári D. György
2020. április 24.

„A hamvakból feltámadva”, átvitt értelemben ezt a címet adta a BirdLife Magazin nemzetközi kiadása annak a cikkének, mely az ökológiai katasztrófa utóéletével foglalkozik.

Megrendítőek a számok: 18,6 millió hektár nagyságú terület égett le, 2000 otthon pusztult el, a becslések szerint 1 milliárd állat vált a tűz martalékává; 77 őshonos madárfaj életterülete vált lakhatatlanná.

Ausztrália madárvilága nem csupán fantasztikusan színes és változatos, de egyben egyedi és pótolhatatlan, hisz a földrajzi elszigeteltség és az olykor kegyetlen időjárási viszonyok az evolúció folyamán sajátos tulajdonságokkal ruházta föl egyedeit. Az ausztrál madarak általában robusztus termetűek, morfológiai szempontból hihetetlenül szívósak és alkalmazkodók a kontinens kihívásaival szemben.

AdobeStock_2765710

A jégmadárfélék családjába tartozó kacagójancsit Ausztrália egyik legrokonszenvesebb madarának tartják, ezáltal a legismertebb is

Fotó: Adobe Stock

Az évmilliók során hozzászoktak a szezonális bozóttüzekhez, és kifejlesztették saját túlélési stratégiáikat. A múlt év végi és ez év eleji tüzek elsöprő ereje azonban minden korábbi tapasztalatot felülmúlt.

A madarak speciálisan kifejlesztett tulajdonságai és módszerei nem működtek többé, a menekülési ösztön átírt mindent, és egyes fajok olyan környezetbe menekültek, ahol korábbi életmódjuk feltételei nem adottak többé.

Ez a körülmény egyenes úton vezet egyes őshonos fajok kihalásához. Az ornitológusok felismerték a veszélyt: a segítség csakis az emberektől jöhet. Összefogásra kérték fel az ausztrál kontinens madárszerető társadalmát.

Hatalmas fába vágták a fejszéjüket. Hisz az egy dolog, hogy helyrehozzák az élőhelyeket, és őrködnek a veszélyeztetett madarak fennmaradása fölött. Ám a bozóttüzek pusztítása után változatlanul szembe kell nézniük egy másik, alattomos fenyegetettséggel, a klímaváltozással.

The forest fires have a lot of smoke.
Fotó: Adobe Stock

A BirdLife Magazin rangsorolja az öt leginkább veszélyeztetett madárfajt, melyek kipusztulása pótolhatatlan űrt hagy(na) maga után Ausztrália élővilágában. Íme, a lista:

1. Kockás mézevő (Anthochaera phrygia), angolul: Regent honeyeater. Státusza kritikusan veszélyeztetett. Ez a citromsárga foltos madár soha nem hagy ki egyetlen lehetőséget sem, ha megpillant egy ízletes bogarat vagy pókot, mely túl közel merészkedett hozzá. Ám, mint a neve is mutatja, fő tápláléka az édes virágnektár, melyért akár száz kilométerre is elrepül fészkétől. A bozóttüzek előtt mindössze 250 példányról tudtak a tudósok. Mivel a tűz és a krónikus szárazság együttes hatása miatt az eukaliptuszfák nem termelnek elegendő mézet, a kockás mézevő helyzete több mint kilátástalan.

01 Regent-Honeyeater FOTO ebird.org

Kockás mézevő

Fotó: ebird.org

2. Pompás lantfarkúmadár (Menura novaehollandiae), angolul: Superb lyrebird. Státusza vörös listás. Különlegessége, hogy élethűen tudja utánozni a hangokat, legyen az természetes, környékbeli madárhang, avagy gépek által előállított (autóriasztó, láncfűrész, fényképezőgép kamerazárjának kattanása stb.) zaj.

Utánzás közben az égnek emeli lantra hasonlító farkát, párkereső és nyári dalaiba pedig beleszövi a neki tetsző hangokat, amelyeket élete során környezetében hall.

02 Superb_lyrbird_in_scrub FOTO Wikipedia

Pompás lantfarkúmadár

Fotó: Wikipedia

A különleges hangokat csak a hímek adják ki, ezzel elkápráztatva a nőstény példányokat. Mivel jellemzően az esőerdők nedves környezetében fészkel, többé nem képes alkalmazkodni csontszárazra égett, megváltozott környezetéhez. Eredeti élőhelyének felét veszítette el.

Íme, a hangutánzás királya, ahogy David Attenborough bemutatja: először színpadot épít magának, aztán beáll a közepére, farktollait átdobja a feje tetején, és rázendít, de még hogy! Elég menő, ahogy előadja, érdemes megnézni.

3. Keleti sörtésmadár (Dasyornis brachypterus), angolul: Eastern bristlebird. Státusza kritikusan veszélyeztetett. Bolyhos szürkésbarna, fahéj színű foltokkal dekorált tollazata miatt nem tartozik Ausztrália „show-madarai” közé. Bozótos területeken él, a bokrok alatt bujkálva kutat bogarak és magok után. Verébhez hasonló, szürke eminenciás külsejét dallamos énekével pótolja. Ritkábban látható, mint hallható. A megszokott szezonális bozóttüzek idején az esőerdőkbe menekült, ám jelenleg a pompás lantfarkú madár esetében is leírt következmények miatt ez a lehetőség bezárult előtte. E pillanatban – nem tévedés! – 28 egyedet tartanak nyilván az ornitológusok.

03 Eastern_Bristlebird_-_Penrith FOTO JJ Harrison Wikipedia

Keleti sörtésmadár

Fotó: John Harrison / Wikipedia

4. Barnafejű hollókakadu (Calyptorhynchus lathami), angolul: Glossy black-cockatoo. Ha Kelet-Ausztrália rengetegeiben sétálsz, és hirtelen üres maghéják potyognak a fejedre, akkor bizonyára egy bozontos tölgyfaféle (drooping sheoak) alatt találod magad, melynek lombkoronájában ezek a madarak falják kedvenc csemegéjüket, a fa termését.

Glossy_Black_Cockatoos_FOTOBowerbirdaus Wikipedia

Barnafejű hollókakadu

Fotó: Bowerbirdaus / Wikipedia

Olyannyira bele tudnak feledkezni az étkezésbe, hogyha fölmásznál az ágakra, szinte kéznyújtásnyira meg tudnád közelíteni őket.

Fényesfekete tollazatával, piros foltos farkával, fején égnek álló tollazatával meglehetősen komikus kinézetű kakadufajta. A tűzvész előtt a Kenguru-szigeten (Kangaroo Island), a 90-es években csupán 150 egyedet találtak, de ezt a számot egy mentőakció keretében sikerült 400-ra felvinni. Miután ez évben élőhelyének és a fő táplálékát nyújtó tölgyfáinak 75%-a elpusztult, a madarat kihalás fenyegeti.

5. Délvidéki sertefarkú (Stipiturus malachurus), angolul: Southern emu-wren. Státusza Kenguru-szigetén kritikusan veszélyeztetett. Ironikus, hogy ez a parányi ökörszem a kontinensen élő legnagyobb termetű madár, az emu után lett elnevezve. Rozsdavörös tollazatát púderkék torka teszi színesebbé, a hímet kék szemöldöke különbözteti meg a tojótól. Bár Ausztrália déli partvidékein még nincsen veszélyben, a fent nevezett szigeten elvesztette élőhelyének 80%-át. Ezért a BirdLife Australia saját szervezésében küldött ki a Kenguru-szigetre egy mentőcsapatot, hogy felmérjék az emu-wren jelenlegi egyedszámát és jövőbeni életlehetőségét.

c01 Regent-Honeyeater FOTO ebird.org

Délvidéki sertefarkú

Fotó: John Harrison / Wikipedia

Amennyiben érdekelnek a magazin további cikkei, a BirdLife április-júniusi online kiadását a COVID–19-járványra való tekintettel a szerkesztőség ingyenesen elérhetővé tette. Ide kattintva töltheted le. (Az oldalon a nyitókép alatt megtalálod a letöltés lehetőségét.)

Forrás: BirdLife Magazin

Cikkajánló
Miben segíthetünk?