Hírek

Az éghajlatváltozásra fókuszál a Google Earth új, megdöbbentő time-lapse videója

Szó szerint a szemünk előtt fogy el az Alaszkában található Columbia-gleccser jege, szárad ki az Aral-tó, születnek hatalmas városi területek Kínában a semmiből, és pusztítja ki az őserdőket az ember Brazíliában. Döbbenet.

Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép - illusztráció)
2021. április 21.

Szó szerint a szemünk előtt fogy el az Alaszkában található Columbia-gleccser jege, szárad ki az Aral-tó, születnek hatalmas városi területek Kínában a semmiből, és pusztítja ki az őserdőket az ember Brazíliában. Döbbenet.

Bár az új szolgáltatást bemutató, alább látható videó oldja a körülöttünk zajló környezeti változás drámai feszültségét, legyünk őszinték: amit látunk, az brutálisan ijesztő. Az eddig fényképeken látott és könyvekben olvasott környezeti problémák ugyanis életre kelnek a műholdképek time-lapse technikával készült sorozatán. A hosszú idő alatt, jelen esetben 1984 óta felvett műholdképek nagyon gyors lejátszása láttatni engedi az időt, ami jelen esetben az éghajlatváltozás, pontosabban az éghajlatváltoztatás drámáját mutatja be.

A Google Earth új szolgáltatása mintegy 24 millió, a NASA, a szintén amerikai Landsat-projekt és az EU Copernicus nevű kezdeményezése által gyűjtött műholdkép felhasználásával készült és persze derűsebb, vagy csak „szimplán” tudományosan érdekes „pillanatot” is megörökít. Láthatunk például meanderező folyókat és az erózió hatására tényleg pár évtized alatt jelentősen átalakuló tengerpartokat. Ezekben a felvételekben szintén az időfaktor a látványos, hiszen láthatjuk, hogy pár évtized alatt is mennyit tud változni egy adott földrajzi táj az ember nélkül is.

Amúgy meg mindenhol ott van az ember. Egy hasonló szolgáltatás beharangozása a Föld napján pont ezért felveti a humánökológia klasszikus kérdését, nevezetesen a technológiai optimizmust. A korlátlan fejlődést ígérő technika valóban megoldás lehet-e egy erősen korlátozott erőforrásokkal rendelkező világban? A mintegy kétmillió órányi számítógépes idő alatt, több ezer nagy teljesítményű számítógép bevetésével elvégzett adatfeldolgozás ökológiai lábnyoma ugyanis semmiképpen sem csekély. Igaz, a Google saját maga azt állítja, hogy minden adatközpontja szén-dioxid-semleges, de ezt úgy éri el, hogy olyan környezetvédelmi projekteket finanszíroz, amelyek ellensúlyozzák saját energiafelhasználását. Elvileg. Miközben újabb fogyasztást generál, amelynek a lábnyoma viszont már nincs belekalkulálva a történetbe...

Mindenesetre a hatás valóban döbbenetes, érdemes az új szolgáltatáson keresztül a Földet böngészni és a műholdképekből összeállított videókat megnézni!

Cikkajánló