Hírek

Az enyhe tél káros hatásai

A kirándulóknak igaz nem okoz problémát, hogy nincs a megszokott januári időjárásra jellemző fagyos, hideg idő, az erdő állat- és növényvilágára negtív hatással is lehet az igazi tél hiánya.

Szerző:
forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.
Fotó:
Gord Webster
Martin Pettitt

Peter Vogel
Gulyás Attila
2014. január 20.

A kirándulóknak igaz nem okoz problémát, hogy nincs a megszokott januári időjárásra jellemző fagyos, hideg idő, az erdő állat- és növényvilágára negtív hatással is lehet az igazi tél hiánya.

Eddig szokatlanul enyhe télben van részünk idén, aminek nem örülnek felhőtlenül az erdészek. Emellett a téli sportok szerelmesei is nagyon hiányolják a hó borította erdei táj semmihez sem hasonlítható hangulatát és látványát.

 

Az erdei fafajok csemetéinek fejlődése szempontjából az enyhe tél semmiképpen nem előnyös, mert sok kártevő, kórokozó a melegebb, fagymentes idő következtében túlságosan elszaporodhat. A lombrágó rovarok némelyike, például a jól ismert gyapjaslepke kedvező körülmények között tömegszaporodásra, szakszóval gradációra is hajlamos. A rovarokhoz hasonlóan a rágcsálóknak is kedvez az enyhe idő, a szokásosnál több almot nevelhetnek fel. A nagyobb számú egér, pocok a lehullott makkban és a makkvetésekben érzékeny károkat tud okozni. A pocok nemcsak a makkot, hanem földalatti járatokat képezve a fiatal facsemeték gyökereit is fogyasztja, rágja.

 

ho-.jpg

 

Noha az erdőt alkotó fafajoknál nem jellemző, hogy január közepén a szokásosnál melegebb időben elkezdenének rügyezni, az enyhe idő egyes gyümölcsfajoknál komoly problémát okozhat, hiszen a gyenge hajtásokat a később megérkező erős fagy teljesen elpusztíthatja. A lombhullató erdők télen nyugalomban vannak, leveleik hiányában nem párologtatnak vizet, nem fotoszintetizálnak. Ha azonban beindul a nedvkeringésük, a fagy komoly kárt okozhat a törzsükben, hiszen a bennük lévő víz megfagyva megrepesztheti azt.

 

Nem csak a téli sportok szerelmeseinek hiányzik nagyon a hó, mert a csapadék az erdősítéseknek is nagyon kellene, akár hó, akár eső formában. A talajba a tél folyamán szivárog az egész évi víztartalékának jelentős része. A tavasszal lassan elolvadó hótakaró nedvessége nélkül a talaj víztartaléka is alacsonyabb, ami a tavaszi lombfakadáskor és a nyári aszályos időszakban okozhat majd problémákat. Mindemellett a vastag hótakaró meg is védi a növényzetet az esetleg mégis előforduló nagy fagyoktól.

 

ho-gord_webster.jpg

 

A tölgyesek és bükkösök lágyszárú növényzetének korán nyíló fajai minden évben jóval a fák rügybontása előtt hajtanak ki, némelyik a lombkorona záródása előtt már elvirágzik, kihasználva a talajra jutó fényt. Az ilyen korai hagymás virágokat, például a védett hóvirág bimbóit vagy a kontyvirág leveleit már megfigyelték a Budapesti Erdészet dolgozói a Hárs-hegyen.


Az erdei munkák sorában a tél a fakitermelések időszaka. Ami nem véletlen, hiszen a téli hideg időben, fagyott talajon végzett fakitermelés legnagyobb előnye, hogy nem károsítja a talajt. Fagy hiányában a puha, felázott erdei talaj nem, vagy sokkal kisebb mértékben alkalmas arra, hogy munkagéppel megközelítsék, tűzifát vagy farönköket szállítsanak. A kíméletes faanyagmozgatási módok alkalmazása ellenére is az ilyenkor elvégzendő munkák egy része a fagyos időszakokra tolódik.


A Mogyoró-hegyi Madas László Erdészeti Erdei Iskolában még nem tapasztalták az erdei növények virágzását, viszont nagy hagyománya van a téli madáretetésnek. Érdekes megfigyelés, hogy idén eddig a téli etetőket rendszeresen látogató, északról érkező téli vendégek, mint például a süvöltő, a fenyőpinty és a csonttollú még nem látogattak el a Mogyoró-hegyre. Mostanában különböző cinkefajok, tengelicek, zöldikék, nagy fakopáncsok és más hazánkban fészkelő énekes madarak népesítik be az etetőt.

 

ho-peter_vogel.jpg

 

Az erdei iskolában a téli időszakban az enyhe idő ellenére is folyamatos a madáretetés, ami a tavasz és a költési időszak kezdetéig tart. A madáretetésnél fontos a rendszeresség, ha nekikezdtünk, akkor a költési időszak kezdetéig folytassuk az etetést. Az énekesmadarak túlélése szempontjából fontos, hogy a nappali órákban megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot találjanak, és hirtelen beköszöntő hideg esetén se maradjanak táplálék nélkül. A téli rendszeresség után tavasszal észlelni fogjuk, hogy egyre kevesebb madár jár az etetőre, ekkor nyugodt szívvel befejezhetjük az etetést, ami tanácsos is. A kikelő fiókákat a madarak ekkor már fehérjedús hernyókkal táplálják, hiszen számukra ez a legmegfelelőbb táplálék, és a hernyók pusztítása az erdők egészségéhez is hozzájárul.


Túrajavaslatunk a Mogyoró-hegyhez kapcsolódik:
Történelmi körtúra Visegrádon


Útvonal:

Visegrád-nagymarosi révtől indulunk, az Országos Kék sáv jelzést követjük a Fellegvárig, azt elhagyva folytatjuk utunkat a Mogyoró-hegyre a kék kör jelzésen, majd a kék kereszt jelzésen a Salamon-torony érintésével visszajutunk Visegrádra, a nagymarosi révhez.
 

Táv: kb. 6 km.

Időtartam: kb. 2 óra kényelmes sétatempóban.

Szintkülönbség: kb. 200 m, a Fellegvár felé közepes emelkedővel, lefelé enyhe lejtőkkel.

Nehézség: könnyű, az elején egy meredek szakasszal.
 

Megközelítés: Budapest és Esztergom irányából busszal, vagy személygépkocsival.

 

ho-ma.jpg

 

Látnivalók: Az Országos Kéktúra útvonalán lévő Fellegvár péntektől vasárnapig 10- és 16 óra között látogatható. A Mogyoró-hegyre, az Erdei Művelődés Házához érve érdemes tanulmányozni az információs táblákat, és kis kitérőt tenni a pár száz méterre lévő Mócsai-tanya és az ingyenesen megtekinthető vadbemutató kert felé, ahol vaddisznót, muflont, gímszarvast és dámszarvast láthatunk. A kert közelében két játszótér is van, ahonnét gyönyörű kilátás nyílik a Dunára. A téli időszakban zárva tartó Mogyoróhegy Étteremtől nem messze székelykaput látunk, ami az erdészek barátság parkjába vezet. Itt felfedezhetjük a kopjafához hasonlóan kifaragott szegedi dóm, vagy a soproni tűztorony másolatát, és még sok más érdekességet. Ha a kék kör jelzést követve visszatérünk a kék kereszt turistajelzésre, lefelé a Fellegvárhoz kapcsolódó Salamon-torony mellett haladunk el.
 

Cikkajánló