Hírek

Az Év Kétéltűje alkalmazkodott a hőséghez és az emberhez is

A zöld varangyot sokan ismerik, gyakran lehet vele találkozni lakott területeken, de sajnos ma is sok a tévhit vele kapcsolatban, és számos veszély leselkedik rá. Ezért is lett idén épp ez a faj az Év Kétéltűje.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Adobe Stock
2021. január 4.

A zöld varangyot sokan ismerik, gyakran lehet vele találkozni lakott területeken, de sajnos ma is sok a tévhit vele kapcsolatban, és számos veszély leselkedik rá. Ezért is lett idén épp ez a faj az Év Kétéltűje.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya (MME-KHVSZ) 2012-ben indította el a hazai kétéltű- és hüllőfauna megismertetését célzó programját, amelynek keretében évente váltakozva hol egy hüllő-, hol pedig egy kétéltűfajra irányítják a figyelmet. Az eddigi évek kiemelt fajait itt lehet megtalálni.

Élet az ember közelében

Az idén az Év Kétéltűjévé választott zöld varangy igazi kultúrakövető faj, sikeresen alkalmazkodott az ember alkotta környezethez, és lakott területeken sokszor jóval nagyobb egyedsűrűségben fordul elő, mint a természetben.

A vizet csak a szaporodási időszakban vagy nagy nyári melegben keresik fel, bőrük a szárazföldi léthez adaptálódott. A faj jól alkalmazkodott a szélsőséges környezeti viszonyokhoz, elviseli a hőséget és bizonyos mértékig a kiszáradást is.

Tévhitek kontra valóság

A zöld varanggyal kapcsolatban a leggyakoribb tévhit, hogy ha megfogjuk, a szemünkbe pisil. Tény, hogy a kézbe vett varangy ijedtében lepisili az embert, de a vizeletétől nem kell tartani. A béka bőrének mirigyei valóban termelnek méreganyagokat, de – ahogy azt a MME-KHVSZ honlapján, Péntek Attila László cikkében is olvashatjuk – „mérge normál körülmények között emberre nézve teljesen veszélytelen. A váladék szembe vagy nyálkahártyára jutva csípő, égető érzést okozhat, ám az irritáció bő vízzel történő öblítéssel gyorsan orvosolható”.

A védett békák megfogásától azonban inkább tartózkodjunk, mégpedig az állatok érdekében. Egyrészt ne stresszeljük őket feleslegesen, másrészt a békák, gőték fogdosásával egyik egyedről a másikra átvihetünk fertőzéseket.

Klímaváltozás és steril kertek

Mint minden kétéltűt, a zöld varangyot is fenyegetik a különböző betegségek, mint például a kitridiomikózis. Bár ez a gombás megbetegedés nálunk még idáig nem okozott tömeges elhullást, a szakemberek folyamatosan figyelik az állományokat, hogy amennyiben szükséges, időben tudjanak lépni. A betegségről bővebben ebben a cikkben írtunk.

A zöld varangyra nézve a legnagyobb veszélyt szaporodóhelyeinek eltűnése jelenti. A klímaváltozás okozta aszályok idő előtt kiszárítják a faj által kedvelt időszakos vizeket, de a városokban a zöldterületek eltűnése és a kertek „sterillé” válása is megnehezíti a varangyok életét.

A zöld varangy októberben kezdődő téli pihenője általában márciusig tart, de enyhe időben az első példányok már február végén is előmerészkedhetnek. Sőt, ahogy azt a korábban említett cikkben olvashatjuk, enyhe, esős időben néhány példány átmenetileg megszakíthatja a téli pihenőjét, ahogy az például most karácsonykor is történt. „Ez normális jelenség, problémát csak abban az esetben okozhat, ha a hideg hirtelen, erős faggyal tér vissza. Fokozatos lehűlés esetén a varangyok gond nélkül visszatérnek fagymentes telelőhelyeikre.”

Nagyon fontos azonban, hogy telelő kétéltűeket, hüllőket ne zargassunk, akkor sem, ha épp olyan helyen találunk rájuk, ahol nem szeretnénk. Tavaszig ne akarjuk őket áttelepíteni, ne most akarjuk például a kerti farakásokat átrendezni, mert azzal a halálukat okozhatjuk.

Még több információ és érdekesség az Év Kétéltűjéről az alábbi cikkben olvasható.

Cikkajánló