Az indítóállomás mozgatórugói - 2. rész - Akik nélkül nem lenne sikeres ez a teljesítménytúra

A Volán Természetjáró Szakosztályának szinte valamennyi tagja ott van áprilisban a Jubileum parkban és segít a Gerecse 50 teljesítménytúra lebonyolításában. Nélkülük nem lenne ilyen sikeres ez a rendezvény.

Szerző:
Dabis Balázs Silvius
Fotó:
Dabis Balázs Silvius
2014. április 18.

A Volán Természetjáró Szakosztályának szinte valamennyi tagja ott van áprilisban a Jubileum parkban és segít a Gerecse 50 teljesítménytúra lebonyolításában. Nélkülük nem lenne ilyen sikeres ez a rendezvény.

 

Nagyné Andai Angéla 15 éve a korábbi szakosztályvezető, Magdika hívására érkezett az indítócsapathoz. Akkor még az Oázis strandfürdőből indult a Gerecse 50. Angéla szerint azóta rengeteg minden megváltozott, nemcsak a Gerecsén induló teljesítménytúrázók népszerűsége nőtt, hanem hozzájuk alkalmazkodva a verseny szervezettsége is évről évre tökéletesedett. A kezdeti éveknél még volt egy kis holtidejük az indítás és a beérkezés között: egy rövidebb távot ők is tudtak teljesíteni, de az utóbbi három évben erre már nincs lehetőségük, mire elrajtolnak az utolsó indulók, már érkeznek is az elsők a célba.

 

Angéla a hosszútávon indulókat rajtoltatja, az ő sora a leghosszabb. Az online nevezés lehetősége tavaly már jelentősen gyorsított a regisztráció folyamatán, de a nevezési díjak beszedésével még mindig sok idő elment. Idén ez már másként lesz, hiszen nemcsak nevezni, de a nevezési díjat is be lehet fizetni az interneten keresztül.

 

 

Kovács Lászlóné, Móni 1996-ban a kiskutyája miatt lett természetjáró. Az ebnek sok mozgás kellett, így lépett be az egész család a szakosztályba, természetesen Alfika kutya is rendes taggá avanzsálódott. A Gerecse 50-en minden Volános természetjáró dolgozik, így Móniék is odatették magukat minden évben, csak akkor maradtak ki a szervezésből és lebonyolításból, amikor gyermekük született.

 

Mónika a férjével együtt dolgozik a teljesítménytúrán. Az indítókapunál ők írják rá az indulási időket a nevezési lapokra, és az interneten regisztráltak lapjait is ők gyűjtik be. A beérkezőknek már a turulnál ontják a málnaszörpöt lajtoskocsiból, így ők elég változatos munkát végeznek a Gerecse50-en.

 

 

Himschitz Jánosné, Emi is korán kel április harmadik szombatján. Ráadásul ilyenkor álmosnak sem szabad lennie, mert be kell szedni a nevezési díjakat, és pontosan kell visszaadni mindenkinek. Emi férje, János a ruhatárban dolgozik, majd a beérkezést követően a jelvények kiadásáért is ők felelnek.

 

A tatai házaspár egész nap keményen dolgozik, hogy mindenki elégedett legyen. Sokan már megismerik őket más túrákon, mert ők is szívesen túráznak a hétvégéken. Ilyenkor kollégiumokban szállnak meg és nagyon jól mulatnak. Igazi közösség a volánosoké, alig várják a következő kirándulás időpontjának kihirdetését.

János a szakosztály főszakácsa, a Gerecse 50 sikerét is mindig az ő bográcsa mellett ünnepli meg a csapat jelentős része.

 

Horváth Zoltánné, Magdika is nagyon büszke a csapatra, amelynek korábban ő volt a szakosztályvezetője. Kivételes emberek dolgoznak a teljesítménytúra sikeréért - mondja. - Ha úgy adódik, hogy valami váratlan feladatot kell hirtelen megcsinálni, nem unszolni kell őket, hanem egyszerre többen is jelentkeznek rá.

 

 

Ábrahám Józsefné, Ilcsi is ott segít, ahol tud. A nap kezdetén az 50 kilométerre indulók nevezési lapjait veszi el, majd besegít a rövidebb távokon rajtolók indításánál is. Egy nap körülberül 500 nevezést intéz el. Megközelítőleg fél perc alatt tud kiszolgálni egy túrára indulót, ha pontosan kiszámolva hozzák a nevezési díjat, vagy az interneten már beneveztek, akkor sokkal rövidebb idő alatt.

 

 

Akik nem szeretik a sorban állást, azok néhány éve már előző nap is benevezhetnek a helyszínen. Ilcsi szolgálata így már péntek délután megkezdődik. Sok száz ember él is ezzel a lehetőséggel.

Ilcsi férje, Ábrahám József nem a Volánnál dolgozott, de felesége révén ő is csatlakozott ehhez a szakosztályhoz. Persze a természetjárást mindig is szerette. Józsi különösen fontos feladatot tölt be a szakosztály rendezvényein, mindig ő rakja meg a máglyát, és gyújtja meg a tüzet. A volánosok nemes egyszerűséggel csak tűzmesternek nevezik. Korábban a megyei első osztályban focizott, még 47 évesen is rúgta a bőrt.

 

A Gerecse 50-en a pakolásból veszi ki osztályrészét, hordja a székeket, asztalokat. Az elsők között érkezik, és mindig az utolsók között megy el. Persze napközben sem unatkozik, ha bárkinek szüksége van valamire, Józsi azonnal jön és segít.

 

 

Az indítóállomás kiválóságai nélkül nem lenne a Gerecse 50 Magyarország legnépszerűbb teljesítménytúrája. A népszerűsítésben persze maguk is kiveszik a részüket, folyamatosan győzködik barátaikat, kollégáikat, hogy tegyék próbára ők is erejüket. Magdika is sikerrel meggyőzte egyszer egy kollégáját, akik éppen abban az évben szánta rá magát a rajtra, amikor csapadékos napon volt a teljesítménytúra. Az agyonázott holtfáradt kolléga este a célban csak annyit mondott Magdikának: "Egy hétig ne szólj hozzám!" - de szerencsére hamar megbékélt.

 

 

A Volános természetjáróknak persze rengeteg izgalmas, vicces történetük van az elmúlt évtizedekből. Tudomásuk van egy “kilométerhiányos” túrázóról is, aki már hatkor elrajtol, gyorsan teljesíti valamelyik távot, majd benevez egy másikra. A három évtized legendáit pedig megőrzi a Volán Természetjáró Szakosztályának emlékezete.

 

Az indítóállomás mozgatórugói - 1. rész - A Volán TSE vezetői

 

Cikkajánló