MTSZ hírek

Az Országos Kékkör új útjelző táblarendszerének bemutatása

A Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) az Országos Kékkör (OKK) fejlesztése során jelentős mértékben megváltoztatta, arculatilag és tematikáját tekintve pedig megújította a hazai útirányjelző táblarendszereket.

Szerző:
Németh Csaba
Paár Ferenc
Fotó:
Szatmári Zoltán
2015. december 28.

A Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) az Országos Kékkör (OKK) fejlesztése során jelentős mértékben megváltoztatta, arculatilag és tematikáját tekintve pedig megújította a hazai útirányjelző táblarendszereket.

Bár eddig országosan egységes táblarendszer nem volt, mégis bizonyos gyakorlati és elméleti elvárások mentén számtalan formájú és tartalmú útjelző tábla került kihelyezésre. Ezek többé-kevésbé el is látták feladatukat, de rendszerszerűségről, egységességről, vagy országos méretű bővíthetőségről már aligha beszélhettünk.

 

Ezt felismerve nemrég maga az MTSZ is kiadott a Szakmai füzetek sorozatában Turistaútvonalak útjelző táblarendszere témában egy ajánlott, követendő irányvonalakat tartalmazó anyagot. Ezzel nem is lenne gond, azonban egy, az OKK-t megújító, hazai viszonylatban példátlan méretű projekt során komoly változtatásra volt szükség. A Szakmai füzetek javaslata ugyanis az ország teljes turistaútvonal-hálózatának táblázási láncolatára vonatkozik, a projektekben viszont csak a kiemelt nyomvonalakon (kék és néhány tematikus) telepíthettünk táblákat a kiírás szerint. Mivel nem akartuk bezárni a rendszert, ehelyett azt tartottuk szem előtt, hogyan lehet a jelenlegi fejlesztést úgy nyitva hagyni, hogy azt majd a második lépcsőben is tovább lehessen vinni. Azaz, a következő ütemben már az eggyel kívülebb eső csomópontokat is egyszerűen táblázhassuk, anélkül, hogy a logika borulna. Ez esetben arra kell „csupán” figyelnünk, hogy ugyanazokat a POI-kat (célpontokat) célozzuk meg, amelyeket most, és vigyük is végig azokat.

 

tabla01(1).png

 

A fő kihívást tehát az a 3344 helyszínen elhelyezendő 12 718 db tábla jelentette, amit egyrészt a szigorú régiós bontású projektelőírás, másrészt az OKK-n és annak 5-10 km-es sugarú övezetében fellelhető fontosabb látványosságok, turisztikai célpontok kiválasztása és megjelenítése kívánt. A számtalan feltétel és korlátozás mellett olyan kompromisszumos megoldást kellett találni, amely a hagyományos, már eddig is használt táblázási rendszerre épülve, azt megújítva, ésszerűen és bővíthetően rugalmasan kezeli az előírt nagy mennyiségű táblaszámot, adathalmazt. Ne felejtsük el, hogy most „csak” az OKK (2549 km) és a hozzá kapcsolódó tematikus utak (414 km) 2963 kilométeréről volt szó, a későbbiekben azonban az országosan fellelhető közel 23 000 kilométernyi turistaútra is alkalmazható megoldást kerestünk. A rendszernek majd erre is működnie kell!

 

Fotó: Gulyás Attila
Fotó: Gulyás Attila

 

A rendszerszerű tervezéskor jelentkező legfőbb nehézség a fonódó jelzések (A fonódás több általános útjelzés együtt, egy nyomvonalon való haladása.) és a többszörös jelzésváltás jelölésének problémája. Persze a jelzések nemcsak fonódnak és kereszteződésenként változnak a Kék egy adott pontjáról a célpont felé haladva, hanem a két probléma sokszor egyszerre, kombináltan is jelentkezik. Rengeteg a többszörös fonódás, változó az úthálózat-sűrűség, változó a POI-k (célpont) sűrűsége, és nem csak a Kéken levő helyeket kell feltüntetni a kereszteződésekben. Továbbá a táblákra a célpontokhoz vezető legrövidebb útvonalat kell felírni - adott tábla felületméretnél -, miközben a helynevek hossza és a jelzések száma változó. Mivel minden táblára kerülő adatsor egyedi esetet jelent, olyan egyszerű, a valóságban is alkalmazható logikát kellet alkalmazni, amely egységes megoldást ad e problémákra. Ekkora mennyiségnél és kilométerszámnál ugyanis már nem lehet mindenütt, minden egyes jelzést és célpontot, külön-külön táblával feltüntetni (túltáblázás).

 

tbl.jpg
  --------   
tabla02(1).png
 

 

Megoldásként azt a láncolatiság lehetőségét nyitva hagyó módszert alkalmaztuk, hogy minden esetben csak a kezdőjelzést tüntetjük fel adott irányban. Majd jelzésváltáskor vagy letéréskor újra feliratozzuk a következő csomópontban a korábban kiírt célpontot. Ennek előnye, hogy jelzésváltozáskor nem kell láncban az összes táblát lecserélni, megmarad a bővíthetőség, továbbá a táblatartalom nem válik túlzsúfolttá, értelmezhetetlenné. Ezt egyszerűben úgy is elképzelhetjük, hogy ha egy T betű alján állunk, majd onnan felfelé indulunk a T két széle felé, akkor egy feltüntetett jelzés mentén haladunk, a különböző végcélok ellenére. Amint viszont felérünk a T csomópontjába, ott szétválik az út két különböző jelzésre és irányba. Ha ez megvan, tegyünk egymásra több száz T betűt, képzeljük magunkat az egyik csomópontba, és egyből megértjük, hogy miért csak a kezdőjelzést tüntetjük fel egy adott táblán különböző végpontú célirányoknál.

 

Ezen alapelveket figyelembe véve kezdetben lehet, még szokatlan lesz egy-egy táblatartalom és a hozzá feltüntetett kezdő jelzés, de semmiképpen nem beszélhetünk megtévesztő vagy félrevezető tartalmakról. Persze olyan is előfordulhat, hogy egy kevésbé ismert, vagy régebben használt elnevezés szerepel célpontként, sőt talán még olyan is, hogy egy turisztikai céllal nem látogatható területet nevesítünk meg. Ilyenkor azonban természetesen nem a turisták tiltott területekre vezetése a cél, hanem az adott irányba lévő különleges, figyelmet érdemlő rész megnevezésen keresztül történő bemutatása.

 

Fotó: Szatmári Zoltán
Fotó: Szatmári Zoltán

 

Reméljük, sikerült kellőképpen bemutatni és megértetni a táblázás új, fonódó jelzésekre épülő rendszerét. Ha bármilyen hibát, vagy téves irányultságú, tartalmú táblát tapasztalnak, kérjük, jelezzék felénk a bejelentes@termeszetjaro.hu e-mail címen, hogy mielőbb javíthassuk azokat.

 

Mindenkinek szép és élménygazdag túrázást kívánunk a következő esztendőben!

 

 

Táblatartalmak: Távolság és menetidő

A távolságadatok kiszámításánál és megadásánál szigorúan csak a hivatalosan jelzett turistautakat vettük figyelembe. Ezért az OKK és 5-10 kilométeres körzetének látványosságait bemutató útvonalakhoz egy 14 814 km-es szövevényes hálózatú turistagráfot létesítettünk, ami az oszlophelyektől mért távolságadatok számításainak alapját adta. További információként szerepeltettük a táblákon a menetidőt (vagy kalauzidőt). A menetidőt az ún. Naismith-szabály szerint kalkuláltuk. William Naismith legendás skót hegymászó tette azt a megállapítást, hogy terepen az ember gyalog átlagosan 1 óra alatt 5 km-t tesz meg, és minden 300 m-es szintemelkedés 30 perccel növeli a menetidőt, amely akár egy képlettel is leírható. A hazai domborzati viszonyokat, az átlagos fizikai állapotot és a túravezetői gyakorlatban bevett szokást is figyelembe véve kicsit módosítottuk ezen, és 4 km/h-s átlagsebességgel számoltuk gyalogosan a menetidőt a távolság ismeretében, amelyhez minden 100 m-es szintkülönbség hozzáad 10 percet. Az időadat mindig tiszta menetidőt tartalmaz (pihenő idők nélkül).

 

 

Kapcsolódó cikk:

Kidolgoztuk az Országos Kékkör táblarendszerének terveit 

 

 

Cikkajánló