Hírek

Bagolyrekord Túrkevén

Közel egy évtizede minden télen sor kerül a fülesbaglyok helyi populációinak felmérésére a Nagykunságban. A tevékenységet természetvédők és önkéntesek végzik. Az idei mustra első adatai szerint az éjszakai ragadozó madarak egyik legnépszerűbb téli gyülekezőhelyeként ismert Jász-Nagykun-Szolnok megyei kisvárost, Túrkevét ezúttal minden eddigit felülmúló mennyiségű bagoly választotta nappali pihenőhelyéül.

Szerző:
MTI
Fotó:
Shutterstock
2015. február 3.

Közel egy évtizede minden télen sor kerül a fülesbaglyok helyi populációinak felmérésére a Nagykunságban. A tevékenységet természetvédők és önkéntesek végzik. Az idei mustra első adatai szerint az éjszakai ragadozó madarak egyik legnépszerűbb téli gyülekezőhelyeként ismert Jász-Nagykun-Szolnok megyei kisvárost, Túrkevét ezúttal minden eddigit felülmúló mennyiségű bagoly választotta nappali pihenőhelyéül.

Hazánkban az erdei fülesbaglyok fészkelő állománya a becslések szerint mintegy 15-20 ezer párra tehető a Nimfea Természetvédelmi Egyesület adatai szerint. A telelő állomány körülbelül 30 ezer példány, ám e madarak között - ha nem is meghatározó arányban -, a Kárpát-medence határon túli területeiről érkező baglyok is akadnak.


A téli számlálások célja, hogy a szakemberek minél átfogóbb képet kapjanak a madárfaj helyi állományainak alakulásáról, a populációk változásának okairól és a baglyok szokásairól, életmódjáról. A programot támogatás nélkül, évről-évre 60-70 önkéntes közreműködésével valósítják meg elsősorban a Nagykunságban, de az ország távolabbi ismert bagoly-gyülekezőhelyein is. Rendszerint minden téli hónap közepén, egy-egy alkalommal mérik fel a madárlétszámot, ám január 29. és február 1. között egy minden eddiginél átfogóbb, országos szinkronszámlálást is tartanak.


A munka eddigi eredményeiről szólva Kovács Ágnes, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület önkéntese kifejtette: Túrkevén a korábbi esztendők 220-260 egyedéhez képest decemberben 313, míg januárban 320 erdei fülesbaglyot regisztráltak. A meglepő adat okai a szakemberek szerint részben a térségben tapasztalható mezeipocok-invázióra, másrészt feltehetőleg a madarak egy részének kényszerű áttelepülésére vezethető vissza. Ez utóbbi jelenség hátterében az állhat, hogy a szomszédos Kisújszálláson egy belvárosi parkot is érintett a városközpont közelmúltbeli átalakítása. A fák többségét ugyan megóvták a kivitelezés során, ám mindegyikről letisztították a felfutott borostyánt, mely a korábbi években száznál is több bagolynak nyújtott kiváló rejtek- és pihenőhelyet. A rendkívül érzékeny madarak emiatt elhagyták a parkot, ahol jelenleg még mutatóban sem látni a puha röptű ragadozókból - tette hozzá Kovács Ágnes.

Cikkajánló