História

Budapest, a nemzetközi filmsztár

Talán meglepő, de Budapest több tucat európai és tengerentúli várost játszott már el a filmvásznon. De a filmes szakemberek leleményességén és az állam által nyújtott adókedvezményen felül vajon milyen szerepe van ebben Budapest sokszínű építészetének? Ennek jártunk utána.

2021. április 25.

Talán meglepő, de Budapest több tucat európai és tengerentúli várost játszott már el a filmvásznon. De a filmes szakemberek leleményességén és az állam által nyújtott adókedvezményen felül vajon milyen szerepe van ebben Budapest sokszínű építészetének? Ennek jártunk utána.

Ugyan nincs televízióm vagy 15 éve, de jól emlékszem, hogy nem is egy, jellemzően alacsonyabb költségvetésű filmben csodálkoztam rá annak idején, hogy budapesti helyszínek kendőzetlenül más városként tűntek fel a vásznon. Alapesetben nincs is ezzel semmi gond egy olyan filmnél, amely nem a magyar piacra készült, hiszen egy hasonló „szerepcsere” csak nagyon kisszámú külföldi nézőnek tűnhet fel. Ha egyáltalán feltűnik! Ugyanis a legtöbb esetben csak egy-egy utcarészlet látszik az adott városból, s néző legyen a talpán, pontosabban a fenekén, akinek a cselekmény követése közben van figyelme a cselekmény színhelyéül szolgáló városi közegre összpontosítani. Már ha nem direkt ez a cél - de ettől most tekintsünk el.

Varsó, Hamburg, Kijev, Róma, Párizs, Buenos Aires, Szentpétervár, Moszkva, Berlin, Washington, New York, München, London, Rotterdam. Pár neves város, amelyet szeretett fővárosunk így, vagy úgy, de alakított már a vásznon, a legtöbb esetben nem is egyszer. Várostörténészek persze egyből mondhatják, hogy Washington azért nem is olyan meglepő ebben a listában, hiszen az Amerikai Egyesült Államok fővárosának építésekor többek között Budapest építészetét vették alapul. Hát igen, valahol itt van a dolog nyitja, de nézzük először filmes szemmel ezt a történetet!

Egy ügyes location manager és egy rakás díszlet ugyanis nagyon hatékonyan átvarázsol egy utcarészletet, egy kapualjat, egy üzletet: pár francia nyelvű felirat, a bolt előtt francia rendszámú autók és francia telefonfülke, és máris Párizsban vagyunk. Nagytotálban sokkal kevésbé látjuk a forgatásnak helyt adó várost általában, hiszen a szerepcsere úgy sokkal nehezebb. Ez nyilván nem véletlen, a kérdés sokkal inkább az, hogy egy minőségi mozifilm rendezője vajon mennyire tudatosan használja Budapest sokszínű építészetét arra, hogy az itt felvett jelenetet el tudja adni úgy, mintha az egy másik városban lett volna rögzítve. Basa Balázs és Názer Ádám lenyűgöző alaposságú Itt forgott: főszerepben Budapest című könyve alapján nagyon úgy tűnik, hogy a Budapesten dolgozó külföldi rendezők közül többen is nagyon tudatosan találtak meg egy sor olyan budapesti helyszínt, amelynek építészete, hangulata szinte kiáltott a „főszerepért”. Ezt a könyvet alapul véve körbejárunk egy pár jellegzetes, nagyon is ismerős budapesti helyszínt, ahol az építészet lehetővé tette, hogy Budapest más nagyvárost játsszon el. Akár nagytotálban is.

Párizs

Kezdjük a legkönnyebbel! Kinek ne jutott volna eszébe már a párizsi hasonlat a Belvárosban? Ennek alapja leginkább az, hogy az V. kerületben a VI. VII. és VIII. kerület jellegzetes utcaképénél sok helyütt tágasabb utcákat találunk, amelyek a felújított, díszesebb házakkal így jobban hasonlítanak a párizsi utcaképre. Emellett a szabálytalan utcakereszteződések szintén jogosan eszünkbe juttathatják Párizst. Azt a Párizst, ahol a középkori, zsúfolt városnegyedek lebontásával, sugárutak, közterek és parkok építésével szellőssé tették a várost 1853 és 1870 között. Pont akkoriban, amikor Budapest is terjeszkedni kezdett.

Ilyen „párizsi” hely a Batthyány-örökmécses és környéke, ahol a házak mellett a sugaras utcaszerkezet is erőteljesen hasonlít a francia fővárosra. A lényegében kész párizsi utcakép vonzotta is a tudatosan párizsi helyszínt kereső filmeseket. Forgott itt az 1992-es Maigret-sorozat, és Steven Spielberg 2005-ös München című alkotásában is párizsi szerepet kapott a tér és az Aulich utca sarka. Persze, trafik, telefonfülke és egy sor más díszlet segítette a korabeli párizsi hangulat felidézését, de ahogy látni fogjuk, a München című film éppenséggel talán a legjobb példája Budapest tudatos használatának.

Aki már járt a bájos Kamermayer Károly téren, az mind aláírja szerintem, hogy a V-alakban összefutó utcák alkotta kis téren, a szilfa alatt álló Gerlóczy kávéházzal Budapest talán „legpárizsiasabb” helyével bizony a francia főváros jut óhatatlanul eszünkbe. Nem véletlen tehát, hogy egyebek mellett itt is forgott mindkét fent említett film.

Róma

Ha eltekintünk a filmekben használt mikro enteriőröktől, tehát egy adott utcarészlet átrendezésétől, azért a római hasonlóság már nem adja magát olyan könnyen, Rómában azért más az építészet, más az utcakép. De a Magyar Állami Operaház mögötti látkép mégis sokszor Rómát varázsolt a fővárosból. Sok egyéb város mellett, tegyük hozzá. A környék igazán kedvelt filmforgatási helyszín ugyanis, amelyet elsősorban a távolban feltűnő Bazilika kupolájának, a bérházak szépen harmonizáló homlokzatának, na és persze magának az opera épületének köszönhet, ezek valóban világvárosi hangulatot kölcsönöznek a helynek. Berlint, Londont, Moszkvát és Párizst is eljátszotta már ez az utcakép, de az említett München című alkotásban éppen Rómát alakította hetekig a környék. Persze úgy könnyű, hogy az 1970-es évek olasz autói parkoltak, s korabeli, olasz nyelvű feliratok virítottak mindenhol. Ugyanakkor minden bizonnyal a Bazilika innen nézve valóban látványos kupolája adta az ihletet Rómához, mert valóban van ebben a képben valami rómaiasan nagyszerű. A Bazilika láttán itt is az az érzete az embernek, akárcsak Rómában: minden sarkon egy monumentális templom vár ránk.

London

Az negyedkörben íves, 1910-ben épült Anker köz rendhagyó alakja a monumentális Anker Biztosító székháza mögött valóban hasonlít egyes londoni belvárosi helyszínekre, például a londoni Regent Street íves szakaszára. Nem tudom, hogy közvetlenül ez lehetett-e az oka, de mindenesetre a precíz Spielberg fent említett filmjében, a Münchenben éppen az 1970-es évek Londonját játszotta el a környék.

Buenos Aires

Ha elsőre azt gondolnánk, hogy Argentína fővárosát már igazán nem tudta hitelesen alakítani Budapest, tévedünk. Ugyanis Buenos Aires városképének egy részét ugyanazok a grandiózus, eklektikus stílusú bérházak jellemzik, mint amilyenek például a Szabadság tér egységes épületei. Itt vissza kell kanyarodnunk a Batthyány-örökmécseshez is, hiszen itt, az akkori Pest szélén egy megdöbbentően nagy, a mai Nádor utca – Báthory utca – Hold utca – Bank utca által körbeölelt területen a II. József uralkodása alatt épített ún. Újépület katonai objektuma állt. A korabeli metszeteket nézegetve egyáltalán nem tűnik túlzásnak az, hogy ennek udvarán az 1830-as években kocsiversenyeket is tartottak amolyan római módra. A szabadságharc bukását követően az épület egyik szélső udvarán végezték ki Batthyány Lajos miniszterelnököt, ott, ahol ma az örökmécses világít. A később közutálat tárgyává váló monstrumot már 1871-ben bontani akarták, nem függetlenül az akkoriban zajló városi terjeszkedéstől. Ez végül csak 1897-ben kezdődött el, majd a környék gyorsan, egységes építészeti koncepció mentén épült újra, amelyben ugyan megjelenik a korai szecesszió, de zömében eklektikus stílus jellemzi. Így jött létre Budapest egyik legtekintélyesebb tere, és annak környéke. Az ezekben a napokban is filmforgatásnak helyt adó tér, ahogy a közeli, egykori Magyar Királyi Kúria (majd Néprajzi Múzeum) monumentális épülete is, joggal került be tehát az Evita megannyi jelenetébe.

New York

Na jó, ez már tényleg sok, hogyan játszhatná el Budapest a felhőkarcolóiról híres metropoliszt? A kérdés jogos, de azért ne felejtsük el, hogy egyrészt New York sem csak üvegpalotákból áll, másrészt a mai filmes technika hogy ne tudna rásegíteni egy grandiózus budapesti utcaképre némi felhőkarcolóval? Az Agrárminisztériumnak a Kálmán Imre utca és a Kozma Ferenc utca T-elágazásában elénk tornyosuló épületével, az ipari jellegét megőrző egykori Pallas Kiadó és Nyomda homlokzatával, illetve magával a térelrendezéssel valóban azt sugallja, hogy itt bizony nagyon magas épületek állnak. Ezt a valóban New York-ra is emlékeztető nézetet használta ki a Pokolfajzat 2. rendezője, Guillermo del Toro, aki Manhattant képzelte bele ebbe az utcaképbe. Ugyanakkor a felhőkarcolók már a digitális utómunka eredményei természetesen. Érdemes hozzáfűzni, hogy ennek a filmnek, és így közvetve ennek az utcaképnek is köszönheti a magyar filmgyártás azt, hogy a Korda Filmstúdióban felépült a New York-ot utánzó kültéri díszlet...

Cikkajánló