Denevérest az Abaligeti „nászbarlangnál”

Ha egy nem mindennapi esti programra vágysz, augusztus 30-án ott a helyed az Abaligeti-barlangnál, ahol betekintést nyerhetsz a denevérek rejtélyes életébe.

Szerző:
ddnp.hu
Hidvégi Brigi
Fotó:
shutterstock.com
Nicolharper
2014. augusztus 18.

Ha egy nem mindennapi esti programra vágysz, augusztus 30-án ott a helyed az Abaligeti-barlangnál, ahol betekintést nyerhetsz a denevérek rejtélyes életébe.

A denevérek násza nyár végén, ősz elején zajlik. Ilyenkor gyakori jelenség, hogy az állatok úgynevezett „nászbarlangokat” keresnek fel, amelyek később telelőhelyül is szolgálhatnak számukra. A Dunántúl egyik legjelentősebb nászbarlangja az Abaligeti-barlang. Több ezer denevér fordul meg itt augusztus végén, szeptember elején, így nagyobb az esélyük a pártalálásra.

 

Mit csináljunk, ha berepül egy denevér az ablakon?
Nagyon fontos, hogy semmi esetre se kezdjük üldözni az állatot! Ha megijesztjük, valószínűleg csak még jobban megzavarodik. Ehelyett tárjuk ki az ajtókat, ablakokat (a függönyt se felejtsük elhúzni)! Azzal is segíthetünk egy kicsit, ha leoltjuk a villanyt: így a szoba jobban hasonlít a denevér természetes környezetére. Ha békén hagyjuk, az állat minden bizonnyal hamarosan kirepül az ablakon.
Amennyiben a földön lelünk rá, egy vastagabb kesztyű, esetleg rongy vagy törülköző segítségével emeljük fel. Kézzel ne nyúljunk hozzá, mert a denevér valószínűleg megpróbálja megvédeni magát, és harapni fog. Ha nem sebesült meg, a friss levegőn életre kel majd, és elrepül. Mindenféleképpen csak sötétedés után engedjük szabadon az állatot! Amennyiben a denevér megsérült, helyezzük egy kartondobozba, és hívjunk állatvédelmi szakembert!

  

Bár a párzás ekkor történik, a téli álom ideje alatt a nőstények a méhükben raktározzák a spermiumokat, és a valódi megtermékenyülés csak a tavaszi ébredéskor történik meg. Ekkor kezdenek el fejlődni a magzatok, és nyár elejére megszületnek az első denevérbébik.


A nyár végén kezdődő nászidőszakhoz igazodó, augusztus 30-ai esti programon szakavatott kutató mutatja be a denevérek különleges és titkokkal körüllengett világát. A résztvevők megismerhetik a denevérkutatás módszereit és jelentőségét. Az Abaligeti-barlangnál a hálóval befogott állatokat közelről meg lehet nézni, így az érdeklődő közönség ismereteket szerezhet a fajok egyedi jellemzőiről. A tóparton lehetőség nyílik a víztükör felett alacsonyan szálló, rovarokra vadászó denevérek megfigyelésére. A programot a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának tagja vezeti.


A Nemzetközi Denevéréjt 1997 óta több mint harminc országban rendezik meg augusztus utolsó hétvégéjén az ártalmatlan állatok védelmének illetve a babonák eloszlatásának céljával.

 

 

 

 

 

Abaligeti tó a barlang bejáratánál

 

Abaligeti Denevérest


Helyszín: Abaligeti-barlang
Időpont: 2014. augusztus 30. 20:00 óra (gyülekező: 19:45-kor)
A program időtartama: kb. 2 óra
A részvétel ingyenes.
Hasznos tudnivalók: Az esti órákra tekintettel meleg ruhát és zseblámpát célszerű hozni. Fontos a szúnyogok és a kullancsok elleni védelem. A programon mindenki saját felelősségére vesz részt!


Információ, bejelentkezés csoportoknak:
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 
Telefon: 30/377-3388, 30/326-9459
E-mail: evahorvath@ddnp.kvvm.hu, komlos@ddnp.kvvm.hu

 

 

 

Érdekességek a magyarországi denevérekről

Kép
Hazánkban jelenleg 28 denevérfaj él, többek között patkósdenevérek, törpedenevérek és hosszúfülű denevérek. A Bükkben, a Mátrában és a Zempléni-hegységben Európa legnagyobb denevérfaja, az óriás koraidenevér is előfordul, nagyon ritkán pedig a rémisztő kinézetű nagyfülű denevérrel is találkozhatunk itthon.
Elsőként Magyarországon nyilvánították védetté a denevéreket, 1901-ben, ám a hangsúlyos védelmi munka csak a ’90-es évektől kezdődött. Mára drasztikusan lecsökkent a denevérállomány: ha az elmúlt ötven évet tekintjük, mintegy egytizedére esett vissza. A szomorú változás oka az otthonaik pusztítása; a nagyüzemi erdőgazdálkodás miatt eltűnnek az öreg, odvas fák, az épületek padlásterében és a harangtornyokban rácsokkal tartják távol őket, a barlangászat és a barlangturizmus pedig leggyakoribb élőhelyükről is elriasztja a denevéreket. Szülőkolóniákat már csak a Bükk és az Aggteleki-karszt barlangjaiban találhatunk.


A Kárpát-medencében élő denevérállomány széleskörű felmérése és a gyűrűzési módszer bevezetése Topál György nevéhez fűződik, aki az 1950-es évektől foglalkozott ezekkel a nem túl népszerű állatokkal. Több mint 25 ezer egyedet jelölt meg.

 

Az egyik legnagyobb hazai faj, a ritka Óriás koraidenevér

 


A denevérekkel kapcsolatban még ma is számos előítélet él az emberekben, a kártékonyság és a vérszívás a leggyakoribb tévhitek. Előbbinek pont az ellenkezője igaz: a bőregerek általában rovarokkal táplálkoznak, és előszeretettel fogyasztanak szúnyogokat. Vérrel csak három faj táplálkozik, amelyek Közép- és Dél-Amerikában honosak. Leginkább szarvasmarhákból lakmároznak, de a szegény boci többnyire észre sem veszi, mi történt vele; a denevérek nyála még fájdalomcsillapítót is tartalmaz.

 

 

 

 

Cikkajánló