Programok

Our Planet: Egy sorozat bolygónk megmaradt csodáiról

Tulajdonképpen hihetetlen, hogy azok után, amit eddig tett az emberiség, még mindig ennyi természeti kincs maradt a Földön. Az Our Planet – Bolygónk csodái című sorozat a természet még fennmaradó értékeit ünnepli, és közben minden egyes képkockájával azt üzeni, hogy nem hagyhatjuk mindezeket elveszni.

Szöveg:
Fotó:
Netflix (Kiemlet kép)
2021. május 23.

Tulajdonképpen hihetetlen, hogy azok után, amit eddig tett az emberiség, még mindig ennyi természeti kincs maradt a Földön. Az Our Planet – Bolygónk csodái című sorozat a természet még fennmaradó értékeit ünnepli, és közben minden egyes képkockájával azt üzeni, hogy nem hagyhatjuk mindezeket elveszni.

A Netflixen látható nyolcrészes dokumentumfilm-sorozat egy történet a varázslatos földi élővilágról, az ember és a természet kapcsolatáról, és arról, hogy hogyan óvhatjuk meg veszélybe került természeti kincseinket. A filmmel, amelynek narrátora David Attenborough, beutazzuk a Földet, a csontszáraz, kietlen sivatagoktól, a füves pusztákon és az óceánokon át a hihetetlenül sokszínű, fajgazdag esőerdőkig.

Minden mindennel összefügg

Járunk számos olyan helyen, látunk sok olyan élőlényt, amit már más filmekben is, de ebben a sorozatban nagy hangsúlyt kap az is, hogy mennyire törékenyek ezek az élőhelyek, mennyire egymásra utaltak az egy élőhelyen élő állatok és növények, mennyire fontosak a köztük lévő kapcsolatok a nagy egész fennmaradásához. A nagy egészhez, ami sajnos egyre jobban inog, és emiatt ma már nem vehetjük biztosra a természet állandóságát és stabilitását.

Ami azonban biztató, hogy még mindig vannak természeti értékekben gazdag élőhelyek. Tegyük hozzá, jó messzire, biztonságos távolságban tőlünk, emberektől. Legalábbis a közvetlen jelenlétünktől, merthogy közvetve már mindenhol ott vagyunk.

Dél-Amerikában például, Peru sziklás partjai mentén hatalmas tengerimadár-kolóniák fészkelnek még ma is. De hiába vannak távol, fennmaradásuk nagyon is függ tőlünk. Merthogy az örök bölcsesség itt is megállja a helyét, hisz tényleg minden mindennel összefügg. A gleccserek olvadása miatt a tengerekbe, óceánokba hatalmas mennyiségű édesvíz kerül be, ami számos változást generál, például a tengeráramlatok mozgásában, intenzitásában. Márpedig Peru partjainak milliós madárkolóniái a hideg Humbolt-áramlás miatt vannak ott, anélkül nem lenne olyan halbőség. De ha megváltozik az áramlás, a melegedő vízből a halak eltűnnek, és velük együtt a madarak is.

Drámai képeken a változás

A film csodás képeinek segítségével Alaszkától Indonéziáig, Floridától Ausztráliáig utazzuk be a Földet, és pillantunk bele a tengerek, az édesvizek, az erdők, a füves puszták, a sarkvidékek élővilágának sokszínű, izgalmas és sokszor egészen meglepő pillanataiba.

De az ember mára már mindent megváltoztatott.

Például a bolygó leghosszabb folyóinak 2/3-át, többek között a rájuk épített gátakkal, és ez a tanzániai elefántoktól kezdve a dunai vizákon át az észak-amerikai Nebraskában vándorló darvakig, sok élőlényre hatással van.

Ebben a sorozatban mindazokat a szomorú tényeket, amelyeket ma már tudunk, amelyekről az iskolában tanulnak a gyerekek, most drámai képeken is látjuk. És ennek sokkal erőteljesebb hatása van, mint a leírt szavaknak. Látunk például egy óriási gleccsert az Északi-sarkvidéken, amelynek vége a tengerbe fut, a jégfolyó, pontosabban, amit látunk belőle, 100 méter magas, a tenger felszíne alatt azonban még ennél is nagyobb, 400 méter melyen nyúlik a mélybe. A klímaváltozás miatt ez a gleccser is olvad, és a szemünk előtt zuhannak óriási gleccserdarabok a tengerbe, és generál szökőárat egy felhőkarcoló-méretű jéghegy leválása.

A természet meggyógyítja önmagát, ha hagyjuk

Az élővilág nem tehet semmit, csak mi tudunk érte tenni, csak mi tudjuk megvédeni őt, magunktól. Mert a bájosan böhöm lamantinok Floridában, a bölcsőszájú halak a Tanganyika-tóban vagy a tiszavirágok Magyarországon nem tudnak segítségért kiabálni.

És a „tenni”, sok esetben annyit jelent, hogy teret, időt, lehetőséget adunk a természetnek arra, hogy helyrehozza önmagát és regenerálódjon. Hogy képes erre, mi sem bizonyítja jobban, mint Csernobil példája, ahol az 1986-os katasztrófa óta visszafoglalta a természet a várost. A területet 20 ezer évre lakhatatlanná nyilvánították, így emberek közel s távol már 35 éve nincsenek itt. Az eltelt időben azonban, a sugárzás ellenére, a természet elképesztő átalakuláson ment át. Az üresen maradt lakóházak közé visszatért az erdő, és vele együtt az állatok is. Rókák, nyulak, jávorszarvasok és Przsevalszkij-lovak kószálnak a városban.

Csak mi magunk tudunk megálljt parancsolni magunknak. Ahogy azt Colin Butfield, a WWF Egyesült Királyság vezérigazgatója és a sorozat természetvédelmi tanácsadója is mondta:

Mi vagyunk az első generáció, aki tisztában van azzal, hogy mit teszünk a bolygónkkal, és az utolsó, aki tehet érte valamit.

És ha végre nem csak beszélnénk erről, de tényleg cselekednénk is, mindenki megtenné, amit tud, ez a bolygó, vagy legalábbis egy része, még mindig lehetne egy valódi édenkert.

A Netflix 2020. tavaszán számos filmjét és sorozatát ingyenesen hozzáférhetővé tette, hogy ezzel is segítse a gyerekeket az otthontanulásban. Ezeket között a sorozatok között a Bolygónk csodái is ott van, amit Netflix YouTube csatornáján lehet elérni.

Cikkajánló