Hírek

Elenyésző az elhullott balatoni halak száma

Tavasszal általában több a haltetem, de az uralkodó szél és az áramlási viszonyok is befolyásolják, hogy több elhullott halat láthatunk egy helyen. Mindent összevetve évente csupán a Balatonban élő halmennyiség körülbelül 1 százaléka vész el.

Szerző:
TM
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép - illusztráció)
2020. augusztus 13.

Tavasszal általában több a haltetem, de az uralkodó szél és az áramlási viszonyok is befolyásolják, hogy több elhullott halat láthatunk egy helyen. Mindent összevetve évente csupán a Balatonban élő halmennyiség körülbelül 1 százaléka vész el.

A balatonihal.hu oldalon egy közlemény jelent meg augusztus 10-én, amelyben a balatoni halhelyzetről, azon belül is az elpusztult halakról és a begyűjtésükről tájékoztatják az olvasókat. Mint írják, minden évben, miután elolvadt a jég, a halőrök folyamatosan figyelik a Balatonon és a befolyókon előforduló elhullott halak számát és fajösszetételét.

A tóban egész évben megfigyelhetőek a haltetemek, de van egy bizonyos ciklikusság is: például tavasszal megnő a számuk a jégborítottság megszűnésével és az ívási periódus után. Ha a víz hőmérséklete 20 fok fölé emelkedik, jön a második növekedés. „A tetemek területi eloszlása igen drasztikus különbségeket eredményezhet az uralkodó szél és a tó áramlási viszonyainak függvényében” – teszik még hozzá.

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. évente 30–40 tonna partra vetődött haltetemet gyűjt össze és szállít el önköltségén, melyhez külső forrásból támogatást nem kap. Ez az érték a Balatonban élő halmennyiség becsült biomasszájához viszonyítva elenyésző mennyiséget (≈1%) tesz ki.

A legtöbb elpusztult hal busa vagy angolna, idős példányok, melyeket még 1983-ban vagy 91-ben telepítettek be. A két faj közül egyik sem szaporodik a Balatonban, ezért náluk a természetes kiöregedési folyamatot lehet tetten érni. Az angolnát ráadásul egy parazita is veszélyezteti.

Ezután következnek a keszegfélék, amelyekre szintén az ívás utáni energiaveszteség és a felmelegedések vannak rossz hatással. Az enyhe telek sajnos a paraziták elszaporodásának is kedveznek. Ha piros pöttyöket látsz egy haltetemen (főleg keszegeken), azt a Tracheliastes maculatus nevű, a Lernaea-félékhez tartozó copepoda rák okozza. Átfúrja a pikkelyt és a bőrt, a bőr alatt pedig rögzül, ez okozza a pirosodást vagy sebet. A hal nem önmagában ettől pusztul el, de könnyebben megtámadhatják a baktériumok és a gombák.

A Balatonban egyre több a ponty a halászat megszűnésének és a haltelepítéseknek köszönhetően – így a pontytetem is. Bár a számuk soknak tűnik, a szakemberek nem találtak olyan betegséget, ami a pusztulásukért lenne felelős.

És hogy mi történik a tetemekkel? A halőrök begyűjtik őket, majd „állati hulla” átmeneti tárolására szolgáló konténerekben helyezik el, amelyeket az ATEV Fehérjefeldolozó Zrt. ürít, és ők végzik a dögök ártalmatlanítását is. Ha jelentősebb számú elhullás történik, akkor tájékoztatják a vízügyi kezelőt, valamint a katasztrófavédelmi és az állategészségügyi hatóságot is, de ilyenre már hosszú ideje nem volt példa.

Haltetemekkel kapcsolatos bejelentéseket ezeken a számon fogadnak: +36 84 519-640, vagy +36 30 9796885

Forrás: balatonihal.hu

Cikkajánló