Tudástár

Mi a helyzet a balatoni algákkal?

Az elmúlt hetekben a Balaton több pontján is algavirágzást lehetett tapasztalni. Az algák mennyisége ennek ellenére egyáltalán nem kirívóan magas a tóban, de a helyzet a következő hetekben sajnos több tényező miatt is változhat. Somogyi Boglárkát, a Balatoni Limnológiai Intézet algakutatóját kérdeztük.

Szöveg:
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép - illusztráció)
2020. július 31.

Az elmúlt hetekben a Balaton több pontján is algavirágzást lehetett tapasztalni. Az algák mennyisége ennek ellenére egyáltalán nem kirívóan magas a tóban, de a helyzet a következő hetekben sajnos több tényező miatt is változhat. Somogyi Boglárkát, a Balatoni Limnológiai Intézet algakutatóját kérdeztük.

„Egyelőre nincs jelen nagy algatömeg a vízben. A múlt heti adatok szerint 20-30 mikrogramm/L volt az algák mennyiségének jellemzésére használt a-klorofill koncentráció a tó közepén vett mintákban, ami jóval elmarad az 50 mikrogramm/ L-es határértéktől. Viszont számos helyen megfigyeltünk – elsősorban a parti régióban - a vízfelszínen összegyűlő algatömeget. Ilyen helyeken előfordulhatnak magasabb értékek is a vízfelszínen.”

A partközeli, felszínen úszó algatömegben a cianobaktériumok más néven a kékmoszatok dominálnak, a nyugati medence egyes helyein ezek alkotják a szabad szemmel is látható, vízfelszínen úszó kékeszöldes bevonatot. A teljes vízoszlopban azonban egyelőre a balatoni fecskemoszat a domináns, de várható, hogy ha marad a meleg, szélcsendes idő, ott is elszaporodnak a cianobaktériumok.

A kékalgák hasmenést is okozhatnak

„Az algák jelentik a vízi táplálékhálózat alapját, a magasabbrendű növényekhez hasonlóan ők is fotoszintetizálnak, ők termelik vizeinkben az oxigént és a szerves anyagot. A probléma nem az, hogy algák vannak, hanem az, ha túl nagy mennyiségben vannak jelen a vízben.”

Az algák mennyisége és faji összetétele változik az év során. Tavasszal például a kovamoszatok dominálnak a Balatonban, nyáron a fecskemoszatok, majd késő nyáron a fonalas a kékalgák. A kékalgák többsége trópusi eredetű, szeretik a meleg vizet, ezért is jellemző, hogy a nyár végére szaporodnak el.

Ha aggasztó balatoni algahelyzetről van szó, tulajdonképpen a kékmoszatokról beszélünk. Míg a többi moszat elszaporodása csak esztétikai problémát jelent a fürdőzők számára, a kékmoszatok egészségügyi problémákat is okozhatnak. Vannak közöttük ugyanis olyan fajok, amelyek méreganyagokat, toxinokat termelhetnek, és ezek az arra érzékenyeknél bőrirritációt és hasmenést okozhatnak, sőt ezek a toxinok átkerülhetnek az ivóvízbe is. Hogy miért is termelnek toxinokat bizonyos kékmoszat-fajok, azt még a kutatók sem tudják, egyelőre csak teóriák vannak. Elképzelhető, hogy a toxinok az őket szűrögető kis rákok vagy épp egymás ellen irányulnak. Ennek azonban ellentmond, hogy a méreganyagok jelentős része csak a magasabb rendű állatokra toxikus, amelyek viszont nem eszik a kékalgákat.

Már nem a Zala folyó hozza a foszfort

Az algáknak többféle szervetlen tápanyagra, főleg nitrogénre és foszforra van szükségük a szaporodásukhoz. A kékalgák helyzeti előnnyel bírnak a többi moszathoz képest, ők ugyanis a nitrogént a légkörből is meg tudják kötni, így csak foszforra van szükségük ahhoz, hogy nagy tömegben megjelenjenek. És foszforból sokáig bőséges utánpótlás volt.

Évtizedekkel ezelőtt a Zala hozta a foszforban gazdag vizet a tóba, ami főleg a Balaton vízgyűjtőjén található települések szennyvizéből került be. A technológiai fejlődésnek, a szennyvíztisztítók megépülésének, a természetes vízszűrőként működő Kis-Balaton rehabilitációjának köszönhetően a Zala ma már csak az egykori foszformennyiség töredékét szállítja a Balatonba, ennek köszönhetően a korábban gyakori algavirágzások is megszűntek azóta.

Hosszú évek után tavaly nyár végén azonban váratlanul újra nagy mennyiségű alga jelent meg a Balatonban. A Balatoni Limnológiai Intézet mérései szerint az alga mennyisége 2019. augusztus 26-án a Keszthelyi-medence közepén meghaladta a 100 mikrogramm/L klorofillkoncentrációt, ami közelítőleg az 1980-as évek átlagos állapotának felel meg. Augusztus utolsó napjaira „a biomassza meghaladta a 300 mikrogramm/L -t, ami az eddigi legmagasabb Balatonban mért érték.

A váratlan algavirágzás a kutatókat is meglepte. Kívülről ugyanis nem érte extra foszforterhelés a tavat, így az csak belső forrásból származhatott, még pedig az üledékből. „Feltételezéseink szerint a tavalyi helyzet azért alakult ki, mert az üledék felszínére nem jutott elég fény, és az ott élő algák nem tudtak fotoszintetizálni, nem tudtak életben maradni, így ott nem termelődött oxigén. A sötét, anaerob környezetben pedig az üledékből foszfor szabadulhatott fel. Az adataink azt mutatják, hogy a tavalyi évben a korábbinál több, a fényelnyelődéséért felelős szervetlen ásványi anyag volt a vízben, emiatt nem jutott elég fény az üledéken élő moszatokhoz. Ennek kiváltó okát azonban még nem tudjuk, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársaival együtt próbáljuk kideríteni.”

Idén is elszaporodhatnak a kékalgák

„Bár az algák mennyisége egyelőre nem rendkívüli, mértek olyan magas foszforértékeket a Balatonon, amit már nagyon régen nem, vagyis a tápanyag ott van, és a potenciál megvan arra, hogy ha az időjárás ilyen meleg és nyugodt marad, akkor létrejöhet egy nagy algatömeg.”

A víz magas foszfortartalma és a parti vizekben mért megnövekedett a-klorofill tartalom miatt július 20-án az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Balaton nyugati medencéjében harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el, és Balatongyöröknél megkezdték a meder kotrását. A várhatóan hónapokig tartó munkálatok során az üledék foszforban dús rétegét próbálják eltávolítani. Ez a kotrás a következő hetek algahelyzetére már nem lesz hatással, hosszútávon azonban hasznos lehet.

Bár az algák mostani mennyisége hasonló ahhoz, amit az elmúlt 6-8 évben mértek a szakemberek, vagyis egyelőre egyáltalán nem kirívó ez az év, az előttünk álló hetekben változhat a helyzet. Azt azonban, hogy mit hoz a nyár hátralévő része, még nem lehet tudni, a következő hetek időjárása fogja majd eldönteni.

Cikkajánló